Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hangja

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) hangja – felfedezni a természet zenéjét

Az erdei fülesbagoly az egyik legismertebb hazai bagolyfaj, ám hangját csak kevesen ismerik fel igazán. Meglepően változatos hangzásvilággal ajándékoz meg minket, éjjelente sokan csak találgatják: vajon milyen állat búgja azt a titokzatos, visszhangos hangot a sötétben? A fülesbagoly hangjai nem csupán a költési időszakban jelzik jelenlétét, hanem fontos szerepet töltenek be a kommunikációban is.

A bagoly énekéről sokszor azt gondoljuk, könnyen összekeverhető más madarak hangjával, pedig különleges „buu”-zó, mély tónusú hangja jól elkülönülő, és gyakran ismétlődő. Az erdő csendjében, főként kora tavasszal, halkan, de karakteresen hallhatjuk jellegzetes hívó hangját. Sok amatőr természetjáró számára ez a titokzatos, öblös hang az éjszaka egyik legismertebb szimbóluma lett.

Legközelebb, ha csendes erdőn haladsz át esti órákban, figyelj a mély, ritmikus ütemű bagolyhangokra. Ez nem csupán egy különleges hangélmény, hanem kiváló lehetőség arra is, hogy kicsit közelebb kerülj az éjszakai élővilághoz, és megfigyeld a magyar természet apró csodáit.

A hang jellemzői

Az erdei fülesbagoly hangja általában mély, öblös, visszhangot keltő „buu”, amelyet hosszabb-rövidebb időközönként ismételget. Ez leggyakrabban hím példánytól származik, aki így kommunikál a területéről és hívja a párját. Az egyedi hangzás segít elkülöníteni őt más bagolyfajoktól, amelyek általában élesebb, rövidebb kiáltásokat hallatnak.

A hangkibocsátás főként éjszaka figyelhető meg, különösen párzási időszakban, amikor az aktivitás fokozódik. A nőstények hangjai ritkábbak és halkabbak, általában válaszolnak a hímek hívására. Egyes fiatal baglyok halk, síró vagy nyávogásszerű hangokat adnak ki, amikor élelemért könyörögnek.

Az erdei fülesbagoly hangjai feloszthatók főbb típusokra, melyeket az alábbi táblázat is részletez:

Miért fontos az erdei fülesbagoly hangja?

Az erdei fülesbagoly hangja kulcsfontosságú számára a túlélésben és a kommunikációban. Területét ezzel jelöli ki, elriasztva versenytársait, és hívja párját, aki a hang alapján azonosítja őt. Az egyedek közötti hangalapú kapcsolat lehetővé teszi a zavartalan utódnevelést és az élelem elosztását is.

Egyes kutatások szerint a nagyobb testű, egészséges hímek mélyebb hangokat bocsátanak ki, így hangmagasságukkal is üzennek a konkurens hímeknek. Ez az információ fontos része bagolytársadalom kommunikációjának, hiszen a legütősebb, legerősebb egyedek hangja terjed a legmesszebbre. Ezek a hangok segítik megőrizni a zavartalan territóriumot, csökkentik a vetélkedést és biztosítják a fiókák biztonságát.

🔹 További érdekességek, miért figyeljük a hangjukat:

• Segítenek felmérni az egyedszámot egy adott területen
• Egyszerű módja a csendes éjszakák „élettel teli” felfedezésének
• A hanggyűjtés alkalmat ad a természet hangjainak rögzítésére

Hol, hogyan hallgassuk meg a hangját?

Ha szeretnéd meghallgatni az erdei fülesbagoly jellegzetes hangját, a legjobb, ha alkonyat után, erdős, parkos környezetben sétálsz. Leginkább olyan területeken aktívak, ahol elegendő a dús aljnövényzet, fák, és némi nyílt tér is biztosított számukra. A városi parkokban is egyre gyakrabban találkozhatunk velük.

A legjobb hallgatózási időszak a tavaszi párzási idő, kora este vagy hajnalban. Ha csendben, türelemmel figyelsz, meglepő módon akár több madarat is hallhatsz egymás „válaszolgatásában”. Próbálj meg kiülni egy padra vagy egy kényelmes, csendes sarokba, és hallgatni a természet hangjait!

🔸 Hallgatózáshoz hasznos tanácsok:

• Kerüld a zajos helyszíneket 🌲
• Légy türelmes – néha álmosítóan csend van 🌙
• Hasznos lehet felvenni a hangokat (mobiltelefonnal vagy diktafonnal)
• Jegyezd fel, mikor, hol hallottad a hangokat 📝

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legideálisabb helyeket és időpontokat a fülesbagoly hallgatásához: