A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A tüzestorkú kolibri mindössze 7–9 centiméter hosszú, tömege általában 2–6 gramm. Háta és feje zölden csillog, a hím torka azonban élénk, irizáló vörös színű. A tojó torka világosabb, tollazata kevésbé feltűnő, ami a fészken ülve jobb rejtőzést biztosít.
Élőhelye és tápláléka
Költési időszakban erdőszegélyeken, tisztásokon, ligetekben, kertekben és városi parkokban is megjelenik. Nektárral fedezi gyors energiaigényét, étrendjét pedig apró rovarokkal, pókokkal és alkalmanként fanedvvel egészíti ki.
Szaporodása
A hím udvarlás után nem vesz részt a fészeképítésben és a fiókák nevelésében. A tojó növényi pelyhekből és pókhálóból apró, rugalmas fészket készít, általában két fehér tojást rak, majd 12–14 napig egyedül kotlik.
Vonulása
A tüzestorkú kolibri magányosan vonul az észak-amerikai költőterületek és a mexikói, közép-amerikai telelőhelyek között. Egyes példányok közvetlenül is átrepülhetik a Mexikói-öblöt, mások a szárazföldi vagy part menti útvonalat követik.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Észak-Amerika; télen Mexikótól Panamáig
A faj költőterülete Kelet-Észak-Amerikára terjed ki: Kanada déli részétől az Egyesült Államok keleti és középső vidékeiig. A telelőterületek Mexikótól Közép-Amerikán át Panamáig húzódnak; a Bahamák és Kuba rendszeres átvonulási területként szerepelnek, míg más karibi előfordulások többnyire alkalmiak vagy kóborló példányokhoz kötődnek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Többnyire magányos; táplálékforrásait védi
Hogyan mozog?
Lebegés, előre-, hátra- és oldalirányú repülés
Mivel táplálkozik?
Virágnektár, apró rovarok, pókok és alkalmanként fanedv
Szaporodás és utódgondozás
A tojó építi a fészket, kotlik és neveli a fiókákat
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 7–9 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Tüzestorkú kolibri hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Tüzestorkú kolibri Archilochus colubris
Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC109598
Mikor találkozhatsz vele?
Kelet-Észak-Amerika (költőterület)
Január · Nem jellemző az előfordulása
A költőterületen nem jellemző; a faj többnyire Mexikóban és Közép-Amerikában telel.
Február · Nem jellemző az előfordulása
A költőterületen általában még nincs jelen; a tavaszi vonulás később indul.
Március · Átvonulás
A déli területeken megjelenhetnek az első vonuló példányok, miközben északabbra még ritkák.
Április · Átvonulás
Folyik az észak felé tartó vonulás; virágzó kertekben és erdőszegélyeken érdemes keresni.
Május · Költési időszak
Megkezdődik a költés; a hímek területet védenek, a tojók vékony ágra építik fészküket.
Június · Költési időszak
A tojók kotlanak vagy fiókáikat etetik; nektárban gazdag kertekben gyakran feltűnik.
Július · Költési időszak
A költő madarak virágokról és apró rovarokra vadászva táplálkoznak; a fiatalok is megjelenhetnek.
Augusztus · Költési időszak
A délebbi területeken még költhet, és megkezdődhet az őszi vonulás, főként a hímeknél.
Szeptember · Átvonulás
Sok példány dél felé vonul; virágzó kertekben és etetőknél átmenetileg nagyobb számban látható.
Október · Átvonulás
Az északi területekről a legtöbb madár már elvonult, de délebbre még átvonulók lehetnek.
November · Nem jellemző az előfordulása
A költőterületen többnyire már nincs jelen; a faj főként Mexikóban és Közép-Amerikában telel.
December · Nem jellemző az előfordulása
A költőterületen nem jellemző; telelőhelyei délebbre, Mexikótól Panamáig találhatók.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Tüzestorkú kolibri
A tüzestorkú kolibri hímjének torka élénk rubinvörös, a tojó és a fiatal madár torka világos, a faroktollak külső vége pedig fehér. A háta mindkét ivarnál zöld, a csőre vékony és kissé lefelé hajló.
Feketetorkú kolibri
Archilochus alexandri
A feketetorkú kolibri hímjének torka többnyire feketének látszik, alsó szélén ibolyáslila folttal és fehér gallérral. A tojó és a fiatal madár nagyon hasonló lehet, de a faj nyugati elterjedésű, és a farka általában kevésbé jellegzetesen fehér hegyű.
Tüzestorkú kolibri
A tüzestorkú kolibri hímjének torka rubinvörös, a tojóé és a fiatalé világos. A farok viszonylag keskeny, a külső tollak vége fehér, a háta zöld.
