A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A barázdabillegető karcsú testű, hosszú farkú madár. Tollazatában a fekete, a fehér és a szürke árnyalatok váltakoznak; a hímek költési időszakban általában kontrasztosabbak.
Legfeltűnőbb bélyege a folyamatos farokbillegetés. A talajon gyors futással üldözi zsákmányát, repülése pedig jellegzetesen hullámzó.
Élőhelye
Nyílt, alacsony növényzetű területeken érzi jól magát, például réteken, legelőkön, folyópartokon, tópartokon és mezőgazdasági területeken.
Településeken is gyakori, ahol épületek réseiben, tetőszerkezetekben vagy más védett helyeken fészkelhet.
Táplálkozása
Fő táplálékát legyek, bogarak, lepkék, szúnyogok, pókok és más apró gerinctelenek alkotják. Zsákmányát többnyire a talajon sétálva vagy rövid repüléssel kapja el.
A vízpartok különösen kedvező táplálkozóhelyek, mert ott sok rovar mozog a nedves talajon és a sekély víz közelében.
Szaporodása
Fészkét a nőstény és a hím növényi anyagokból, például fűszálakból, mohából és szőrszálakból építi. A fészek védett üregben, sziklahasadékban vagy emberi építményen készül.
A tojások költése után mindkét szülő részt vesz a fiókák etetésében. A fiatalok a kirepülés után még egy ideig a szülők gondozására szorulnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Ázsia és Afrika egyes részei
A faj Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Ázsiában és Nyugat-Alaszka egyes részein költ. A vonuló állományok télen Észak- és Közép-Afrika, az Arab-félsziget, Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Dél-Kína, Tajvan, a Fülöp-szigetek és Japán térségeiben jelennek meg. A térképes országlista a források eltérő földrajzi részletessége miatt nem jelzi az egyes országokon belüli pontos státuszt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali
Hogyan él?
Költéskor párban; télen közös éjszakázóhelyeken
Hogyan mozog?
Gyorsan fut, gyakran billegeti a farkát; hullámzóan repül
Mivel táplálkozik?
Rovarok és más apró gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő eteti a fiókákat
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm. Az adatlap testhosszadata: 16–19 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Barázdabillegető hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Barázdabillegető Motacilla alba
Hang: Philippe Grange · CC0 1.0 · xeno-canto · XC1188093
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka telelőként főleg folyópartokon, állattartó telepeken és településeken kereshető.
Február · Átvonulás
A hónap végén már megjelenhetnek az első visszatérők; nyílt, vizes területeken figyeld a farkát billegető madarakat.
Március · Átvonulás
A tavaszi érkezés időszaka, gyakran pocsolyák és belvizes foltok mellett táplálkozik.
Április · Költési időszak
Párt választ és fészkelőhelyet keres épületek réseiben, hidak alatt vagy más védett üregekben.
Május · Költési időszak
Költés közben a felnőtt madarak gyakran rovarokkal a csőrükben repülnek a fészek felé.
Június · Költési időszak
A fiókákat főként legyekkel, szúnyogokkal és más apró rovarokkal eteti; a fészek közelében ne zavard.
Július · Költési időszak
A második fészekalj is előfordulhat; a kirepült fiatalok a költőhely körül maradva tanulnak táplálkozni.
Augusztus · Költési időszak
A késői költések mellett egyre több példány gyülekezik nyílt, rovarokban gazdag területeken.
Szeptember · Átvonulás
Az őszi vonulás idején vízpartokon, legelőkön és települési zöldterületeken különösen könnyű észrevenni.
Október · Átvonulás
A legtöbb példány délebbre vonul; vonuló csapatokat gyakran nedves rétek és halastavak körül lehet látni.
November · Átvonulás
A késői vonulók még feltűnhetnek, főleg enyhe időben és jégmentes vizek közelében.
December · Telelés
Kevés példány telelhet át; enyhe időben folyópartokon, telepeken és városi környezetben keresd.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Barázdabillegető
A barázdabillegető hátoldala szürke, hasi oldala többnyire fehér, a hím költési tollazatában fekete torokfolt és fehér arc látható. A tojó és a fiatal madár kevésbé kontrasztos, de az alsótestük akkor is többnyire fehér marad.
