A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése és alkalmazkodása
A bornói orangután hosszú, vörösesbarna szőrzetéről, erős fogású kezéről és rendkívül hosszú karjáról ismerhető fel. A hímek jóval nagyobbak a nőstényeknél, és a kifejlett, úgynevezett pofalemezes hímek arcának két oldalán feltűnő arcpárnák fejlődnek.Farka nincs, ezért a lombkoronában elsősorban kezeivel és lábfejével kapaszkodik. Mozgása többnyire lassú és megfontolt, ami csökkenti az ágak letörésének és a lezuhanásnak…
Táplálkozása
Étrendjének nagy részét gyümölcsök adják, különösen a fügefélék és más húsos termések. Gyümölcsszegény időszakokban leveleket, fiatal hajtásokat, kérget, virágokat, rovarokat és alkalmanként madártojást is fogyaszt.
A táplálék elérhetősége évszakonként és erdőtípusonként változik, ezért az orangutánok nagy területeken követhetik az érő gyümölcsfákat. Magjaik egy része emésztetlenül távozik, így a faj az erdő egyik jelentős magterjesztője.
Életmódja és viselkedése
A bornói orangután többnyire magányosan él, a legfontosabb tartós kapcsolatot az anya és kölyke alkotja. A felnőtt hímek nagyobb területeket járnak be, és hosszú hívásukkal jelzik jelenlétüket a riválisoknak és a nőstényeknek.Az orangután minden este új alvófészket készít ágakból és levelekből, gyakran magasra a lombkoronában. Eszközöket is használhat, például leveleket tarthat a feje fölé eső…
Szaporodása és védelme
A nőstény rendszerint egyetlen kölyköt hoz világra, majd hosszú éveken át gondozza és tanítja. A fiatal orangután az anyjától sajátítja el a táplálék felismerését, a fészeképítést, a fák közötti közlekedést és a veszélyek elkerülését.A faj elterjedése mára erősen feldarabolódott. Az erdőirtás, az ültetvények terjeszkedése, a tüzek, a vadászat és az illegális állatkereskedelem egyaránt veszélyezteti a…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Borneó indonéziai és malajziai területei
A bornói orangután kizárólag Borneó szigetén fordul elő, Indonézia Kalimantan régiójában és Malajzia Sabah, illetve Sarawak államában. Elterjedése erősen töredezett; Brunei területén a rendszeres mai természetes előfordulás nem igazolt megbízhatóan.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos; az anya és kölyke szoros kapcsolatban él
Hogyan mozog?
Főként a lombkoronában mozog; ritkán jár a talajon
Mivel táplálkozik?
Főként gyümölcs, emellett levelek, kéreg, virágok és rovarok
Szaporodás és utódgondozás
A kölyök akár 7–8 évig az anyjával maradhat
Miért épít új fészket minden este?
Az orangutánok rendszerint minden éjszakára új fészket készítenek, mert a friss ágak stabilabb alvóhelyet adnak, és kisebb eséllyel tartalmaznak élősködőket vagy felhalmozódott szennyeződést. A fészek pereme és lombos fedése a test megtámasztásában, valamint az eső és a lehűlés mérséklésében is segít.
A kölykök fokozatosan tanulják meg az építés sorrendjét és az ágak megfelelő hajlítását, ezért a fészekkészítés részben tanult viselkedésnek tekinthető. A kutatók a fészkek elhelyezkedéséből és szerkezetéből az egyedek jelenlétére, pihenési szokásaira és az élőhely használatára is következtethetnek.
Kétféle felnőtt hím
A hímek egy része kifejlett korában nagy testűvé válik, és arcának két oldalán pofalemezek fejlődnek, míg más hímek hosszabb ideig kisebb, nőstényszerű megjelenésűek maradnak. Ezt a jelenséget bimaturizmusnak nevezik, és azt mutatja, hogy a felnőtté válásnak a fajon belül több útja is lehet.
A pofalemezes hímek erőteljes hosszú hívást adnak, amely több kilométerre is elhallatszhat kedvező körülmények között. A kisebb, pofalemez nélküli hímek szintén szaporodhatnak, de viselkedésük és társas helyzetük eltérhet a nagy domináns hímekétől; a pontos okokat a kutatások még vizsgálják.
Az erdő kertészei
A bornói orangutánok számos gyümölcsöt egészben vagy részben fogyasztanak, majd a magokat az anyanövénytől távolabb üríthetik ki. Ez különösen fontos a nagy magvú fafajok számára, amelyek magjai nehezen terjednének széllel vagy kis termetű állatok segítségével.
A magterjesztés hatása az erdő szerkezetére hosszú idő alatt jelentkezik, ezért a faj eltűnése nem csak egy emlős elvesztését jelentené. A táplálkozási és viselkedési adatok egy része hosszú távú terepi megfigyelésekből származik, az egyedek közötti különbségek miatt azonban nem minden viselkedés általánosítható a teljes fajra.
Képgaléria



Kérdések és válaszok
Hol él a bornói orangután?
Borneó szigetén, Indonézia Kalimantan régiójában, valamint Malajzia Sabah és Sarawak államában él.
Veszélyeztetett faj a bornói orangután?
Igen. A faj az IUCN aktuális értékelése szerint kritikusan veszélyeztetett.
Mit eszik a bornói orangután?
Elsősorban gyümölcsöket fogyaszt, de leveleket, hajtásokat, kérget, virágokat és rovarokat is eszik.
Magányosan élnek az orangutánok?
Többnyire igen, de az anya és kölyke hosszú ideig együtt marad, és táplálékban gazdag helyeken több egyed is találkozhat.
Milyen gyakran születik kölyke a nősténynek?
A szülések között általában több év telik el; az időköz a körülményektől és az egyedektől függően változik.
Meddig marad a kölyök az anyjával?
A kölyök akár 7–8 évig is az anyja közelében maradhat, miközben fokozatosan tanulja meg az önálló élethez szükséges készségeket.
Épít fészket a bornói orangután?
Igen. Éjszakai pihenőhelyét többnyire ágakból és levelekből építi a lombkoronában.
Lejön a földre a bornói orangután?
Ritkán, mert életének nagy részét a fákon tölti, és a lombkoronában találja meg táplálékának jelentős részét.