Szélesfarkú kolibri
Selasphorus platycercus
A szélesfarkú kolibri hímjének torka rózsásvörös, a tojó és a fiatal madár torka világos. A farka szélesebb, és a faj főként a nyugati hegyvidékeken költ.
Tüzestorkú kolibri
A tüzestorkú kolibri háta többnyire élénkzöld, oldala nem feltűnően rozsdás, a tojó és a fiatal madár külső faroktollain jól látható fehér végződés van.
Vörhenyes kolibri
Selasphorus rufus
A vörhenyes kolibri hímjének torka narancsos vagy vöröses, háta és farka gyakran rozsdabarna. A tojó és a fiatal madár oldalán, hátán és farkán is több rozsdás szín látszik.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojásokat csak a tojó melegíti; a hím nem vesz részt a kotlásban.
Fészekben fejlődés
Kezdetben csupaszok és csukott szeműek. A tojó apró rovarokkal és más ízeltlábúakkal eteti őket, miközben a fészek a növekvő fiókákhoz kissé tágul.
Fészek elhagyása
A fészek elhagyása nem jelenti azt, hogy azonnal önállóak; a tojó még néhány napig eteti őket.
Repülés és önállósodás
A fiatal madár fokozatosan tanul meg virágokról táplálkozni és apró rovarokat elkapni, miközben egyre távolabb merészkedik a fészektől.
Hogyan működik a lebegő repülés?
A kolibri szárnya nem úgy mozog, mint a legtöbb madáré: a vállízületből kiinduló mozdulatok során a szárnycsapás lefelé és felfelé is felhajtóerőt termel. A szárnyak másodpercenként több mint ötvenszer mozdulhatnak meg, ezért a madár egy virág előtt szinte mozdulatlanul maradhat.
Ez a repülési mód rendkívül pontos helyzetváltoztatást tesz lehetővé. A tüzestorkú kolibri előre, hátra és oldalra is képes elmozdulni, így a virág kelyhéhez igazítja csőrét és nyelvét anélkül, hogy le kellene szállnia.
A torpor szerepe
Hideg éjszakákon vagy hosszabb táplálékhiány idején a tüzestorkú kolibri torporba, vagyis átmeneti energiatakarékos állapotba kerülhet. Ilyenkor csökken a testhőmérséklete, a szívverése és az anyagcseréje, így kevesebb zsírtartalékot használ fel.
Ez a folyamat különösen fontos egy olyan madárnál, amelynek repülése és testméretéhez viszonyított anyagcseréje rendkívül energiaigényes. A torporból hajnalban fokozatosan ébred, majd táplálkozással állítja vissza aktív működését.
A vándorlás energiaigénye
Ősszel egyes példányok több ezer kilométert tesznek meg a költőterületekről Közép-Amerika felé. A vonulás előtt zsírt halmoznak fel, mert a zsír kis tömegben nagy mennyiségű energiát tárol, ami különösen előnyös egy néhány grammos madár számára.
A Mexikói-öböl átrepülésekor a szél, az időjárás és a megfelelő indulási időzítés meghatározó. Más egyedek a partvidéket vagy a szárazföldet követik, ahol útközben virágokból és apró ízeltlábúakból pótolhatják energiakészletüket.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Miért vörös a hím torkán a tollazat?
A torokfolt irizáló tollakból áll, amelyek a fény beesési szögétől függően vörösnek vagy sötétnek látszanak. Szerepet játszik a hímek közötti rivalizálásban és az udvarlásban.
Mivel táplálkozik a tüzestorkú kolibri?
Virágnektárral, apró rovarokkal és pókokkal táplálkozik. A fiókák nevelésekor a fehérjedús állati táplálék különösen fontos.
Hol költ ez a faj?
Kelet-Észak-Amerikában, az Egyesült Államok keleti és középső részén, valamint Kanada déli területein költ.
Hol tölti a telet?
Többségük Mexikóban és Közép-Amerikában telel, rendszeresen eljutva Belize, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama területére is.
A hím részt vesz a fiókák nevelésében?
Nem. A hím udvarlás és párzás után többnyire elhagyja a tojó környezetét, a fészket és a fiókákat a tojó gondozza.
Mennyi ideig kotlik a tojó?
A tojások 12–14 nap alatt kelnek ki. A fiókák körülbelül 18–22 nap után hagyják el a fészket.
Képes hátrafelé repülni?
Igen. A kolibrik különleges szárnymozgása lehetővé teszi a hátrafelé és oldalirányú repülést is.
Magyarországon megfigyelhető természetes körülmények között?
A faj Amerikában honos, Magyarországon nincs rendszeres természetes előfordulása.


