Ha azt mondom, barlang, denevérek és… narancsszínű krokodilok, elsőre biztosan mesének hangzik. Pedig Közép-Afrikában, Gabon sűrű esőerdei alatt tényleg él egy barlanglakó törpekrokodil-populáció, amelynek tagjai nemcsak életmódjukban, hanem látványosan narancsos árnyalatú bőrükben is eltérnek a felszínen élő rokonaiktól. A kutatók szerint ez a zárvány-populáció annyira egyedi ökológiai viszonyok között él, hogy hosszú távon akár új fajjá is különválhat – bár ez nem egyik napról a másikra történik meg.
Hol és hogyan kerültek krokodilok egy barlangba?
Az Abanda-barlangrendszert a 2000-es évek végén kezdték alaposabban feltárni. A terepmunkák során derült ki, hogy a nyugat-afrikai törpekrokodil (Osteolaemus tetraspis) néhány tucat egyede tartósan a föld alatt él: teljes sötétben, meleg, párás levegőben, denevérkolóniák és rovarok társaságában. A barlanglakó krokik jelenléte 2008–2010 körül vált bizonyossá, és már ekkor feltűnt, mennyire különböznek a felszíni állományoktól.
Miért narancssárgák?
A legfeltűnőbb különbség a bőrszín. A barlangok padlóját vastagon borító denevérguánó (ürülék) kémiai összetétele – főként a karbamid/ammónia – hosszú évek alatt „kikészítheti” a pikkelyeket, mintegy „lebarnítva” a krokodilokat narancsosra. Ez nem egyetlen kísérlettel bizonyított tény, de erős, a terepen is megfigyelt magyarázat, amely jól illeszkedik a barlangi környezet sajátosságaihoz.
Mit esznek a sötétben?
A barlangokban más a menü: denevérek (főleg a falról lecsíphető, alacsonyan pihenők vagy a guánóba esők) és barlangi tücskök adják a táplálék zömét, míg a felszíni törpekrokodilok inkább rákokra, halakra, békákra vadásznak. Meglepő módon a vizsgált barlangi egyedek testtömege gyakran nagyobb volt a felszíni társaikénál – vagyis a szokatlan étrend egyáltalán nem tűnik „ínségesnek”. A barlangi mikroklíma ráadásul állandó és kedvező egy hűvösvérű hüllőnek: nincs évszakos ingadozás, a hőmérséklet és a páratartalom stabil.
Genetikai eltérés, fajképződés – de mennyire gyors ez?
A csoport genetikai vizsgálatai markáns különbségeket mutattak a barlangi és a felszíni állományok között. A kutatók óvatosan fogalmaznak: evolúciós értelemben ez a populáció „külön úton jár”, és hosszú távon akár új fajjá válhat – ha az elszigeteltség fennmarad, és nem hígul fel a génáramlás miatt. A folyamat időléptéke generációk ezrein mérhető, tehát évezredekről beszélünk, nem évtizedekről.
Mitől különleges élőhely az Abanda?
Az Abanda-barlangok extrém környezete – a teljes sötét, a „guánó-iszap”, a levegőben terjengő gázok és a százezres denevérkolóniák – egyszerre jelent menedéket és szelekciós nyomást. A barlangi járatok egy része csak függőleges aknákon keresztül megközelíthető, így könnyen kialakulhat részleges elszigeteltség a kinti állományoktól; ettől még időnként előfordulhat kétirányú génáramlás, ami lassíthatja a teljes szétválást. A terepi beszámolók alapján a hely nem emberbarát – és talán ez védi is a krokodilokat.
Miért számít ez természetvédelmi szempontból?
A barlanglakó krokodilok egyedi ökológiai egységet képviselnek: ritka bizonyítékai annak, hogyan alakítja át az élőlényeket egy szélsőséges, zárt élőhely. Éppen ezért több szakember javasolta, hogy az Abanda-rendszer kapjon erősebb védelmet, és váljon a „tudományos turizmus” felelős, korlátozottan látogatható helyszínévé – feltéve, hogy ez nem zavarja az élővilágot.
Mit tanulhatunk belőle?
A történet józan keretbe teszi az evolúcióról szóló hétköznapi elképzeléseinket. Nem „mutáns szörnyekről” van szó, hanem egy apró, de mérhető eltolódásról egy populáció életmenetében, amit a bezártság, a különleges étrend és a sajátos kémiai-fizikai környezet irányít. A színváltozás – nagy valószínűséggel – környezeti „barnítás”, míg a genetikai eltérés annak jele, hogy a természet munka közben van. Okos óvatossággal kell beszélnünk róla: izgalmas, de nem szenzációhajhász jelenség.
További állatos cikkek
Rövid összegzés
- Hol? Gabon, Abanda-barlangok.
- Mik ők? Barlanglakó törpekrokodilok (O. tetraspis), narancsos színnel.
- Miért narancsosak? Valószínűleg denevérguánó kémiai hatása évek-évtizedek alatt.
- Mit esznek? Főként denevérek és barlangi tücskök.
- Evolúció? Genetikailag eltérő populáció, amely hosszú távon akár új fajjá is válhat, de a génáramlás lassíthatja a folyamatot.
Forrás: IFLScience – Orange Cave Crocodiles May Be Evolving Into a New Species:
https://www.iflscience.com/orange-dwarf-crocodiles-lurk-in-the-caves-of-central-africa-80402
Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Cave-dwelling-orange-crocodile.jpg
