Tövishátúsáskafélék (Tetrigidae)
Ismerd meg a csoport állatait!

Kétpettyes tövishátúsáska
A kétpettyes tövishátúsáska kisméretű, zömök testű tövishátúsáska, amely főként száraz, napos és kopár talajfoltokkal…

Közönséges tövishátúsáska
A közönséges tövishátúsáska nedves, nyílt felszíneken élő, apró egyenesszárnyú. Hosszú előháta a potroh fölé…
Tövishátúsáskafélék (Tetrigidae) – amit érdemes tudnod
A tövishátúsáskafélék (Tetrigidae) az egyenesszárnyúak rendjének egyik családját alkotják, tehát nem egyetlen fajt vagy nemzetséget jelölnek. Apró termetű képviselőikre gyakran jellemző, hogy a fej mögötti előhát a potroh fölött hosszan hátranyúlik, és testük színe jól illeszkedik a talajhoz, mohához vagy növényzethez. Több faj nedves, nyílt élőhelyek felszínén mozog, ahol főként algákat, mohákat és szerves törmeléket fogyaszt.
Egy család az egyenesszárnyúakon belül
A tövishátúsáskafélék az Orthoptera rend Caelifera alrendjébe tartozó család. A csoport több alcsaládot, nemzetséget és fajt foglal magába, ezért a család neve nem azonosítható egyetlen jellegzetes fajjal vagy a Tetrix nemzetséggel.
Legismertebb képviselőik a kis termetű, talajon mozgó tövishátúsáskák. A pontos rendszertani besorolásnál a külső bélyegeken túl a nemzetség és a faj sajátosságait is figyelembe kell venni.
A hosszú előhát a legfontosabb bélyeg
A család több képviselőjénél a fej mögötti előhát lemeze hátrafelé megnyúlik, és a potroh jelentős részét vagy akár a végét is befedi. Ez adja a tövishátúsáskák jellegzetes, hátul elkeskenyedő megjelenését.
Az előhát alakja, középvonali taraja, a fej formája, a szárnyak hossza és a combok mintázata együtt segíthet a fajok elkülönítésében. A hasonló barna vagy szürkés színezet miatt pusztán a szín alapján általában nem lehet biztos azonosítást végezni.
Apró, rejtőzködő talajlakók
A tövishátúsáskafélék rendszerint kis termetűek, és a talaj felszínén, ritkás növényzetben, mohás foltokon vagy vízparti iszapon mozognak. Testük barna, szürkés vagy foltos lehet, így könnyen beleolvadnak a sár, a száraz növényi maradványok és a moha színébe.
Ha megzavarják őket, több faj ugrással menekül. A rejtőszín és a gyors helyváltoztatás együtt segíthet elkerülni a ragadozókat, miközben a kis méret miatt a megfigyelésük gyakran nagyobb figyelmet igényel.
Nedves élőhelyek és nyílt felszínek
Sok tövishátúsáska nedves, nyílt területekhez kötődik. Előfordulhat tavak, patakok és mocsaras részek szélén, nedves réteken, iszapos talajon, valamint olyan tisztásokon is, ahol a felszín nem teljesen zárt növényzettel.
Az élőhelyen belül a mikroklíma és a talaj állapota is számít. A nedves, csupasz vagy gyéren növényes foltok táplálékot, napozóhelyet és megfelelő tojásrakó környezetet biztosíthatnak, de az egyes fajok igényei eltérhetnek.
Mohák, algák és szerves törmelék az étlapon
A család több képviselője elsősorban a talajon található algákat, mohákat és szerves törmeléket fogyasztja. Ez eltér a sok más egyenesszárnyúnál megszokott, főként fűfélékre és levelekre épülő táplálkozástól.
A táplálék összetétele fajonként és élőhelyenként változhat, ezért nem helyes minden tövishátúsáskára ugyanazt az étrendet általánosítani. A nedves felszín algái és mohái azonban több faj számára fontos táplálékforrást jelentenek.
Szárnyak, ugrás és fejlődés
A szárnyak hossza a tövishátúsáskaféléken belül is változatos lehet. Egyes fajoknál a hátsó szárnyak jól fejlettek, másoknál rövidebbek, ezért a repülőképesség és a terjedési lehetőség nem minden képviselőnél azonos.
Fejlődésük fokozatos átalakulással zajlik: a petéből kikelő nimfák a kifejlett állatokhoz hasonlítanak, de kisebbek és szárnyaik még fejletlenek. A növekedés vedléseken keresztül történik, bábállapot nélkül.
Közönséges tövishátúsáska és rokonai
A kategória egyik ismert képviselője a közönséges tövishátúsáska (Tetrix subulata). Nedves, nyílt talajfelszíneken él, gyakran vízpartok közelében, és algákkal, mohákkal, valamint szerves törmelékkel táplálkozik.
A tövishátúsáskafélék más fajai ettől eltérő élőhelyet vagy testformát is mutathatnak. Az azonosításnál ezért az előhát alakját, a fej formáját, a szárnyak hosszát, a talaj jellegét és a megtalálás helyét együtt érdemes vizsgálni.
Miért fontosak a nedves gyepek megőrzése?
A tövishátúsáskák a talajközeli táplálékhálózat részei: maguk is fogyasztók, ugyanakkor madarak, kétéltűek, hüllők és más ragadozó állatok zsákmányai lehetnek. Jelenlétük a nedves, nyílt mikroélőhelyek állapotáról is adhat információt.
Élőhelyükre hatással lehet a vízelvezetés, a part menti területek beépítése, a nedves gyepek felszántása és a növényzet szerkezetének megváltozása. A változatos vízparti sávok, sekély mélyedések és kíméletesen kezelt gyepek több faj számára is kedvező feltételeket teremthetnek.


