Díszpintyfélék (Estrildidae)
Ismerd meg a csoport állatait!

Indiai ezüstcsőrűpinty
Az indiai ezüstcsőrűpinty Dél-Ázsia és az Arab-félsziget száraz, füves vidékeinek apró, magevő díszpintyféléje. Több…

Zebrapinty (díszpinty)
A zebrapinty (Taeniopygia guttata) Ausztrália és a Kis-Szunda-szigetek száraz, nyílt élőhelyein élő, társas magfogyasztó…
Díszpintyfélék (Estrildidae) – amit érdemes tudnod
A díszpintyfélék (Estrildidae) a verébalakúak rendjébe tartozó madárcsalád, amelybe többek között viaszpintyek, amandinák, muniafélék, tűzpintyek, zebrapintyek és papagájpintyek tartoznak. Képviselőik főként Afrika, Madagaszkár, Dél- és Délkelet-Ázsia, Ausztrália, valamint a csendes-óceáni szigetvilág melegebb vidékein élnek. Többségük apró termetű, magvakkal táplálkozó, gyakran társas madár, de megjelenésükben, élőhelyhasználatukban és szaporodási viselkedésükben jelentős különbségek vannak.
Egy család, nem egyetlen „pintyféle”
A díszpintyfélék az Estrildidae családot alkotják a verébalakúak rendjén belül. A név félrevezető lehet, mert ezek a madarak rendszertanilag nem a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartoznak; a két csoport csak távolabbi rokonságban áll egymással.
A családba több eltérő megjelenésű csoport tartozik, például a viaszpintyek, a muniafélék, a tűzpintyek, a zebrapintyek és a papagájpintyek. Az AviList egységes világmadár-listája külön családként kezeli az Estrildidae csoportot, a rendszerezés részletei pedig az újabb genetikai eredmények nyomán idővel változhatnak.
Afrikai füves élőhelyektől Ausztráliáig
A díszpintyfélék természetes elterjedési területe elsősorban a trópusi és szubtrópusi Óvilágra, valamint Ausztrália és a környező szigetvilág térségeire terjed ki. Fajaik megtalálhatók Afrikában és Madagaszkáron, Dél- és Délkelet-Ázsiában, a Wallacea-szigeteken, Új-Guineában és Ausztráliában.
Élőhelyük között füves puszták, szavannák, nádasok, mocsaras folyóvölgyek, bozótosok, erdőszegélyek és mezőgazdasági területek is vannak. Az indiai ezüstcsőrűpinty és a vörös avadavat például főként füves, bokros területeken keres táplálékot, míg több ausztráliai faj vízfolyásokhoz vagy magas füvű élőhelyekhez kötődik.
Kúpos csőr és magokra épülő étrend
A család sok képviselőjének rövid, kúpos csőre a fűfélék és más növények apró magvainak felnyitására alkalmas. A zebrapinty, az indiai ezüstcsőrűpinty és a vörös avadavat is rendszeresen fogyaszt fűmagvakat, gyommagvakat vagy termesztett gabonaféléket.
A táplálkozás azonban nem minden fajnál azonos. A költési időszakban több díszpintyféle rovarokkal és más apró állati eredetű táplálékkal is kiegészíti étrendjét, a pontos összetételt pedig az élőhely és a szezonális kínálat határozza meg.
Színek, mintázatok és ivari különbségek
A díszpintyfélék megjelenése rendkívül változatos. Egyes fajok visszafogott barna vagy szürkés tollazatúak, másoknál élénk piros, kék, zöld vagy sárga foltok jelennek meg. A vörös avadavat költési tollazatú hímje például feltűnően vörös, fehér pettyekkel díszített, míg a tojó és a nem költő hím jóval fakóbb.
A színezet fajonként és életkoronként is eltérhet, ezért egyetlen faj feltűnő tollazata nem jellemző az egész családra. Az azonosítást a csőr alakja, a farok hossza, a szárnyminta, a fej rajzolata és a hangadás együtt segítheti.
Csapatokban keresnek táplálékot
Sok díszpintyféle társas madár: a táplálékot párokban, kisebb csoportokban vagy nagyobb csapatokban keresi, és több faj közösen is pihen. A vörös avadavat füves és bozótos területeken gyakran csapatosan táplálkozik, a zebrapinty pedig kedvező körülmények között nagyobb gyülekezeteket is alkothat.
A társas élet nem jelenti azt, hogy minden faj egész évben azonos módon viselkedik. Költéskor egyes fajok párokra válnak szét, és a fészkelőhely körül korlátozott területet védenek, míg mások a költési időszakban is lazább telepekben maradnak.
Kupolás fészkek és párkapcsolatok
A díszpintyfélék több képviselője száraz fűből, növényi rostokból és más könnyű anyagokból épít fészket. Sok faj gömbölyded vagy kupolás fészket készít, amelynek oldalsó vagy alsó bejárata lehet, de a fészek alakja és elhelyezése nem azonos minden nemzetségben.
A párképzés és a szülői gondoskodás szintén fajonként változik. A közönséges viaszpinty például a költési időszakban párokban él, miközben a faj egyedei a költésen kívül csapatokban mozoghatnak. A fiókák felnevelésében gyakran mindkét szülő részt vesz.
Ismert képviselők és természetvédelmi kérdések
A család legismertebb tagjai közé tartozik a díszpinty vagy zebrapinty (Taeniopygia guttata), az indiai ezüstcsőrűpinty (Euodice malabarica), a Gould-amandina vagy Gould-pinty (Erythrura gouldiae), a jávai veréb (Lonchura oryzivora) és több papagájpinty. Ezek jól mutatják, hogy a díszpintyfélék között sivatagos, füves, vizes és erdei élőhelyekhez alkalmazkodott madarakat is találsz.
A természetvédelmi helyzet fajonként különbözik. Egyes fajok széles körben elterjedtek, másokat az élőhelyek átalakítása, a vizes területek csökkenése, a tüzek, a betelepített ragadozók vagy az illegális befogás veszélyeztethet. A család megítéléséhez ezért mindig az adott faj elterjedését és állománytrendjét kell figyelembe venni.


