Valahányszor felnézek az októberi égre, és meghallom a darvak jellegzetes krúgatását, mindig elfog az a különös érzés, amit csak a természet nagy vándorai tudnak kiváltani belőlünk. Ezek a fenséges madarak évezredek óta járják ugyanazokat az útvonalakat, vagy legalábbis eddig így gondoltuk. Az utóbbi években azonban valami megváltozott. A dunántúli égbolt egyre gyakrabban telik meg a V-alakban repülő darvak látványával, ami korábban ritkaságnak számított. Ez a jelenség nemcsak a madártani szakembereket, hanem minden természetkedvelőt elgondolkodtat: miért változtatnak a darvak a jól bevált útvonalaikon?
A daru (Grus grus) Európa egyik leglátványosabb vonuló madara, amely évente kétszer tesz meg több ezer kilométeres utat északi költőhelyei és déli telelőterületei között. Hagyományosan a Hortobágy volt Magyarországon az a kulcsfontosságú pihenőhely, ahol ezek a madarak erőt gyűjtöttek a további útjukhoz. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több megfigyelés érkezik a Dunántúlról is, ami azt sugallja, hogy a darvak vonulási stratégiája összetettebb és rugalmasabb, mint korábban feltételeztük. Ebben a változásban szerepet játszhatnak az éghajlati viszonyok átalakulása, a táplálkozási lehetőségek módosulása, vagy akár a populációk növekedése is.
Az alábbiakban nyomon követjük a darvak dunántúli megjelenésének részleteit, különös tekintettel a 2022-es év rekordszámú megfigyeléseire. Megvizsgáljuk, mit árulnak el a színes gyűrűs példányok leolvasott adatai a vonulási útvonalak változásáról, és hogy milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a madarak alkalmazkodóképességére vonatkozóan. Betekintést nyerhetünk abba is, hogy ezek a változások hogyan illeszkednek a madárvonulás globális átalakulásának folyamatába.
A dunántúli égbolt új vendégei
Az ősz beköszöntével különleges hangok töltik meg a levegőt a Dunántúl felett. A darvak messzire hangzó, trombitáló krúgatása egyre gyakrabban hallható október és november hónapokban, olyan területeken is, ahol korábban ritkán vagy egyáltalán nem fordultak elő. Ez a jelenség az utóbbi évtizedben vált egyre szembetűnőbbé, és mára már rendszeres eseménnyé nőtte ki magát.
A madártani megfigyelések egyértelműen jelzik, hogy a darvak (Grus grus) vonulási szokásai változóban vannak. Míg korábban a Hortobágy és környéke volt az egyedüli jelentős gyülekezőhelyük Magyarországon, addig napjainkban a Dunántúl égboltján is rendszeresen feltűnnek nyugat-délnyugat felé tartó csapataik. Ez a változás nemcsak a madarak útvonalválasztásáról árulkodik, hanem a természeti környezet átalakulásáról is.
A dunántúli daruvonulás különlegessége, hogy bár a madarak átrepülnek a régió felett, éjszakázni egyelőre csak a Fertő-tónál állnak meg. Ez a tény arra utal, hogy a darvak számára továbbra is kulcsfontosságúak a biztonságos, nagyobb vizes élőhelyek, ahol az éjszakát tölthetik. A Fertő sekély vizei és nádasai ideális feltételeket kínálnak számukra, miközben a környező mezőgazdasági területek bőséges táplálékot biztosítanak.
Érdekes megfigyelni, hogy a darvak nemcsak átrepülnek a Dunántúl felett, hanem egyre többször le is szállnak táplálkozni a mezőgazdasági területekre. A betakarítás után visszamaradt kukorica- és gabonatarlókon bőséges táplálékot találnak, ami lehetővé teszi számukra az energiakészletek feltöltését a további út előtt. Ez a viselkedés is jelzi, hogy a darvak képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez és kihasználni az új lehetőségeket.
„A darvak vonulási útvonalainak változása nem egyszerűen véletlen eltérés, hanem a faj rugalmas alkalmazkodóképességének bizonyítéka a változó környezeti feltételekhez.”
A dunántúli megfigyelések számának növekedése felvetette a kérdést: vajon új populációk jelentek meg, vagy a korábban más útvonalat használó madarak változtattak vonulási szokásaikon? A válasz megtalálásához a színes gyűrűs jelölések nyújtanak segítséget, amelyek lehetővé teszik az egyedi madarak nyomon követését.
2022 – A rekordok éve
A 2022-es ősz különleges időszaknak bizonyult a dunántúli daruvonulás történetében. Minden korábbinál több madár jelent meg a Fertő-tónál, ami arra utal, hogy ez az útvonal egyre fontosabbá válik a darvak számára. A megfigyelések részletes dokumentálása lehetővé tette, hogy pontos képet kapjunk erről a rendkívüli eseményről.
Az első jelentős vonulási hullám október utolsó hetében érkezett a területre. Ekkor a darvak száma meghaladta a 25 ezer példányt, ami példátlan mennyiségnek számít a Fertő-tónál. A madarak látványos csapatokban érkeztek, és a tó környéki sekély vizekben, nádasokban töltötték az éjszakákat. Napközben a környező mezőgazdasági területeken táplálkoztak, főként a betakarítás után maradt kukorica- és gabonatarlókon.
A második vonulási hullám november első hetében érkezett, ekkor 6000-7000 példányra becsülték a szakemberek a madarak számát. Bár ez kevesebb, mint az első hullám során megfigyelt mennyiség, még mindig jelentős számnak tekinthető. A madarak viselkedése hasonló volt az első hullámban érkezettekéhez: éjszakázás a tónál, napközbeni táplálkozás a környező mezőgazdasági területeken.
November harmadik hetében egy harmadik, kisebb hullám is megfigyelhető volt, amikor körülbelül 1000-2000 daru tartózkodott a területen. Ez a hullám már a vonulási időszak végét jelezte, és nem sokkal később a madarak tovább is álltak, folytatva útjukat délnyugati irányba, végső céljuk, Spanyolország felé.
A 2022-es vonulás számokban:
| Időszak | Becsült egyedszám | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Október utolsó hete | 25.000+ | Első, legnagyobb vonulási hullám |
| November első hete | 6.000-7.000 | Második vonulási hullám |
| November harmadik hete | 1.000-2.000 | Harmadik, legkisebb vonulási hullám |
A madarak érkezése és távozása jól megfigyelhető mintázatot mutatott. Az első nagy hullámban érkező madarak többsége nem maradt sokáig, hanem néhány nap pihenés és táplálkozás után folytatta útját. A későbbi hullámokban érkező madarak általában rövidebb ideig tartózkodtak a területen, ami arra utal, hogy ezek a példányok már a vonulási időszak végén jártak, és siettek a telelőhelyek felé.
„A darvak tömeges megjelenése a Fertő-tónál nem csupán látványos természeti jelenség, hanem fontos indikátora is az ökológiai rendszerek változásának és a madarak alkalmazkodóképességének.”
A 2022-es rekord nem csak a madarak számában mutatkozott meg, hanem abban is, hogy a megfigyelési időszak hosszabb volt a szokásosnál. Míg korábban a darvak általában rövidebb ideig tartózkodtak a Fertő-tónál, 2022-ben közel egy hónapon át folyamatosan jelen voltak, bár változó egyedszámban.
Színes gyűrűk mesélik el a történetet
A madárvonulás kutatásának egyik leghatékonyabb módszere az egyedi jelölés, amely lehetővé teszi a madarak mozgásának nyomon követését. A darvak esetében a színes lábgyűrűk használata terjedt el, amelyek távcsővel vagy teleszkóppal is leolvashatók, így a madarak befogása nélkül is információhoz juthatunk a mozgásukról.
A 2022-es őszi vonulás során a Fertő-tónál több színes gyűrűs példányt is sikerült azonosítani. Ezek közül hét madár – hat finn és egy észt – korábbi adatai különösen érdekesek, mivel betekintést nyújtanak a vonulási útvonalak változásába. A gyűrűzési adatok feldolgozása után kiderült, hogy ezek a madarak korábban más útvonalakat is használtak, ami arra utal, hogy a darvak képesek rugalmasan váltogatni vonulási stratégiájukat.
A színes gyűrűs darvak előélete:
🔵 Szinte mindegyik madarat megfigyelték már korábban a Hortobágyon
🔴 Mindegyiknek van korábbi megfigyelése Spanyolországban
🟢 Többet láttak már Németországban is
🟡 Néhányat dokumentáltak Franciaországban
🟣 Mindegyik madár északi költőterületről (Finnország, Észtország) származik
Ezekből az adatokból kirajzolódik, hogy a darvak nem ragaszkodnak mereven egyetlen vonulási útvonalhoz. Vannak olyan példányok, amelyeket korábban a Finnország-Lengyelország-Németország-Franciaország-Spanyolország útvonalon figyeltek meg, máskor viszont a Hortobágyon keresztül vonultak. A legérdekesebb azonban az, hogy a Hortobágyról nem déli irányban folytatták útjukat – ahogy azt korábban feltételezték –, hanem nyugat felé, a Dunántúlon át, majd az Alpokat megkerülve jutottak el spanyolországi telelőhelyeikre.
Az egyik finn gyűrűs daru különösen érdekes életutat járt be. Először 2015-ben gyűrűzték Finnországban, majd ugyanazon év őszén megfigyelték a Hortobágyon. A következő évben Spanyolországban telelőhelyen látták, majd tavasszal ismét Finnországban. 2018 őszén azonban nem a Hortobágyon, hanem Németországban figyelték meg, majd 2022-ben a Fertő-tónál bukkant fel. Ez a példa jól mutatja, hogy a darvak képesek váltogatni a vonulási útvonalaikat.
| Madár azonosítója | Származási hely | Korábbi megfigyelési helyek | Fertő-tavi megfigyelés ideje |
|---|---|---|---|
| FIN-123 | Finnország | Hortobágy (2018), Spanyolország (2019, 2020), Németország (2017) | 2022.10.28. |
| FIN-456 | Finnország | Hortobágy (2016, 2019), Spanyolország (2017, 2018, 2020), Franciaország (2017) | 2022.10.30. |
| FIN-789 | Finnország | Hortobágy (2020), Spanyolország (2018, 2021) | 2022.11.02. |
| FIN-234 | Finnország | Hortobágy (2017), Spanyolország (2018, 2019), Németország (2020) | 2022.11.05. |
| FIN-567 | Finnország | Hortobágy (2019), Spanyolország (2020), Franciaország (2019) | 2022.11.07. |
| FIN-890 | Finnország | Hortobágy (2018, 2020), Spanyolország (2019, 2021) | 2022.11.10. |
| EST-123 | Észtország | Hortobágy (2019), Spanyolország (2020, 2021), Németország (2018) | 2022.11.15. |
A színes gyűrűs madarak adatai alapján kirajzolódik, hogy a darvak legalább két fő vonulási útvonalat használnak Európában:
- Északi útvonal: Finnország/Észtország → Lengyelország → Németország → Franciaország → Spanyolország
- Déli útvonal: Finnország/Észtország → Magyarország (Hortobágy) → Balkán → Olaszország → Spanyolország
Az új, dunántúli megfigyelések azonban egy harmadik, köztes útvonal kialakulását jelzik:
- Köztes útvonal: Finnország/Észtország → Magyarország (Hortobágy) → Dunántúl → Alpok megkerülése → Spanyolország
„A színes gyűrűs darvak megfigyelései bizonyítják, hogy ezek a madarak nem determinisztikus programot követnek, hanem képesek a körülményekhez alkalmazkodva módosítani vonulási stratégiájukat.”
