Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Ismerd meg a fajt
Kecskerák
Pontastacus leptodactylus
A kecskerák lassú folyású vizek és állóvizek karcsú ollójú, éjszaka aktív rákja. Magyarországon védett faj, állományait az élőhelyromlás, a vízszennyezés és a rákpestis is veszélyeztetheti.
A kecskerák karcsú testű, sárgásszürke, sárgásbarna vagy zöldes árnyalatú édesvízi rák. Hosszú, keskeny ollói különösen a hímeken feltűnők, a fejtorpajzs és a potroh felszíne pedig finoman márványozott lehet.
♧Élőhelye
Lassú folyású folyókban, holtágakban, tavakban és növényzettel benőtt vízpartokon fordul elő. Magyarországon elsősorban síkvidéki vizekben él, ahol a puhább, iszapos meder és a megfelelő búvóhelyek kedveznek neki.
⌂Táplálkozása és életmódja
Mindenevő faj: növényi részeket, szerves törmeléket és kisebb vízi gerincteleneket fogyaszt. Napközben rejtőzik, táplálékát többnyire alkonyat után keresi.
◎Szaporodása és védelme
A párzás főként ősszel történik. A nőstény a petéket hónapokon át a potrohlábain hordozza; a faj magyarországi állományait a vízszennyezés, az élőhelyek átalakítása, az invazív rákok és a rákpestis veszélyeztetik.
Elterjedés
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet- és Közép-Európa, Nyugat-Ázsia
A faj nagyobb elterjedési területe Kelet- és Közép-Európára, valamint Nyugat-Ázsiára terjed ki. A felsorolásban csak Magyarország szerepel, mert ehhez az adatlaphoz közvetlenül ellenőrzött magyarországi előfordulási forrást használtam; az egyes országok őshonos vagy betelepített státusza forrásonként és területenként eltérhet.
Életmód röviden
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Elsősorban alkonyat után és éjszaka aktív
Hogyan él?
–
Hogyan mozog?
Járólábakkal halad; veszélyben hátrafelé úszik
Mivel táplálkozik?
Mindenevő: növényi anyag, detritusz, gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény tisztítja és oxigénnel látja el a petéket
01 Egy érdekes részlet
Újabb elfogadott neve van
A kecskerákot sok magyar forrás ma is Astacus leptodactylus néven említi. A korszerűbb taxonómiai adatbázisok az elfogadott nevet Pontastacus leptodactylus formában használják, az Astacus név pedig korábbi kombinációként szerepel.
02 Egy érdekes részlet
Magyarországon védett
A kecskerák 2001 óta törvényileg védett Magyarországon. A fogása egész évben tilos, ezért természetből származó példányt nem szabad hazavinni vagy otthon tartani.
03 Egy érdekes részlet
Az invazív rákok betegséget terjeszthetnek
A kecskerák fogékony a rákpestisre, amelyet több észak-amerikai eredetű, idegenhonos rákfaj hordozhat. Egy fertőzött víztestben a betegség rövid idő alatt súlyos állománycsökkenést okozhat.
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?