Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Barlangi vakgőte

Proteus anguinus

A barlangi vakgőte a Dinaridák föld alatti, sötét karsztvizeinek különleges kétéltűje. Lassú anyagcseréje, fejlett nem vizuális érzékelése és rendkívüli élettartama a barlangi életmód jellegzetes alkalmazkodásai.

Barlangi vakgőte, egy különleges vízi élőlény, sziklák között úszik.
Barlangi vakgőte · Proteus anguinus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névProteus anguinus
Testhossz20–30 cm
Farok / egyéb méretOldalról lapított, úszószegélyes farok
TesttömegLegfeljebb körülbelül 35 g
ÉlettartamÁtlagosan 68 év; 100 évnél tovább is élhet
ElterjedésA Dinaridák karsztvizei; a jelenlegi szűk fajkörben Szlovénia
ÉlőhelyFöld alatti, hideg, oxigéndús édesvizek
TáplálkozásApró barlangi gerinctelenek, lárvák és detritusz
Aktív időszakLassú mozgású, főként sötétben aktív
Társas életTöbbnyire magányos; a hímek szaporodáskor területet védenek
Szaporodási időNincs jól meghatározott költési évszak
Utódfejlődés idejeNincs; petékkel szaporodik
Utódok számaÁtlagosan körülbelül 35 pete
UtódgondozásA nőstény a petéket őrzi, a lárvákat nem gondozza
PihenőhelySziklarepedések, üledék és föld alatti vízjáratok
ÉrzékelésFejlett szaglás, mechanikai és elektromos érzékelés
Hangadás–
MozgásÚszik, kúszik és lassan lebeg a fenék közelében
Ökológiai szerepA föld alatti vizek ragadozója és vízminőségi indikátora
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; természetes előfordulása nem ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

A sötét vizek lakója

A barlangi vakgőte teljesen a föld alatti édesvizekhez kötődik. Hosszú, világos teste, külső kopoltyúi, csökevényes szeme és csökkent pigmentációja a tartós sötétséghez való alkalmazkodást mutatja.

A felszínre főként nagy esőzések és áradások idején sodródhat ki. Élőhelyén a víz hőmérséklete többnyire 5–15 Celsius-fok között mozog.

Érzékelés fény nélkül

A vakgőte nem a látására támaszkodik. A vízben terjedő rezgéseket, a kémiai jeleket és a gyenge elektromos ingereket is érzékeli, így a sötétben is képes táplálékot keresni.

A szeme a bőr alatt marad, de a fiatal egyedeké fejlettebb és láthatóbb lehet. A faj oldalvonalszerű érzékelőrendszere a mozgások és vízáramlások felismerésében segít.

Táplálkozás és energiatakarékosság

Főként apró rákokat, férgeket, rovarlárvákat és más barlangi gerincteleneket fogyaszt. A zsákmányt a fenék közelében vagy lassú úszás közben keresi.

Anyagcseréje rendkívül lassú, ezért hosszú táplálékhiányos időszakokat is átvészelhet. Ez az alkalmazkodás a tápanyagszegény föld alatti vizekben különösen fontos.

Lassú élet, sérülékeny populációk

A barlangi vakgőte későn válik ivaréretté, és a szaporodása is ritka. A nőstény a kövek aljára vagy más szilárd felületre rakott petéket őrzi, a kikelő utódok azonban önállóak.

A faj lassú életmenete miatt a vízszennyezés, a vízszint változása és az élőhelyek bolygatása hosszú távon is komoly hatással lehet az állományokra.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Dinaridák karsztvizei; a jelenlegi szűk fajkörben Szlovénia

A barlangi vakgőte hagyományosan a nyugati Balkán Dinaridáinak karsztvizeiből volt ismert, többek között Szlovéniából, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Olaszországból. A 2026-ban frissített taxonómiai értelmezés szerint a Proteus anguinus név szűkebb, közép-szlovéniai elterjedésű fajt jelölhet, ezért a régebbi, szélesebb térképeket fajcsoport-szinten vagy korábbi fajfelfogás alapján kell kezelni. A térképes országlista ezért nem feltétlenül tükrözi a korábban egy faj alá sorolt teljes Proteus-csoport elterjedését.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Lassú mozgású, főként sötétben aktív

Hogyan él?

