A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
Az európai angolna teste hosszú, hengeres és kígyószerű. Pikkelyei aprók, a bőrt vastag nyálkaréteg borítja, a hasúszók pedig hiányoznak.
A hát-, farok- és farokalatti úszó összefüggő úszószegélyt alkot. A növekedés során színe és szeme is változik: az ezüstangolna szeme nagyobb, ami a tengeri vándorláshoz való alkalmazkodással függ össze.
Élőhelye és táplálkozása
Édes- és brakkvízben egyaránt megél, folyókban, tavakban, torkolatokban és parti lagúnákban. A sűrű növényzet, az üreges partfal és az iszapos fenék fontos búvóhelyet kínál neki.
Tápláléka főként kisebb halakból, rákokból, férgekből és puhatestűekből áll. Többnyire éjszaka vadászik, amikor szaglása és oldalvonala segíti a zsákmány felkutatásában.
Vándorló életciklusa
Az európai angolna katadrom faj: a növekedési időszakot kontinensek vizeiben tölti, szaporodni pedig a tengerbe vonul. A Sargasso-tenger térségét tekintik ismert szaporodási területének.
A kikelő, levél alakú lárvák tengeri áramlatokkal sodródnak Európa és Észak-Afrika partjai felé. Üvegangolnává, majd sárga- és végül ezüstangolnává alakulnak.
Veszélyeztetettsége
A faj állománya hosszú távon jelentősen csökkent. A vándorlást akadályozó gátak, a vízszennyezés, az élőhelyek átalakulása, a halászat és a betegségek egyaránt terhelik.
A folyók átjárhatóságának javítása, a halászati terhelés mérséklése és a vizes élőhelyek védelme fontos természetvédelmi feladat. Az európai angolnát a Természetvédelmi Világszövetség kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolja.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, a Földközi-tenger medencéje és Észak-Afrika partvidéke
Az európai angolna természetes elterjedése Európa nagy részének vízrendszereire, a Földközi-tenger medencéjére és Észak-Afrika partvidékére terjed ki. A Sargasso-tenger a szaporodási ciklus ismert tengeri központja; a felsorolt országkódok konzervatív, dokumentált előfordulási listát adnak, ezért nem jelölik a faj minden egyes vízgyűjtőjét és tengeri vándorlási útvonalát.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire éjjel és szürkületkor aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos életmódú
Hogyan mozog?
Kígyózó úszás; nedves felszínen röviden szárazföldön is mozoghat
Mivel táplálkozik?
Halak, rákok, férgek, puhatestűek és más vízi állatok
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás
A világ egyik legrejtélyesebb vándorlása
Az angolnák több ezer kilométert tesznek meg az Atlanti-óceánon át, amikor ezüstangolnaként elhagyják a folyókat és a part menti vizeket. A vándorlás során átalakul a testük: emésztőrendszerük visszafejlődik, a szemük megnagyobbodik, a bőrük pedig ezüstös színezetet kap.
A Sargasso-tenger térségét tartják a faj szaporodási helyének, de a kifejlett angolnák nyílt tengeri útját és a tényleges ívást a kutatók csak közvetetten tudják rekonstruálni. A lárvák jelenléte és az áramlási modellek erősen alátámasztják ezt a képet, miközben a folyamat több részlete kutatási kérdés maradt.
Miért hasznos az angolna érzékeny szaglása?
Az angolna gyakran sötétben vagy zavaros vízben mozog, ezért a látásnál fontosabbá válhat a kémiai érzékelés. Szaglása segíthet a táplálék felkutatásában, a ragadozók elkerülésében és a megfelelő élőhelyek felismerésében.
Az oldalvonal a víz rezgéseit érzékeli, így az állat közeli mozgásokról akkor is információt kaphat, amikor alig lát valamit. Ez a két érzékelési rendszer együtt különösen előnyös a gyökerek, kövek és iszapos mederrészek között vadászó, többnyire éjszakai hal számára.
A gátak láthatatlan hatása
Az angolna életciklusához szabad átjárásra van szükség a tenger, a torkolatok és a folyók között. A gátak nemcsak a felfelé vándorló fiatal angolnákat akadályozhatják, hanem a tenger felé tartó ezüstangolnákat is veszélyes turbinák és elterelő áramlások közelébe vezethetik.
Ezért a hallépcsők, az átjárható műtárgyak és a biztonságos elvezető rendszerek jelentősége túlmutat egyetlen folyószakaszon. A faj védelme nemzetközi együttműködést igényel, mert ugyanahhoz az életciklushoz európai folyók és távoli atlanti tengeri területek kapcsolódnak.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Helyes az angolnagőte elnevezés?
Nem ez a bevett magyar fajnév. A faj ajánlott magyar neve angolna, pontosabban európai angolna; az angolnagőte megnevezés téves.
Hol szaporodik az európai angolna?
A jelenlegi ismeretek szerint a Sargasso-tenger térségében, az Atlanti-óceán nyugati részén.
Meddig él az európai angolna?
A bizonyított adatok szerint legalább 23 évig élhet, de a különböző állományok élettartama eltérő.
Mit eszik az angolna?
Kisebb halakat, rákokat, férgeket, puhatestűeket és más vízi állatokat fogyaszt.
Képes az angolna szárazföldön mozogni?
Nedves felszínen rövid távolságot megtehet, de tartósan szárazföldi életre nem képes.
Mi az üvegangolna?
A fiatal angolna áttetsző, tengerből a partokhoz érkező fejlődési alakja.
Miért nagyobb az ezüstangolna szeme?
A tengeri vándorlás előtt a szem megnagyobbodása segítheti a gyenge fényviszonyokhoz való alkalmazkodást.
Előfordul Magyarországon?
Igen, előfordulása igazolt, de a hazai állományt a természetes bevándorlás mellett korábbi telepítések is alakították.
Mi veszélyezteti leginkább?
A vándorlási akadályok, az élőhelyvesztés, a szennyezés, a halászat és a betegségek együttesen veszélyeztetik.
Van szülői gondozás az angolnánál?
Nincs; a kifejlett állatok szaporodás után nem gondozzák az ikrákat vagy a lárvákat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?