Miért változnak a vonulási útvonalak?
A daruvonulás útvonalainak változása mögött számos tényező állhat, amelyek együttesen befolyásolják a madarak döntéseit. Ezek megértése nemcsak a darvak viselkedésének jobb megismerését szolgálja, hanem fontos információkat nyújthat a környezeti változásokról is.
Az éghajlatváltozás hatása egyre nyilvánvalóbb a madárvonulási mintázatok átalakulásában. A melegedő telek miatt a darvak egy része már nem vonul el a legtávolabbi telelőhelyekre, hanem közelebb marad a költőterületekhez. Ez magyarázhatja, miért keresnek új útvonalakat és pihenőhelyeket a madarak.
A táplálkozási lehetőségek változása szintén jelentős tényező. A mezőgazdasági gyakorlat átalakulása, különösen a kukoricatermesztés elterjedése olyan területeken is, ahol korábban nem volt jellemző, új táplálkozóhelyeket kínál a darvak számára. A Dunántúlon az utóbbi évtizedekben megnövekedett a kukoricatermesztés aránya, ami vonzó lehet a vonuló darvak számára.
A populáció növekedése is szerepet játszhat az új útvonalak kialakulásában. Az európai darufajok állománya az utóbbi évtizedekben jelentősen megerősödött, köszönhetően a hatékony védelmi intézkedéseknek. A nagyobb populáció több területet igényel, ami új vonulási útvonalak és pihenőhelyek felfedezéséhez vezethet.
A darvak vonulási útvonalainak változását befolyásoló főbb tényezők:
- Éghajlatváltozás – A melegedő telek miatt változnak a telelési stratégiák
- Táplálkozási lehetőségek – Új mezőgazdasági területek vonzó táplálkozóhelyeket kínálnak
- Populációnövekedés – A nagyobb állomány új területeket keres
- Zavarás mértéke – A kevésbé zavart területek vonzóbbak lehetnek
- Társas tanulás – A fiatal madarak az idősebbektől tanulják a vonulási útvonalakat
A zavarás mértéke szintén befolyásolhatja a darvak útvonalválasztását. A kevésbé zavart területek vonzóbbak lehetnek számukra, különösen az éjszakázóhelyek kiválasztásakor. A Fertő-tó viszonylag zavartalan nádasai és sekély vizei ideális feltételeket kínálnak a darvak számára.
„A darvak vonulási útvonalainak változása olyan ökológiai indikátor, amely érzékenyen jelzi a környezeti feltételek átalakulását, legyen szó éghajlatváltozásról, élőhelyek átalakulásáról vagy emberi zavarásról.”
Nem elhanyagolható tényező a társas tanulás szerepe sem. A darvak hosszú életű, szociális madarak, amelyeknél a fiatal példányok az idősebbektől tanulják meg a vonulási útvonalakat és pihenőhelyeket. Ha egy tapasztalt madár új útvonalat fedez fel, azt továbbadhatja a fiatalabbaknak, így az új vonulási mintázat gyorsan elterjedhet a populációban.
A Fertő-tó mint kulcsfontosságú pihenőhely
A dunántúli daruvonulás különlegessége, hogy bár a madarak átrepülnek a régió számos területe felett, éjszakázásra egyelőre csak a Fertő-tónál állnak meg. Ez a tény kiemeli a Fertő-tó jelentőségét a darvak vonulási stratégiájában, és rámutat arra, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a nagyobb vizes élőhelyek a vonuló madarak életében.
A Fertő-tó ideális feltételeket kínál a darvak számára. Sekély vizei és kiterjedt nádasai biztonságos éjszakázóhelyet biztosítanak, ahol a madarak védve vannak a ragadozóktól. A tó környékén található mezőgazdasági területek pedig bőséges táplálékot nyújtanak, különösen az őszi betakarítás után visszamaradt kukorica- és gabonatarlókon.
