Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Fedezd fel az állatvilágot

Díszpintyfélék (Estrildidae)

Zebrapinty (díszpinty)Indiai ezüstcsőrűpinty (Euodice malabarica)

Ismerd meg a csoport állatait!

Ismerd meg közelebbről

Díszpintyfélék (Estrildidae) – amit érdemes tudnod

A díszpintyfélék (Estrildidae) a verébalakúak rendjébe tartozó madárcsalád, amelybe többek között viaszpintyek, amandinák, muniafélék, tűzpintyek, zebrapintyek és papagájpintyek tartoznak. Képviselőik főként Afrika, Madagaszkár, Dél- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália, valamint a csendes-óceáni szigetvilág melegebb vidékein élnek. Többségük apró termetű, magvakkal táplálkozó, gyakran társas madár, de megjelenésükben, élőhelyhasználatukban és szaporodási viselkedésükben jelentős különbségek vannak.

Egy család, nem egyetlen „pintyféle”

A díszpintyfélék az Estrildidae családot alkotják a verébalakúak rendjén belül. A név félrevezető lehet, mert ezek a madarak rendszertanilag nem a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartoznak; a két csoport csak távolabbi rokonságban áll egymással.

A családba több eltérő megjelenésű csoport tartozik, például a viaszpintyek, a muniafélék, a tűzpintyek, a zebrapintyek és a papagájpintyek. Az AviList egységes világmadár-listája külön családként kezeli az Estrildidae csoportot, a rendszerezés részletei pedig az újabb genetikai eredmények nyomán idővel változhatnak.

Afrikai füves élőhelyektől Ausztráliáig

A díszpintyfélék természetes elterjedési területe elsősorban a trópusi és szubtrópusi Óvilágra, valamint Ausztrália és a környező szigetvilág térségeire terjed ki. Fajaik megtalálhatók Afrikában és Madagaszkáron, Dél- és Délkelet-Ázsiában, a Wallacea-szigeteken, Új-Guineában és Ausztráliában.

Élőhelyük között füves puszták, szavannák, nádasok, mocsaras folyóvölgyek, bozótosok, erdőszegélyek és mezőgazdasági területek is vannak. Az indiai ezüstcsőrűpinty és a vörös avadavat például főként füves, bokros területeken keres táplálékot, míg több ausztráliai faj vízfolyásokhoz vagy magas füvű élőhelyekhez kötődik.

Kúpos csőr és magokra épülő étrend

A család sok képviselőjének rövid, kúpos csőre a fűfélék és más növények apró magvainak felnyitására alkalmas. A zebrapinty, az indiai ezüstcsőrűpinty és a vörös avadavat is rendszeresen fogyaszt fűmagvakat, gyommagvakat vagy termesztett gabonaféléket.

A táplálkozás azonban nem minden fajnál azonos. A költési időszakban több díszpintyféle rovarokkal és más apró állati eredetű táplálékkal is kiegészíti étrendjét, a pontos összetételt pedig az élőhely és a szezonális kínálat határozza meg.

Színek, mintázatok és ivari különbségek

A díszpintyfélék megjelenése rendkívül változatos. Egyes fajok visszafogott barna vagy szürkés tollazatúak, másoknál élénk piros, kék, zöld vagy sárga foltok jelennek meg. A vörös avadavat költési tollazatú hímje például feltűnően vörös, fehér pettyekkel díszített, míg a tojó és a nem költő hím jóval fakóbb.

A színezet fajonként és életkoronként is eltérhet, ezért egyetlen faj feltűnő tollazata nem jellemző az egész családra. Az azonosítást a csőr alakja, a farok hossza, a szárnyminta, a fej rajzolata és a hangadás együtt segítheti.

Csapatokban keresnek táplálékot

Sok díszpintyféle társas madár: a táplálékot párokban, kisebb csoportokban vagy nagyobb csapatokban keresi, és több faj közösen is pihen. A vörös avadavat füves és bozótos területeken gyakran csapatosan táplálkozik, a zebrapinty pedig kedvező körülmények között nagyobb gyülekezeteket is alkothat.

A társas élet nem jelenti azt, hogy minden faj egész évben azonos módon viselkedik. Költéskor egyes fajok párokra válnak szét, és a fészkelőhely körül korlátozott területet védenek, míg mások a költési időszakban is lazább telepekben maradnak.

Kupolás fészkek és párkapcsolatok

A díszpintyfélék több képviselője száraz fűből, növényi rostokból és más könnyű anyagokból épít fészket. Sok faj gömbölyded vagy kupolás fészket készít, amelynek oldalsó vagy alsó bejárata lehet, de a fészek alakja és elhelyezése nem azonos minden nemzetségben.

A párképzés és a szülői gondoskodás szintén fajonként változik. A közönséges viaszpinty például a költési időszakban párokban él, miközben a faj egyedei a költésen kívül csapatokban mozoghatnak. A fiókák felnevelésében gyakran mindkét szülő részt vesz.

Ismert képviselők és természetvédelmi kérdések

A család legismertebb tagjai közé tartozik a díszpinty vagy zebrapinty (Taeniopygia guttata), az indiai ezüstcsőrűpinty (Euodice malabarica), a Gould-amandina vagy Gould-pinty (Erythrura gouldiae), a jávai veréb (Lonchura oryzivora) és több papagájpinty. Ezek jól mutatják, hogy a díszpintyfélék között sivatagos, füves, vizes és erdei élőhelyekhez alkalmazkodott madarakat is találsz.

A természetvédelmi helyzet fajonként különbözik. Egyes fajok széles körben elterjedtek, másokat az élőhelyek átalakítása, a vizes területek csökkenése, a tüzek, a betelepített ragadozók vagy az illegális befogás veszélyeztethet. A család megítéléséhez ezért mindig az adott faj elterjedését és állománytrendjét kell figyelembe venni.

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.