Pókszázlábúfélék (Scutigeridae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Pókszázlábúfélék (Scutigeridae) – amit érdemes tudnod
A pókszázlábúfélék a százlábúak osztályán belül a pókszázlábú-alakúak rendjébe tartozó család. Hosszú lábaik, összetett szemeik és gyors mozgásuk jól megkülönbözteti őket sok más százlábútól, miközben életmódjuk elsősorban kisebb ízeltlábúak elejtéséhez kapcsolódik. A család legismertebb képviselője a légyölő pókszázlábú, amely emberi épületekben is megjelenhet.
Milyen rendszertani csoport a Scutigeridae?
A pókszázlábúfélék a Scutigeromorpha rend egyik családját alkotják. A rend a százlábúak (Chilopoda) osztályába, azon keresztül pedig az ízeltlábúak törzsébe tartozik, ezért a család neve nem egyetlen fajt, hanem több rokon nemzetséget és fajt foglal össze.
A család legismertebb nemzetségei közé tartozik a Scutigera és a Thereuopoda. A kategóriában szereplő légyölő pókszázlábú tudományos neve Scutigera coleoptrata.
A hosszú lábak és az összetett szemek családja
A pókszázlábúfélék jellegzetes megjelenését a karcsú testhez képest hosszú, vékony lábak és a hosszú csápok adják. A kifejlett állatoknak 15 pár járólábuk van, a hátsó lábak pedig különösen hosszúak lehetnek.
A pókszázlábú-alakúakra jellemzők az összetett szemek is, amelyek a százlábúak többségétől eltérő bélyeget jelentenek. Az azonosításnál ezért a lábak száma mellett a szemek, a csápok, a test mintázata és a mozgás módja is fontos.
Gyors ragadozók az aljzaton
A család képviselői ragadozók: kisebb rovarokat, pókokat és más ízeltlábúakat ejtenek el. A százlábúakhoz hasonlóan mérges karmaikká módosult elülső lábpárjukkal, az úgynevezett állkapocslábakkal bénítják meg zsákmányukat.
Hosszú lábaik nemcsak feltűnővé teszik őket, hanem a gyors helyváltoztatást és a zsákmány üldözését is segítik. Mozgásuk alapján könnyen pókszerűnek tűnhetnek, de rendszertanilag nem a pókok közé tartoznak.
Repedések, kövek és épületek között
A pókszázlábúfélék különböző szárazföldi élőhelyeken fordulnak elő, többek között sziklás, repedésekkel tagolt és részben nedves környezetben. Egyes fajok barlangokban vagy a talaj felszínéhez közeli búvóhelyeken élnek.
A légyölő pókszázlábú az emberi településeken is meghonosodott, és megfelelően nedves, védett helyeken épületekben is fennmaradhat. A lakásokban és pincékben való megjelenés nem jellemző automatikusan az egész családra, hanem elsősorban ennél a széles körben elterjedt fajnál ismert.
A légyölő pókszázlábú mint legismertebb képviselő
A Scutigera coleoptrata teste általában sárgás- vagy szürkésbarna, hátán hosszanti sávok, lábain pedig sötétebb gyűrűk figyelhetők meg. A hosszú csápok és a szétterülő lábak miatt az állat nagyobbnak látszik, mint amekkora maga a teste.
A faj eredeti elterjedési területét a mediterrán térséghez kötik, később azonban az emberi közlekedés és áruszállítás révén a világ számos részén megjelent. Épületekben főként éjszaka aktív, és más kisebb ízeltlábúakra vadászik.
Hasznos ragadozó vagy kellemetlen lakótárs?
Az épületekben élő légyölő pókszázlábú olyan állatokat is fogyaszt, amelyeket sokan kártevőként tartanak számon. Jelenléte ezért a táplálékául szolgáló apró ízeltlábúak előfordulására is utalhat.
A gyors mozgás és a sok hosszú láb sok ember számára riasztó, de a faj általában menekülő természetű. A család minden tagjára azonban nem szabad automatikusan azonos viselkedést és emberközeli életmódot általánosítani.