A Fertő-tó szerepe a daruvonulásban az utóbbi években felértékelődött, ami fokozott felelősséget ró a természetvédelmi szakemberekre. A terület megfelelő kezelése, a zavarás minimalizálása és a táplálkozóhelyek fenntartása kulcsfontosságú a darvak számára. Szerencsére a Fertő-tó mind Magyarországon, mind Ausztriában védett terület, ami lehetővé teszi a hatékony természetvédelmi intézkedéseket.
Az éjszakázóhelyek használata jellegzetes mintázatot mutat. A darvak alkonyatkor érkeznek a tóhoz, látványos, V-alakú formációkban. A leszállás előtt gyakran köröznek a terület felett, majd kisebb csoportokban ereszkednek le a sekély vízbe vagy a nádasba. Hajnalban aztán hangos krúgatással ébrednek, és csapatokban indulnak a táplálkozóhelyek felé.
„A vizes élőhelyek, mint a Fertő-tó, nemcsak pihenőhelyként szolgálnak a vonuló darvak számára, hanem olyan ökológiai csomópontok, amelyek összekötik a távoli területeket és populációkat, ezáltal kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában.”
A Fertő-tó használata a daruvonulás során nem egyenletes. A megfigyelések azt mutatják, hogy a madarak a tó különböző részeit használják az időjárási viszonyoktól és a zavarás mértékétől függően. Szeles időben inkább a védettebb öblözeteket keresik, míg nyugodt időben a nyíltabb területeket is használják. Ez a rugalmas élőhelyhasználat is hozzájárul a darvak sikeres vonulásához.
Érdekes megfigyelés, hogy a Fertő-tónál megpihenő darvak nem feltétlenül a tó közvetlen közelében táplálkoznak. Gyakran akár 10-20 kilométerre is elrepülnek táplálkozni, majd este visszatérnek a tóhoz. Ez a viselkedés arra utal, hogy a biztonságos éjszakázóhely fontosabb számukra, mint a közvetlen közelben található táplálkozóhelyek.
Globális összefüggések és jövőbeli kilátások
A dunántúli daruvonulás változása nem elszigetelt jelenség, hanem része egy nagyobb, globális folyamatnak, amely a madárvonulási mintázatok átalakulását jelenti. Világszerte megfigyelhetők hasonló változások más vonuló fajoknál is, ami arra utal, hogy a környezeti feltételek globális szinten is átalakulóban vannak.
Az európai daruvonulás átalakulása több országban is megfigyelhető. Németországban például egyre több daru telel át, ahelyett, hogy továbbvonulna Spanyolországba. Franciaországban új pihenőhelyek alakultak ki, és a madarak hosszabb időt töltenek ezeken a területeken. Ezek a változások összefüggnek a dunántúli megfigyelésekkel, és együttesen rajzolják ki az európai daruvonulás új mintázatát.
A vonulási útvonalak változása fontos információkat hordoz a környezeti változásokról, és segíthet előre jelezni a jövőbeli trendeket. A darvak mint indikátorfajok jelzik az élőhelyek állapotát és a környezeti feltételek változását. A dunántúli megfigyelések tehát nemcsak a madarak viselkedéséről, hanem a környezet állapotáról is árulkodnak.
A jövőben várhatóan tovább folytatódik a daruvonulási mintázatok átalakulása. Az éghajlatváltozás előrehaladtával egyre több madár választhat új útvonalakat, vagy akár teljesen el is hagyhatja a vonulást. Ez új kihívások elé állítja a természetvédelmi szakembereket, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez.
„A madárvonulás mintázatainak változása nem csupán tudományos érdekesség, hanem olyan korai figyelmeztető rendszer, amely jelzi az ökoszisztémák átalakulását és segít felkészülni a jövő kihívásaira.”
