A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A dunai tarajosgőte háta többnyire sötétbarna vagy feketés, hasa narancssárga, fekete foltokkal. A hím a szaporodási időszakban magas, rojtozott hát- és faroktarajt növeszt, a nőstény háta viszont egyenes marad.
Élőhelye
Leginkább árterek holtágaiban, morotvákban, tavakban, mocsarakban és lassú folyású csatornákban fordul elő. A szaporodóhely közelében nedves, növényzettel borított szárazföldi területre is szüksége van.
Táplálkozása
Vízi időszakában apró rákokat, rovarlárvákat, férgeket és más kis vízi állatokat fogyaszt. A szárazföldön csigák, giliszták és rovarok kerülnek az étlapjára.
Védelme
A faj számára a természetes vízjárású árterek, a halaktól mentes kisvizek és a szárazföldi búvóhelyek együttese fontos. A lecsapolás, a vízszennyezés, az élőhelyek feldarabolódása és a közúti forgalom egyaránt veszélyezteti.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
A Duna- és Tisza-vízrendszer térsége
Őshonos elterjedése a Duna- és Tisza-vízrendszeréhez kötődik Közép- és Délkelet-Európában. A határterületeken rokon tarajosgőtefajokkal érintkezhet, ezért az elterjedési határok nem mindenütt élesek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire szürkületi és éjszakai
Hogyan él?
Főként magányos; szaporodóhelyen több egyed gyűlhet össze
Hogyan mozog?
Úszik, mászik és nedves időben a szárazföldön vándorol
Mivel táplálkozik?
Vízi és szárazföldi gerinctelenek, kisebb vízi zsákmány
Szaporodás és utódgondozás
Nincs közvetlen utódgondozás
A hím taraja nem egész évben látható
A hím látványos taraja a szaporodási időszakhoz kötődő nászruha része. A taraj megnöveli a test körvonalát, miközben a farok oldalán kialakuló világos sáv is feltűnőbbé teszi a hímet a vízben.
Az udvarlás során a hím a farkával vizet áramoltat a nőstény felé, majd spermatofórát helyez az aljzatra. A nőstény ezt a kloákájával veszi fel, így a megtermékenyítés a testén belül történik.
A peték vízinövények hajlataiba kerülnek
A nőstény nem egyetlen nagy petecsomót rak le, hanem a petéket egyenként helyezi el vízinövények levelein. Hátsó lábaival behajtja a levelet, így a pete a növényi szövetek közé kerül.
Ez a viselkedés mérsékelheti a peték sodródását és részben elrejtheti őket a ragadozók elől. A módszer működéséhez ezért olyan szaporodóvíz kell, amelyben elegendő, megfelelő szerkezetű vízinövény található.
A víz és a szárazföld együttese tartja fenn
A dunai tarajosgőte az év egy részét a vízben, más részét a szárazföldön tölti. A lárvák vízben fejlődnek, az átalakult fiatal és a kifejlett egyedek viszont nedves szárazföldi búvóhelyeket is használnak.
Ha a szaporodóvíz és a telelő- vagy táplálkozóhely között út, csatorna vagy intenzíven művelt terület húzódik, az állományok elszigetelődhetnek. Ezért a faj védelme nem merülhet ki egyetlen tó megőrzésében: a teljes élőhelyi kapcsolatot is fenn kell tartani.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Mekkora a dunai tarajosgőte?
Akár 12–13 centiméter hosszú lehet, a nőstények rendszerint nagyobbak.
Hogyan különböztethető meg a hím és a nőstény?
A hímnek tavasszal magas, rojtozott taraja van, a nőstény háta taraj nélküli.
Hol él Magyarországon?
Elsősorban a Duna és a Tisza vízrendszerének vizes élőhelyein fordul elő.
Mivel táplálkozik?
Apró vízi és szárazföldi gerincteleneket, például rovarlárvákat, férgeket és csigákat fogyaszt.
Mikor szaporodik?
Jellemzően tavasszal, amikor a telelőhelyekről a szaporodóvizekhez vonul.
Hogyan rakja le a petéit?
A nőstény egyenként vízinövények leveleire helyezi a petéket, gyakran behajtott levélhajlatba.
Veszélyes az emberre?
Nem támadja az embert, de vadon élő kétéltűt ne fogj meg és ne vigyél haza.
Miért fontos a halaktól mentes szaporodóvíz?
A halak fogyaszthatják a gőtepetéket és a lárvákat, ezért jelenlétük ronthatja a szaporodási sikert.
Védett faj Magyarországon?
Igen, védett és közösségi jelentőségű faj; természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Mit tegyél, ha vándorló gőtét látsz az úton?
Ne fogd meg szükségtelenül; biztonságosan jelezd a természetvédelmi szakembereknek vagy az illetékes nemzeti parknak.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?




