Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Erdei fülesbagoly

Asio otus

Az erdei fülesbagoly közepes termetű, főként éjszaka vadászó bagoly, amely erdők, facsoportok és nyílt táplálkozóterületek közelében él. Télen gyakran települési parkokban és temetőkben pihenő, laza csoportokba gyűlik.

Egy erdei fülesbagoly közelről, élénk sárga szemekkel és tollazattal.
Erdei fülesbagoly · Asio otus

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAsio otus
Testhossz35–40 cm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg220–435 g
ÉlettartamLegfeljebb 27 év 9 hónap ismert
ElterjedésEurópa, Ázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika
ÉlőhelyFás területek, facsoportok és nyílt vadászterületek
TáplálkozásFőként pockok és más kisemlősök
Aktív időszakÉjszakai; alkonyatkor is aktív lehet
Társas életKöltéskor párban, télen gyakran csoportosan
Szaporodási időKöltés: február–július; részlegesen vonuló
Költési / kelési időtojásrakó faj
Utódok számaÁltalában 5–6, összesen 2–10 tojás
UtódgondozásA tojó kotlik, a hím táplálja a családot
PihenőhelyElhagyott varjú-, szarka- és ragadozómadár-fészkek
ÉrzékelésKiváló hallás, aszimmetrikus fülnyílások
HangadásA hím mély, ismétlődő huhogással jelez
MozgásCsendes repülés, részleges vonulás
Ökológiai szerepRágcsálóállományok természetes szabályozója
Magyarországi jelenlétRendszeres fészkelő, védett faj; értéke 50 000 Ft

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

Az erdei fülesbagoly barnás, sávozott tollazata jól elrejti a fák ágai között. Jellegzetes tollfülei nem valódi fülek, hanem a fejtetőn álló tollcsomók, amelyek főként nyugalmi vagy riadt helyzetben láthatók. A nőstény általában nagyobb és sötétebb a hímnél.

Élőhelye

Leggyakrabban sűrűbb lombú vagy tűlevelű állományokban pihen, amelyek közelében rétek, szántók és más nyílt területek kínálnak zsákmányt. Magyarországon facsoportokban, fasorokban, parkokban, temetőkben és települési zöldterületeken is megtelepszik.

Táplálkozása

Táplálékának legnagyobb részét pockok és egerek adják, de kisebb madarakat, ritkábban rovarokat is elfoghat. Többnyire hallása alapján tájékozódik, majd hangtalan repüléssel közelíti meg a talajon mozgó zsákmányt.

Szaporodása

Saját fészket általában nem épít: elhagyott varjú-, szarka-, holló- vagy ragadozómadár-fészkeket foglal el. A tojó 25–30 napig kotlik, a fiókák körülbelül háromhetes korukban elhagyják a fészket, de még hetekig a szülőktől függnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Ázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika

Az erdei fülesbagoly természetes elterjedése Európára, Ázsia nagy részére, Észak-Afrika kisebb területeire, valamint Észak-Amerikára terjed ki. Az északi állományok egy része vonuló, a telelő madarak délebbi európai, ázsiai, észak-afrikai és észak-amerikai területeken jelennek meg; a térképes országlista rendszeres előfordulási adatokat foglal össze, és nem pontos elterjedési poligon.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Éjszakai; alkonyatkor is aktív lehet

Hogyan él?

Költéskor párban, télen gyakran csoportosan

Hogyan mozog?

Csendes repülés, részleges vonulás

Mivel táplálkozik?

Főként pockok és más kisemlősök

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, a hím táplálja a családot

Hallgasd meg!

Erdei fülesbagoly hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Erdei fülesbagoly Asio otus

Hang: Benjamin Mayer · CC BY-SA 4.0 · xeno-canto · XC528380

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Telelés

Gyakran településekre húzódik, ahol nappal fenyőkön vagy más sűrű lombú fákon pihen.

Hol keresd? Fás területek, facsoportok és nyílt vadászterületek
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly karcsúbb, rozsdás-narancsos arckorongú madár, tollfülei általában hosszúak és feltűnők, szeme sárgásnarancsos. A kifejlett nőstény valamivel nagyobb és barnásabb lehet a hímnél; a fiatalok pelyhesebbek, és a szemek között világos V alakú rajzolat látható.

