A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A dingó karcsú, hosszú lábú kutyaféle, testfelépítése a kitartó mozgáshoz alkalmazkodott. Marmagassága nagyjából 44–62 centiméter, testtömege többnyire 12–24 kilogramm.
Bundája leggyakrabban vöröses vagy aranybarna, fehér jegyekkel. A sivatagi egyedek világosabbak, az erdős élőhelyeken élők szőrzete sötétebb is lehet.
Élőhelye és elterjedése
A dingó Ausztrália szárazföldjén sokféle élőhelyen előfordul, a sivatagoktól a füves pusztákon át az erdőkig. Elterjedését elsősorban a víz, a zsákmány mennyisége és az emberi területhasználat korlátozza.
Tasmániát a dingók nem érték el. A mezőgazdaság terjedése, az üldözés és a dingókerítések több térségben feldarabolták az állományokat.
Táplálkozása
Opportunista ragadozóként mindig az éppen hozzáférhető táplálékhoz igazodik. Kengurukat, wallabykat, vombatokat, nyulakat és kisebb emlősöket zsákmányolhat, de hüllőket, madarakat, rovarokat és dögöt is fogyaszt.
Kisebb zsákmányra gyakran egyedül vadászik, nagyobb állatok üldözésében viszont több dingó is együttműködhet. A csoport mérete és a vadászati stratégia a zsákmánytól függ.
Szaporodása és társas élete
A tiszta dingók rendszerint évente egyszer szaporodnak. A párzás többnyire március és június között történik, a vemhesség körülbelül kilenc hétig tart.
A nőstény általában négy-hat kölyköt hoz világra védett üregben. A kölykök gondozásában a szülők, sőt bizonyos esetekben a csoport más tagjai is részt vehetnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Ausztrália szárazföldje és több közeli sziget
A dingó rendszeres természetes előfordulása Ausztrália szárazföldjére és néhány közeli szigetre korlátozódik; Tasmániában nem őshonos. A fajcsoport taxonómiája vitatott, ezért a régebbi források ázsiai és új-guineai kutyaalakokat is kapcsolatba hozhatnak vele, de ezek nem kezelhetők automatikusan a Canis lupus dingo rendszeres előfordulási területeként.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Többnyire éjszaka és szürkületkor aktív
Hogyan él?
Családi csoportok; nagy zsákmánynál falkavadászat
Hogyan mozog?
Hosszú lábú, kitartó futó; jól úszik
Mivel táplálkozik?
Főként emlősök; hüllők, madarak, rovarok és dög is
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő részt vehet a kölykök gondozásában
Miért fontos csúcsragadozó a dingó?
A dingó jelenléte nem csupán a zsákmányállatok számát befolyásolja. A ragadozói nyomás miatt a kisebb állatok óvatosabban használhatják a nyílt élőhelyeket, ami közvetve a növényzetre és más fajok viselkedésére is hat.
Kutatások szerint a dingók a nyulak, a vaddisznók és egyes kisebb ragadozók állományának szabályozásában is szerepet játszhatnak. Ezek a hatások területenként eltérnek, ezért az ökológiai jelentőségük nem egyszerűsíthető egyetlen táplálékláncra.
Miért vitatott a dingó tudományos neve?
A dingók több ezer éve élnek Ausztráliában, és genetikai szempontból különleges helyet foglalnak el a kutyafélék között. Egyes rendszerek a szürke farkas alfajaként, Canis lupus dingo néven kezelik őket.
Más taxonómiai adatbázisok szerint a dingó az ősi házikutyák egyik elkülönült típusa, ezért a Canis familiaris névhez kapcsolják. A vita a háziasítás történetéből, a farkassal való rokonság értelmezéséből és a dingó–kutya hibridek azonosításának nehézségeiből ered.
Hogyan működik a dingók társas rendszere?
A dingók gyakran szaporodó párból és utódaikból álló családi csoportokban élnek. Területüket szagjelekkel és hangokkal jelzik, a vonyítás pedig a csoport tagjainak összetartását és távol tartását is szolgálhatja.
Nagy zsákmány esetén a csoportos vadászat előnyös lehet, de ez nem jelenti azt, hogy minden dingó állandóan nagy falkában él. A társas szerkezet a táplálék elérhetőségétől, a terület méretétől és a szaporodási időszaktól is függ.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol élnek a dingók?
Ausztrália szárazföldjén és több közeli szigeten, sokféle élőhelyen.
Eljutottak a dingók Tasmániába?
Nem, a dingók természetes elterjedése nem terjedt ki Tasmániára.
Mit eszik a dingó?
Főként emlősöket, például kengurukat, wallabykat, vombatokat és nyulakat.
Vadásznak a dingók falkában?
Nagyobb zsákmánynál együttműködhetnek, kisebb zsákmányra gyakran egyedül vadásznak.
Mikor szaporodnak?
Általában évente egyszer, főként március és június között.
Hány kölyke születik?
Egy alomban többnyire négy-hat kölyök születik.
Meddig vemhes a dingó?
A vemhesség körülbelül kilenc hétig tart.
Hol neveli a kölykeit?
Üreges fatörzsben, sziklaüregben, illetve elhagyott nyúl- vagy vombatüregben.
Veszélyeztetett állat a dingó?
A helyzete térségenként eltér; fő veszélyei a hibridizáció, az üldözés és az élőhelyek feldarabolódása.
Miért vitatott a tudományos neve?
A kutatók eltérően értelmezik a dingó farkassal és házikutyával való rokonságát.