Többnyire magányos; a hímek szaporodáskor területet védenek

Hogyan mozog?

Úszik, kúszik és lassan lebeg a fenék közelében

Mivel táplálkozik?

Apró barlangi gerinctelenek, lárvák és detritusz

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a petéket őrzi, a lárvákat nem gondozza

Mekkora hozzád képest?

Állat: 25 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 20–30 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

01 Egy érdekes részlet

Miért maradt meg a külső kopoltyú?

A barlangi vakgőte felnőttként is megtartja a lárvakorra jellemző külső kopoltyúkat. Ez a neoténia vagy pedomorfózis egyik példája: az állat ivaréretté válik, miközben fejlődésének bizonyos fiatal kori bélyegei megmaradnak.

A kopoltyúk lehetővé teszik, hogy a vakgőte egész életében vízben éljen. A jelenség jelentősége abban áll, hogy a föld alatti, állandóan vízzel borított környezetben nincs szüksége szárazföldi kifejlett alak kialakítására.

02 Egy érdekes részlet

A peték őrzése ritka stratégia a barlangokban

A nőstény a lerakott peték mellett marad, és őrzi őket a fejlődés hónapjai alatt. A peték száma viszonylag alacsony, ezért az egyes utódok túlélése különösen fontos a lassan szaporodó populációk számára.

A fejlődés hőmérsékletfüggő: hidegebb vízben a kelés tovább tart, melegebb körülmények között gyorsabb lehet. A barlangok stabil klímája kedvez a lassú fejlődésnek, de a vízminőség romlása az egész folyamatot veszélyeztetheti.

03 Egy érdekes részlet

Hogyan kutatható egy rejtőzködő faj?

A vakgőte állományait nehéz közvetlenül megszámolni, mert az egyedek mélyen a karsztvízrendszerekben élnek. A kutatók ezért forrásoknál, barlangi vízfolyásokban, genetikai minták és egyedi jelölések segítségével próbálják felmérni az állapotukat.

A faj jelenlegi taxonómiája is kutatási szempontból fontos: a korábban egyetlen, széles elterjedésű fajként kezelt csoporton belül genetikai és földrajzi különbségeket tártak fel. Emiatt a régebbi elterjedési és állományadatokat óvatosan kell értelmezni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a barlangi vakgőte?

A Dinaridák karsztvidékének föld alatti édesvizeiben él. A jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint a Proteus anguinus név szűkebb, szlovéniai fajkört jelölhet.

Valóban vak a barlangi vakgőte?

A szeme erősen visszafejlődött és a bőr alatt található, ezért a látása korlátozott. A tájékozódásban főként kémiai, mechanikai és elektromos érzékelése segíti.

Mit eszik?

Apró barlangi rákokat, rovarlárvákat, férgeket és más gerincteleneket fogyaszt. A táplálékhiányos időszakokat lassú anyagcseréje miatt jól viseli.

Milyen hosszú életű?

Átlagos élettartamát körülbelül 68 évre becsülik, a maximális élettartam pedig meghaladhatja a 100 évet.

Hogyan szaporodik?

Petékkel szaporodik. A hím spermatofórát helyez el, amelyet a nőstény felvesz, majd a nőstény a megtermékenyített petéket víz alatti felületre rakja.

Gondozza a nőstény az utódokat?

A nőstény a petéket őrzi a kelésig, de a kikelő lárvákat már nem táplálja és nem védi.

Él-e Magyarországon?

Magyarországon nem őshonos, és természetes, rendszeres előfordulása nem ismert.

Mi veszélyezteti?

Legfontosabb veszélyei a karsztvizek szennyezése, a vízkivétel, az élőhelyek bolygatása és a föld alatti vízrendszerek megváltozása.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.