Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje

Triturus dobrogicus

A dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) karcsú testű, vízhez erősen kötődő gőte, amely főként a Duna és a Tisza vízrendszerének álló- és lassú folyású vizeiben él. Magyarországon védett, közösségi jelentőségű faj, fennmaradását elsősorban a vizes élőhelyek elvesztése és feldarabolódása veszélyezteti.

Dunai tarajosgőte egy víz alatti kövön, élénk színekkel.
Dunai tarajosgőte – a Duna-medence rejtőzködő kétéltűje · Triturus dobrogicus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTriturus dobrogicus
TesthosszAkár 12–13 cm
Farok / egyéb méretOldalról lapított, úszást segítő farok
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésA Duna- és Tisza-vízrendszer térsége
ÉlőhelyHoltágak, tavak, mocsarak és lassú csatornák
TáplálkozásVízi és szárazföldi gerinctelenek, kisebb vízi zsákmány
Aktív időszakTöbbnyire szürkületi és éjszakai
Társas életFőként magányos; szaporodóhelyen több egyed gyűlhet össze
Szaporodási időTavasszal szaporodik, télen nyugalomban van
Utódfejlődés idejepetékkel szaporodik
Utódok számaA nőstény egyenként rakja le petéit
UtódgondozásNincs közvetlen utódgondozás
PihenőhelyVízinövények között, avarban, kövek és fatörzsek alatt
ÉrzékelésLátás, szaglás és rezgések érzékelése
HangadásÁltalában csendes; hangadása nem jellemző
MozgásÚszik, mászik és nedves időben a szárazföldön vándorol
Ökológiai szerepGerinctelenek fogyasztója és vizes élőhelyek indikátora
Magyarországi jelenlétVédett, közösségi jelentőségű faj; értéke 50 000 Ft

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A dunai tarajosgőte háta többnyire sötétbarna vagy feketés, hasa narancssárga, fekete foltokkal. A hím a szaporodási időszakban magas, rojtozott hát- és faroktarajt növeszt, a nőstény háta viszont egyenes marad.

Élőhelye

Leginkább árterek holtágaiban, morotvákban, tavakban, mocsarakban és lassú folyású csatornákban fordul elő. A szaporodóhely közelében nedves, növényzettel borított szárazföldi területre is szüksége van.

Táplálkozása

Vízi időszakában apró rákokat, rovarlárvákat, férgeket és más kis vízi állatokat fogyaszt. A szárazföldön csigák, giliszták és rovarok kerülnek az étlapjára.

Védelme

A faj számára a természetes vízjárású árterek, a halaktól mentes kisvizek és a szárazföldi búvóhelyek együttese fontos. A lecsapolás, a vízszennyezés, az élőhelyek feldarabolódása és a közúti forgalom egyaránt veszélyezteti.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

A Duna- és Tisza-vízrendszer térsége

Őshonos elterjedése a Duna- és Tisza-vízrendszeréhez kötődik Közép- és Délkelet-Európában. A határterületeken rokon tarajosgőtefajokkal érintkezhet, ezért az elterjedési határok nem mindenütt élesek.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire szürkületi és éjszakai

Hogyan él?

Főként magányos; szaporodóhelyen több egyed gyűlhet össze

Hogyan mozog?

Úszik, mászik és nedves időben a szárazföldön vándorol

Mivel táplálkozik?

Vízi és szárazföldi gerinctelenek, kisebb vízi zsákmány

Szaporodás és utódgondozás

Nincs közvetlen utódgondozás

01 Egy érdekes részlet

A hím taraja nem egész évben látható

A hím látványos taraja a szaporodási időszakhoz kötődő nászruha része. A taraj megnöveli a test körvonalát, miközben a farok oldalán kialakuló világos sáv is feltűnőbbé teszi a hímet a vízben.

Az udvarlás során a hím a farkával vizet áramoltat a nőstény felé, majd spermatofórát helyez az aljzatra. A nőstény ezt a kloákájával veszi fel, így a megtermékenyítés a testén belül történik.

02 Egy érdekes részlet

A peték vízinövények hajlataiba kerülnek

A nőstény nem egyetlen nagy petecsomót rak le, hanem a petéket egyenként helyezi el vízinövények levelein. Hátsó lábaival behajtja a levelet, így a pete a növényi szövetek közé kerül.

Ez a viselkedés mérsékelheti a peték sodródását és részben elrejtheti őket a ragadozók elől. A módszer működéséhez ezért olyan szaporodóvíz kell, amelyben elegendő, megfelelő szerkezetű vízinövény található.

03 Egy érdekes részlet

A víz és a szárazföld együttese tartja fenn

A dunai tarajosgőte az év egy részét a vízben, más részét a szárazföldön tölti. A lárvák vízben fejlődnek, az átalakult fiatal és a kifejlett egyedek viszont nedves szárazföldi búvóhelyeket is használnak.

Ha a szaporodóvíz és a telelő- vagy táplálkozóhely között út, csatorna vagy intenzíven művelt terület húzódik, az állományok elszigetelődhetnek. Ezért a faj védelme nem merülhet ki egyetlen tó megőrzésében: a teljes élőhelyi kapcsolatot is fenn kell tartani.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a dunai tarajosgőte?

Akár 12–13 centiméter hosszú lehet, a nőstények rendszerint nagyobbak.

Hogyan különböztethető meg a hím és a nőstény?

A hímnek tavasszal magas, rojtozott taraja van, a nőstény háta taraj nélküli.

Hol él Magyarországon?

Elsősorban a Duna és a Tisza vízrendszerének vizes élőhelyein fordul elő.

Mivel táplálkozik?

Apró vízi és szárazföldi gerincteleneket, például rovarlárvákat, férgeket és csigákat fogyaszt.

Mikor szaporodik?

Jellemzően tavasszal, amikor a telelőhelyekről a szaporodóvizekhez vonul.

Hogyan rakja le a petéit?

A nőstény egyenként vízinövények leveleire helyezi a petéket, gyakran behajtott levélhajlatba.

Veszélyes az emberre?

Nem támadja az embert, de vadon élő kétéltűt ne fogj meg és ne vigyél haza.

Miért fontos a halaktól mentes szaporodóvíz?

A halak fogyaszthatják a gőtepetéket és a lárvákat, ezért jelenlétük ronthatja a szaporodási sikert.

Védett faj Magyarországon?

Igen, védett és közösségi jelentőségű faj; természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Mit tegyél, ha vándorló gőtét látsz az úton?

Ne fogd meg szükségtelenül; biztonságosan jelezd a természetvédelmi szakembereknek vagy az illetékes nemzeti parknak.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.