Réti fülesbagoly

Asio flammeus

A réti fülesbagoly arca világosabb, szeme élénksárga, körülötte sötétebb tollazattal. Tollfülei rövidek, gyakran egyáltalán nem látszanak, teste pedig zömökebb és világosabb hatású.

Ha a tollfül nem látszik, először a szem színét és az élőhelyet nézd: a narancsos szem és a fás, sűrű nappalizóhely inkább erdei fülesbagolyra utal, a sárga szem és a nyílt terület feletti nappali vadászat inkább réti fülesbagolyra.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

A tojásrakás Magyarországon többnyire márciusban kezdődik, de februárban is megindulhat; a kotlás az első tojás lerakásakor kezdődik, és 25–30 napig tart.

Tojás és kotlás

A tojó naponta vagy közel naponta rakja le a tojásokat, ezért a fiókák nem egyszerre kelnek ki. A kotló tojót a hím eteti.

01 Egy érdekes részlet

A tollfülek valódi szerepe

Az erdei fülesbagoly tollfülei nem kapcsolódnak a hallás szervéhez. A hangok érzékelésében a fej két oldalán, a tollazat alatt elhelyezkedő, nem teljesen szimmetrikus fülnyílások és a nagy arckorong vesz részt.

A tollfülek inkább a testbeszédben és az álcázásban lehetnek fontosak. A bagoly nyugalomban gyakran lelapítja őket, veszély esetén viszont felmereszti, miközben testét vékonyabbnak és ágszerűbbnek mutatja.

02 Egy érdekes részlet

Fészket más madaraktól örököl

Az erdei fülesbagoly fészkelési stratégiája energiát takarít meg, mert rendszerint más madarak régi gallyfészkeit használja. Ezért a varjúfélék és a nagyobb ragadozómadarak fészkelőhelyei közvetve a bagoly számára is fontosak.

A fészek elfoglalása után a tojó két körülbelül két napos időközzel rakja le tojásait. A fiókák ezért eltérő fejlettségben kelnek ki, és a legidősebbek hamarabb hagyják el a fészket, miközben a szülők továbbra is a közelben etetik őket.

03 Egy érdekes részlet

A köpetek sokat elárulnak

Az erdei fülesbagoly a zsákmány emészthetetlen részeit, például a szőrt és a csontokat köpet formájában öklendezi vissza. Egy köpet vizsgálatából megállapítható, milyen kisemlősök élnek a vadászterületén, ezért a kutatók a bagoly jelenléte nélkül is következtethetnek a zsákmányállományra.

A köpetekben talált pockok aránya évszakonként és évenként változhat. Ez összefügg a rágcsálópopulációk ingadozásával, amely a költési sikerre, a fiókák számának alakulására és a baglyok vándorlására is hatással lehet.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora az erdei fülesbagoly?

Testhossza 35–40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90–100 centiméter.

Valódi fülei vannak a tollfülek mögött?

A tollfülek nem valódi fülek; a hallást a rejtett, aszimmetrikus fülnyílások segítik.

Mit eszik az erdei fülesbagoly?

Főként pockokat és egereket fogyaszt, de kisebb madarakat és rovarokat is zsákmányolhat.

Épít saját fészket?

Általában nem. Leggyakrabban elhagyott varjú-, szarka- vagy ragadozómadár-fészket foglal el.

Mikor költ az erdei fülesbagoly?

A költési időszak többnyire februártól júliusig tart, a helyi időjárástól és táplálékkínálattól függően.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

Körülbelül 21 napos korukban kimásznak a fészekből, repülni nagyjából öthetes korukban kezdenek.

Vonuló madár az erdei fülesbagoly?

Részlegesen vonuló faj; az északi állományok egy része délebbre húzódik télen.

Hol pihen nappal?

Sűrű lombú fákon, bokros facsoportokban, télen gyakran települési parkokban és temetőkben.

Miért fontos a természetben?

Elsősorban kisemlősöket fogyaszt, így részt vesz a rágcsálóállományok természetes szabályozásában.

Ez is érdekelhet

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.