A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A barna hosszúfülű-denevér közepes termetű, barna hátú és világosabb hasoldalú denevér. Legfeltűnőbb bélyege a rendkívül hosszú füle, amely csaknem olyan hosszú lehet, mint a teste.
Pihenéskor a füleit hátrahajtja vagy a szárnyai alá rejti. Ilyenkor gyakran csak a fül fedőlebenye látható, ezért első pillantásra kisebb fülűnek tűnhet.
Élőhelye és búvóhelyei
Elsősorban idős, odvas fákkal tarkított lombos- és vegyes erdőkben él, de parkokban, nagyobb kertekben és épületek padlásain is megtelepedhet. Nyári pihenő- és szaporodóhelyei között faodvak, templomtornyok, padlások és denevérodúk is előfordulnak.
Télen hűvös, zavartalan helyeken, például faodvakban, pincékben, barlangokban vagy bányajáratokban pihen. Magyarországon főként a hegyvidéki, idősebb erdőkben jellemző.
Táplálkozása és vadászata
Rovarokkal táplálkozik, étrendjében főként éjszakai lepkék, bogarak, legyek, fülbemászók és pókok szerepelnek. Lassú repüléssel, a növényzet közelében haladva a levelekről és ágakról is felcsipegeti a zsákmányt.
Echolokációs jelei halkak, ezért a faj a zsákmány saját neszeit is jól érzékeli. A nagyobb rovarokat gyakran egy megszokott pihenőhelyre viszi, ahol elfogyasztja őket.
Szaporodása
A párzás főként ősszel kezdődik, a nőstények pedig a tél folyamán is tárolhatják a spermiumokat. A megtermékenyülés tavasszal történik, így a kölyök akkor születik, amikor már bőségesebb a táplálék.
A nőstények késő tavasszal szülőkolóniákba tömörülnek. Többnyire egy kölyök születik június és július között, amelyet az anya körülbelül hat hétig szoptat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európától Kelet-Ázsiáig
A faj természetes elterjedése Európa nagy részétől a Kaukázuson és Közép-Ázsián át Kelet-Ázsiáig húzódik; előfordulását Oroszország távol-keleti részein, Kínában, Japánban, Koreában, Nepálban és Indiában is jelzik. Az országlisták részletessége és a keleti elterjedés taxonómiai értelmezése forrásonként eltérhet, ezért a térképes felsorolás nem pontos poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai
Hogyan él?
A nőstények nyári kolóniákban élnek
Hogyan mozog?
Lassú, lebegő és jól manőverező repülés
Mivel táplálkozik?
Lepkék, bogarak, legyek, fülbemászók, pókok
Szaporodás és utódgondozás
A kölyköt körülbelül hat hétig szoptatja
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 4,2–5,3 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
A denevér, amely a levélen járó bogarat is meghallja
A barna hosszúfülű-denevér echolokációja szokatlanul halk. Ez csökkenti annak esélyét, hogy a rovarok időben észleljék a közeledő ragadozót, miközben a denevér érzékeny hallása a levelek és ágak apró neszeit is felfogja.
Ezért nem kell minden zsákmánynak a levegőben repülnie. A denevér lassan lebeg a növényzet mellett, majd a hallás, a látás és az echolokáció együttes használatával emel le egy-egy rovart a levélről vagy a kéreg felszínéről.
Miért olyan fontosak az idős fák?
Az öreg erdők nem csupán táplálkozóhelyet adnak a fajnak, hanem faodvaikkal nappali pihenő- és szaporodóhelyeket is biztosítanak. Egyetlen denevérkolónia az év során több odút is használhat, mert a hőmérséklet, a páratartalom és a zavarás mértéke folyamatosan változik.
Az odvas fák eltávolítása ezért egyszerre csökkenti a búvóhelyek és a rovarokban gazdag vadászterületek számát. A mesterséges denevérodúk segíthetnek, de nem pótolják teljesen az idős, természetes erdőszerkezetet.
Hogyan bírja ki a telet?
A barna hosszúfülű-denevér téli nyugalmi állapotba kerül, amikor a rovarok hiánya miatt kevés táplálék áll rendelkezésre. Ilyenkor lelassul az anyagcseréje, csökken a testhőmérséklete, és a szervezete a nyár végén felhalmozott zsírtartalékokra támaszkodik.
A hibernáció nem folyamatos, mély öntudatlanság: a denevér időnként felébredhet, különösen enyhébb időben. A felébredés azonban sok energiát fogyaszt, ezért a téli búvóhely zavartalansága közvetlenül befolyásolja a túlélési esélyeit.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a barna hosszúfülű-denevér?
Testhossza körülbelül 4,2–5,3 centiméter, testtömege 5–12 gramm.
Hol él a barna hosszúfülű-denevér?
Elsősorban öreg erdőkben, de parkokban, kertekben és épületek padlásain is előfordul.
Mit eszik?
Főként éjszakai lepkéket, bogarakat, legyeket, fülbemászókat és pókokat fogyaszt.
Veszélyes az emberre?
Nem támad emberre, és általában kerüli a közvetlen kapcsolatot. Denevért kézzel megfogni nem szabad.
Mikor aktív?
Éjszaka vadászik, napközben pedig védett pihenőhelyen tartózkodik.
Hány kölyke születik?
A nőstény többnyire évente egy kölyköt hoz világra, általában június és július között.
Miért fontosak számára az odvas fák?
Az odvak nappali pihenő-, szaporodó- és időnként téli búvóhelyet biztosítanak.
Hogyan vadászik halk echolokációval?
A halk jelek mellett a rovarok saját neszeit is érzékeli, ezért a leveleken pihenő zsákmányt is megtalálja.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?