Hegyi billegető
Motacilla cinerea
A hegyi billegető alsóteste sárga, háta palaszürke, farka pedig feltűnően hosszú. Gyakrabban gyors folyású patakok és folyóvizek közvetlen közelében mozog.
Barázdabillegető
A barázdabillegető fekete-fehér-szürke madár; a hím feje és torka költési időben erősen fekete-fehér mintázatú. A fiatalok és a téli tollazatú példányok fakóbbak, de nem élénksárgák.
Sárga billegető
Motacilla flava
A sárga billegető háta olívzöldes, alsóteste sárga, farka a barázdabillegetőénél kevésbé feltűnően hosszú. Nyílt, nedves réteken és legelőkön gyakori.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A fészekalj többnyire 5–6 tojásból áll. A kotlásban a hím is segít.
Fészekben fejlődés
A fiókákat mindkét szülő eteti apró rovarokkal és más gerinctelenekkel.
Fészek elhagyása
A fiatalok elhagyják a fészket, de még nem önállók, és a szülők továbbra is etetik őket.
Repülés és önállósodás
A fiatalok fokozatosan egyre ügyesebben repülnek és táplálkoznak; az önállósodásig a szülők közelében maradnak.
Miért billegeti a farkát?
A farokbillegetés a barázdabillegető egyik legkönnyebben felismerhető viselkedése, de pontos szerepe összetett. A mozgás láthatóbbá teheti a madarat a talajon, és felkeltheti a rovarok figyelmét vagy menekülési reakcióját.
A kutatások szerint a billegetés a társas jelzésekben és a ragadozók észlelésében is szerepet játszhat, de egyetlen magyarázat nem minden helyzetre érvényes. A mozgás gyakorisága függhet a táplálkozástól, az éberségtől és a környezet nyugalmától.
Városi alkalmazkodó
A barázdabillegető azért is sikeres települési madár, mert kevés növényzettel borított, nyílt felületet is használhat táplálkozásra. Parkolók, udvarok, járdaszegélyek és lapos tetők egyaránt kínálhatnak számára rovarokat és fészkelésre alkalmas réseket.
Télen több egyed is összegyűlhet közös éjszakázóhelyeken, például fákon, nádasokban vagy épületek környezetében. Az ilyen csoportos pihenőhelyek csökkenthetik a hőveszteséget, és a veszélyek észlelését is segíthetik.
A fekete-fehér tollazat változatossága
A faj hatalmas földrajzi területén több alfaj alakult ki, ezért a tollazat mintázata és a hát színe tájanként eltérhet. A Brit-szigeteken élő barázdabillegetők például sötétebb hátúak, mint sok kontinentális állomány egyedei.
Ezek a különbségek nem feltétlenül jelentik külön fajok jelenlétét. A földrajzi változatok között genetikai kapcsolat és átmenet is fennállhat, ezért a rendszertani besorolásnál a teljes elterjedési területet és a populációk közötti kapcsolatokat is figyelembe kell venni.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Mekkora a barázdabillegető?
Általában 16–19 centiméter hosszú, tömege többnyire 19–27 gramm.
Mit eszik a barázdabillegető?
Főként rovarokat, pókokat és más apró gerincteleneket fogyaszt.
Hol fészkel?
Üregekben, sziklahasadékokban, épületrésekben és tetőszerkezetek védett részein.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban többnyire 4–6 tojás található.
Mennyi ideig költi a tojásokat?
Körülbelül 11–14 napig, de az érték az alfajtól és a körülményektől is függhet.
Mikor hagyják el a fiókák a fészket?
Nagyjából két hét után, de kirepülésük után még a szülők etethetik őket.
Miért mozgatja fel-le a farkát?
A farokbillegetés szerepe összetett; jelzésben, éberségben és a zsákmány felriasztásában is szerepet játszhat.
Vonuló madár a barázdabillegető?
Elterjedésétől függően állandó, részben vonuló vagy hosszabb távon vonuló életmódú lehet.
Magyarországon is előfordul?
Igen, rendszeresen költő és vonuló faj Magyarországon.
Veszélyes a barázdabillegetőre a városi környezet?
A városok táplálkozó- és fészkelőhelyeket is kínálnak, de a forgalom, a fészkek bolygatása és a rovarok fogyása kockázatot jelenthet.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?



