A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Az alpesi gőte karcsú testű, legfeljebb körülbelül 12 centiméteres farkos kétéltű. A hímek szaporodási időszakban feltűnőbbé válnak: hátuk kékes árnyalatú lehet, oldalukon sötét mintázat látható, hasuk pedig élénk narancssárga.
A nőstények rendszerint nagyobbak és kevésbé kontrasztos színűek. A szárazföldön a bőrük tompább, a vízbe visszatérve viszont a szaporodási jellegzetességek ismét hangsúlyosabbá válhatnak.
Élőhelye
A faj álló vagy lassan áramló, többnyire halaktól mentes vizekben szaporodik. Megtalálható erdei tavakban, időszakos pocsolyákban, lápokban, árkokban, itatómedencékben és kisebb hegyi víztestekben.
A kifejlett gőték a vízen kívül nedves erdőkben, réteken, kövek között és korhadó faanyag alatt keresnek menedéket. A víztestek közötti szárazföldi kapcsolatok fontosak a helyi állományok fennmaradásához.
Táplálkozása
Az alpesi gőte opportunista ragadozó. A vízben apró rákokat, rovarlárvákat, férgeket, csigákat, ebihalakat és alkalmanként kétéltűpetéket fogyaszt, szárazföldön pedig főként kisebb gerinctelenekre vadászik.
A lárvák kezdetben apró vízi szervezeteket, később nagyobb zsákmányt ejtenek el. Táplálékát a környezet kínálatához igazítja, ezért étrendje élőhelyenként és életszakaszonként is változhat.
Szaporodása
A szaporodási időszak rendszerint tavasszal kezdődik. A hím a nőstény előtt úszva farkával vizet hajt felé, így juttatja el hozzá a kémiai jelzéseket, majd spermatofórát helyez a vízfenékre.A nőstény ezt a kloákájával veszi fel, a megtermékenyítés tehát a testén belül történik, de a peték lerakása vízben zajlik. A petéket egyenként vízinövények leveleire hajtogatja, a kikelő…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, az Atlanti-óceántól Ukrajnáig és a Balkánig
Az alpesi gőte természetes elterjedése Nyugat- és Közép-Európától a Kárpátokig és a Balkán-félszigetig húzódik, elszigetelt állományokkal Észak-Spanyolországban és Dél-Olaszországban. Az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon betelepített állományai is ismertek; a térképes országlista a forrásokban közölt elterjedési adatoktól függően nem minden helyi állományt különít el.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire éjszaka és szürkületkor aktív
Hogyan él?
Magányos, a szaporodási időszakban vízben gyülekezik
Hogyan mozog?
Úszik, mászik és nedves talajon halad
Mivel táplálkozik?
Vízi és szárazföldi gerinctelenek, ebihalak és peték
Szaporodás és utódgondozás
Közvetlen szülői gondoskodás nincs
Miért fontosak a halmentes tavak?
Az alpesi gőte lárvái és petéi könnyű zsákmányt jelentenek a halak számára. Ezért a faj gyakran olyan kisebb tavakat, pocsolyákat és mesterséges víztesteket választ, ahová a halak nehezebben jutnak el.
Egy hal betelepítése így rövid idő alatt megváltoztathatja a teljes vízi táplálékhálózatot. A gőték védelmében sokszor hatékonyabb a természetes, halmentes szaporodóhelyek megőrzése, mint új víztestek létrehozása önmagában.
A lárvák átalakulása és a neoténia
A kikelő alpesi gőtelárvák külső kopoltyúval lélegeznek, farokúszójuk segíti őket az úszásban, és teljesen vízi életet élnek. Az átalakulás során kopoltyúik visszafejlődnek, tüdőjük működése kerül előtérbe, testük pedig a szárazföldi mozgáshoz alkalmazkodik.
Tartósan hideg és mély vízben egyes egyedek ivaréretten is megőrizhetnek lárvakori jellegeket, például a kopoltyút. Ezt neoténiának nevezik; a jelenség ritka és környezetfüggő, ezért nem tekinthető a faj minden állományára jellemző fejlődési útnak.
Miért hajtogatja össze a nőstény a leveleket?
A nőstény az egyes petéket vízinövények leveleire helyezi, majd a levelet a hátsó lábaival összehajtja. Így a pete kevésbé látható, és részben védettebbé válik a ragadozókkal, a vízmozgással és a kiszáradással szemben.
Ez a viselkedés nem valódi szülői gondoskodás, mert a nőstény a peterakás után nem őrzi az utódokat. A megfelelő növényzet jelenléte mégis alapvető feltétel, ezért a vízparti növényzet eltávolítása közvetlenül ronthatja a szaporodási sikert.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Hol él az alpesi gőte?
Európa nagy részén fordul elő, tavakban, pocsolyákban, lápokban, erdőkben és hegyi réteken.
Magyarországon is megtalálható?
Igen, őshonos faj Magyarországon, főként a domb- és hegyvidéki, nedves élőhelyeken.
Mit eszik az alpesi gőte?
Vízi és szárazföldi gerincteleneket, valamint alkalmanként ebihalakat és kétéltűpetéket fogyaszt.
Mikor szaporodik?
Többnyire tavasszal, amikor a megfelelő hőmérsékletű és növényzetű vizek elérhetővé válnak.
Hogyan rakja le a petéit?
A nőstény egyenként vízinövények leveleire helyezi, majd a leveleket a peték köré hajtogatja.
Veszélyes-e az emberre?
Nem. Az alpesi gőte nem támad emberre, megfigyelésekor azonban ne fogdosd, mert érzékeny bőre és a kórokozók miatt ez az állatnak is ártalmas lehet.
Mi veszélyezteti leginkább?
A szaporodóhelyek megszüntetése, a vízszennyezés, az élőhelyek feldarabolódása és a halak betelepítése.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
- Alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) élőhelye, táplálkozása és szaporodása vs. Foltos szalamandra
- Alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) élőhelye, táplálkozása és szaporodása vs. Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje
- Alpesi gőte (Ichthyosaura alpestris) élőhelye, táplálkozása és szaporodása vs. Közönséges tarajosgőte





