Papagájalakúak (Psittaciformes)
Válassz alcsoportot!4
Ismerd meg a csoport állatait!

Hegyi ara
A hegyi ara közepes termetű, zöld tollazatú papagáj, amelyet kék feje és kék szárnyai…

Kakapó
A kakapó Új-Zéland röpképtelen, éjszakai papagája, amely zöld, pettyezett tollazatáról és bagolyszerű arcáról ismerhető…

Malukui szivárványlóri
A Malukui szivárványlóri feltűnően színes ausztráliai papagáj, amely főként virágport és nektárt fogyaszt. Hangos…

Rózsás törpepapagáj
A Rózsás törpepapagáj kistermetű, élénkzöld afrikai papagáj rózsaszín arccal és kék farfedőkkel. Párban és…

Jácintkék ara
A jácintkék ara Dél-Amerika legnagyobb papagájfajai közé tartozó, feltűnő kobaltkék madár. Pálmatermésekkel táplálkozik, párkapcsolata…

Új-zélandi kaka
Az új-zélandi kaka Új-Zéland erdeinek zömök, olívbarna papagája, amelynek hasa és alsó szárnyfedői élénk…

Kea
A kea Új-Zéland déli szigetének hegyvidéki, olajzöld papagája, amelynek szárnya alatt élénk narancsvörös tollak…

Vörösfülű ara
A vörösfülű ara Bolívia száraz, hegyvidéki völgyeinek endemikus papagája. Kritikusan veszélyeztetett, kis állománya sziklafalak…

Sárgaszárnyú ara
A sárgaszárnyú ara nagy termetű, feltűnően vörös, sárga és kék tollazatú papagáj. Trópusi amerikai…

Zöldszárnyú ara
A zöldszárnyú ara Dél-Amerika és Kelet-Panama nagy termetű, feltűnő vörös tollazatú papagája. Párokban él,…

Hullámos papagáj
A hullámos papagáj Ausztrália nyílt területein élő, rendkívül társas és nomád papagájfaj. Eső után…

Rózsás kakadu
A rózsás kakadu Ausztrália egyik leggyakoribb kakadufaja, amely rózsaszín tollazatáról és szürke szárnyairól könnyen…
Papagájalakúak (Psittaciformes) – amit érdemes tudnod
A papagájalakúak (Psittaciformes) a madarak egyik rendje, amely az AviList v2026 szerint 407 ma élő fajt, 93 nemzetséget és négy családot foglal magába: az új-zélandi papagájféléket, a kakaduféléket, a papagájféléket és az óvilági papagájféléket. Képviselőik között apró papagájokat, feltűnő arákat, hangutánzásukról ismert jákópapagájokat, valamint röpképtelen kakapót is találsz. Közös jellegzetességeikhez a kampós csőr, a két előre és két hátra álló ujj, a fejlett társas viselkedés és a változatos, többnyire növényi táplálkozás tartozik.
Egy rend, négy különböző család
A papagájalakúak nem egyetlen papagájfajt vagy családot jelölnek, hanem önálló madárrendet. Az AviList v2026 szerint a rend négy családból áll: az új-zélandi papagájfélékből (Strigopidae), a kakadufélékből (Cacatuidae), a papagájfélékből (Psittacidae) és az óvilági papagájfélékből (Psittaculidae).
A csoport sokféleségét jól mutatja, hogy a nagy testű arák és kakaduk mellett apró papagájok, szigetekhez kötődő fajok és különleges új-zélandi képviselők is ide tartoznak.
A csőr és a kapaszkodó láb
A papagájok erős, kampós csőre egyszerre alkalmas magvak és diófélék feltörésére, gyümölcsök feldarabolására és tárgyak megfogására. A csőr formája és mérete fajonként eltérhet, ezért a különböző papagájok más-más táplálékhoz és táplálékszerzési módhoz alkalmazkodtak.
Lábujjaik közül kettő előre, kettő hátra áll. Ez a lábszerkezet segíti őket az ágakon való kapaszkodásban, a mászásban és abban is, hogy a táplálékot a lábukkal megfogva a csőrükhöz emeljék.
Esőerdőtől a száraz bozótosig
Papagájalakúakkal főként a déli félteke és a trópusok, valamint a szubtrópusok területein találkozhatsz. Erdőkben, erdőszéleken, szavannákon, száraz bozótosokban, hegyvidékeken és szigeteken is élnek, egyes fajok pedig mezőgazdasági területeken vagy települések közelében is megjelennek.
Az élőhelyek használata fajonként különbözik. A trópusi erdőkben élő papagájok gyakran a lombkoronában keresnek táplálékot, míg mások nyíltabb tájakon vagy a talaj közelében mozognak. A kakapó például röpképtelen, talajon élő új-zélandi faj.
Magvak, gyümölcsök és virágok az étlapon
A papagájalakúak többsége növényi táplálékot fogyaszt. Étrendjükben magvak, diófélék, gyümölcsök, bogyók, rügyek, virágok vagy nektár is szerepelhet, de az arányok és a választott táplálék fajonként eltérnek.
Táplálkozásukkal a növények szaporodásához is hozzájárulhatnak. Egyes papagájok a gyümölcsök elfogyasztása után más helyeken ürítik ki a magokat, így részt vesznek a magok terjesztésében és az erdők megújulásában.
Társas madarak jellegzetes hangokkal
Sok papagáj párban, családi csoportokban vagy nagyobb csapatokban él. Hangjaikkal kapcsolatot tartanak egymással, jelezhetik a veszélyt, és a táplálékban gazdag helyek körül is összegyűlhetnek.
A papagájok fejlett tanulási képességeikről és hangutánzásukról is ismertek. Nem minden faj utánozza az emberi beszédet, a hangadás azonban valamennyi képviselőjük életében fontos szerepet tölt be.
Üregekben és más védett helyeken költenek
Sok papagájalakú faodúkban költ, ezért a nagy, öreg fák kivágása a költőhelyek eltűnéséhez vezethet. Egyes fajok sziklahasadékban vagy más üreges helyen raknak fészket, míg néhány különleges képviselő a talajon költ.
A fiókák általában hosszabb ideig maradnak a szülők gondozásában. A szülők táplálják és védik őket, amíg a fiatal madarak önállóan nem tudnak mozogni és táplálkozni.
Élőhelyvesztés és befogás veszélyezteti őket
A papagájalakúak között sok veszélyeztetett faj található. Az erdők irtása, az élőhelyek feldarabolása, az öreg fák és költőüregek elvesztése, valamint a vadon élő madarak befogása és kereskedelme több faj állományát is csökkenti.
A szigeteken élő papagájokat az odakerült ragadozók és más betelepített állatok is veszélyeztethetik. A védelemhez élőhelyeik megőrzésére és helyreállítására, a költőhelyek védelmére, az illegális befogás visszaszorítására és az állományok rendszeres megfigyelésére van szükség.