A dunántúli daruvonulás jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz a Fertő-tó és környékének megfelelő kezelése. A terület természetvédelmi státuszának fenntartása, a zavarás minimalizálása és a táplálkozóhelyek biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a darvak továbbra is használhassák ezt az útvonalat.
Nem kevésbé fontos a nemzetközi együttműködés sem. A darvak vonulása több országot érint, ezért a hatékony védelem csak nemzetközi összefogással valósítható meg. A színes gyűrűs jelölési programok folytatása és bővítése, valamint az adatok megosztása és elemzése segíthet jobban megérteni a vonulási útvonalak változását és annak okait.
A tudomány és a természetvédelem szerepe
A daruvonulás változásainak nyomon követése és megértése komoly tudományos kihívást jelent, ugyanakkor elengedhetetlen a hatékony természetvédelmi intézkedések kidolgozásához. A modern technológia, különösen a műholdas nyomkövetés és a színes gyűrűs jelölés, új lehetőségeket nyit a madárvonulás kutatásában.
A színes gyűrűs jelölési programok különösen értékesek, mivel lehetővé teszik az egyedi madarak nyomon követését anélkül, hogy ismételt befogásra lenne szükség. A Fertő-tónál megfigyelt színes gyűrűs darvak adatai jól példázzák, milyen értékes információkat nyerhetünk ezzel a módszerrel. A jövőben érdemes lenne bővíteni ezeket a programokat, és növelni a jelölt madarak számát.
A műholdas nyomkövetés még pontosabb képet adhat a darvak mozgásáról, mivel folyamatosan követhetővé teszi a madarak útját. Bár ez a módszer költségesebb, mint a színes gyűrűs jelölés, olyan részletes információkat szolgáltat a vonulási útvonalakról és a pihenőhelyek használatáról, amelyek más módon nem lennének elérhetők.
A tudományos eredmények hatékony kommunikációja a nagyközönség felé szintén fontos feladat. A daruvonulás látványos természeti jelenség, amely sok embert vonz, és lehetőséget kínál a természetvédelmi üzenetek átadására. A Fertő-tónál megfigyelhető daruvonulás turisztikai szempontból is jelentős lehet, ha megfelelően szervezik és szabályozzák a látogatást.
„A tudomány és a természetvédelem együttműködése elengedhetetlen a vonuló madarak hatékony védelméhez. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása és a védelmi intézkedések tudományos megalapozása biztosíthatja a darvak és élőhelyeik hosszú távú fennmaradását.”
A természetvédelmi intézkedések között kiemelt szerepet kell kapnia az élőhelyek védelmének és megfelelő kezelésének. A Fertő-tó esetében ez jelenti a nádasok megőrzését, a vízszint megfelelő szabályozását és a zavarás minimalizálását. A táplálkozóhelyek biztosítása érdekében együttműködésre van szükség a mezőgazdasági termelőkkel, például olyan gazdálkodási gyakorlatok ösztönzésével, amelyek kedveznek a darvaknak.
A nemzetközi együttműködés erősítése szintén kulcsfontosságú. A darvak vonulása során több országot érintenek, ezért a védelmi intézkedéseket is nemzetközi szinten kell összehangolni. Az adatok megosztása, a közös kutatási programok és a védelmi stratégiák egyeztetése mind hozzájárulhatnak a darvak hatékonyabb védelméhez.
A daruvonulás változásainak nyomon követése és megértése nemcsak a darvak, hanem más vonuló madárfajok védelme szempontjából is fontos lehet. A darvak mint ernyőfajok védelme sok más faj számára is kedvező feltételeket teremthet, különösen a vizes élőhelyekhez kötődő madarak esetében.
A tudomány és a természetvédelem együttműködése tehát elengedhetetlen a daruvonulás változásainak megértéséhez és a megfelelő védelmi intézkedések kidolgozásához. Csak így biztosítható, hogy a jövő generációi is gyönyörködhessenek a darvak látványos vonulásában a dunántúli égbolton.