Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Dingó

Canis lupus dingo

A dingó Ausztrália őshonos, csúcsragadozó szerepű vadkutyája, amely a kontinens száraz vidékein, erdeiben és füves élőhelyein is megél. Tudományos besorolása vitatott: egyes források a szürke farkas alfajának, mások ősi házikutyatípusnak vagy önálló taxonnak tekintik.

Egy dingo sétál a parton, nyalogatva az ajkát, élvezi a szabadban töltött időt.
Dingó · Canis lupus dingo

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCanis lupus dingo
TesthosszTesthossz 86–123 cm, farok nélkül
Farok / egyéb méret26–38 cm
Testtömeg12–24 kg
ÉlettartamVadban általában legfeljebb 10 év
ElterjedésAusztrália szárazföldje és több közeli sziget
ÉlőhelySivatag, füves puszta, erdő, bozótos, hegyvidék
TáplálkozásFőként emlősök; hüllők, madarak, rovarok és dög is
Aktív időszakTöbbnyire éjszaka és szürkületkor aktív
Társas életCsaládi csoportok; nagy zsákmánynál falkavadászat
Szaporodási időÉvente egyszer szaporodik, főként március–júniusban
Vemhességi időKörülbelül 9 hét
Utódok számaÁltalában 4–6 kölyök
UtódgondozásMindkét szülő részt vehet a kölykök gondozásában
PihenőhelyÜreges fatörzs, sziklaüreg, nyúl- vagy vombatüreg
ÉrzékelésJól fejlett szaglás és hallás; éles látás
HangadásVonyítás, nyüszítés és morgás; ritkán ugat
MozgásHosszú lábú, kitartó futó; jól úszik
Ökológiai szerepSzabályozza több zsákmány- és betolakodó faj állományát

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A dingó karcsú, hosszú lábú kutyaféle, testfelépítése a kitartó mozgáshoz alkalmazkodott. Marmagassága nagyjából 44–62 centiméter, testtömege többnyire 12–24 kilogramm.

Bundája leggyakrabban vöröses vagy aranybarna, fehér jegyekkel. A sivatagi egyedek világosabbak, az erdős élőhelyeken élők szőrzete sötétebb is lehet.

Élőhelye és elterjedése

A dingó Ausztrália szárazföldjén sokféle élőhelyen előfordul, a sivatagoktól a füves pusztákon át az erdőkig. Elterjedését elsősorban a víz, a zsákmány mennyisége és az emberi területhasználat korlátozza.

Tasmániát a dingók nem érték el. A mezőgazdaság terjedése, az üldözés és a dingókerítések több térségben feldarabolták az állományokat.

Táplálkozása

Opportunista ragadozóként mindig az éppen hozzáférhető táplálékhoz igazodik. Kengurukat, wallabykat, vombatokat, nyulakat és kisebb emlősöket zsákmányolhat, de hüllőket, madarakat, rovarokat és dögöt is fogyaszt.

Kisebb zsákmányra gyakran egyedül vadászik, nagyobb állatok üldözésében viszont több dingó is együttműködhet. A csoport mérete és a vadászati stratégia a zsákmánytól függ.

Szaporodása és társas élete

A tiszta dingók rendszerint évente egyszer szaporodnak. A párzás többnyire március és június között történik, a vemhesség körülbelül kilenc hétig tart.

A nőstény általában négy-hat kölyköt hoz világra védett üregben. A kölykök gondozásában a szülők, sőt bizonyos esetekben a csoport más tagjai is részt vehetnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Ausztrália szárazföldje és több közeli sziget

A dingó rendszeres természetes előfordulása Ausztrália szárazföldjére és néhány közeli szigetre korlátozódik; Tasmániában nem őshonos. A fajcsoport taxonómiája vitatott, ezért a régebbi források ázsiai és új-guineai kutyaalakokat is kapcsolatba hozhatnak vele, de ezek nem kezelhetők automatikusan a Canis lupus dingo rendszeres előfordulási területeként.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Többnyire éjszaka és szürkületkor aktív

Hogyan él?

Családi csoportok; nagy zsákmánynál falkavadászat

Hogyan mozog?

Hosszú lábú, kitartó futó; jól úszik

Mivel táplálkozik?

Főként emlősök; hüllők, madarak, rovarok és dög is

Szaporodás és utódgondozás

Mindkét szülő részt vehet a kölykök gondozásában

01 Egy érdekes részlet

Miért fontos csúcsragadozó a dingó?

A dingó jelenléte nem csupán a zsákmányállatok számát befolyásolja. A ragadozói nyomás miatt a kisebb állatok óvatosabban használhatják a nyílt élőhelyeket, ami közvetve a növényzetre és más fajok viselkedésére is hat.

Kutatások szerint a dingók a nyulak, a vaddisznók és egyes kisebb ragadozók állományának szabályozásában is szerepet játszhatnak. Ezek a hatások területenként eltérnek, ezért az ökológiai jelentőségük nem egyszerűsíthető egyetlen táplálékláncra.

02 Egy érdekes részlet

Miért vitatott a dingó tudományos neve?

A dingók több ezer éve élnek Ausztráliában, és genetikai szempontból különleges helyet foglalnak el a kutyafélék között. Egyes rendszerek a szürke farkas alfajaként, Canis lupus dingo néven kezelik őket.

Más taxonómiai adatbázisok szerint a dingó az ősi házikutyák egyik elkülönült típusa, ezért a Canis familiaris névhez kapcsolják. A vita a háziasítás történetéből, a farkassal való rokonság értelmezéséből és a dingó–kutya hibridek azonosításának nehézségeiből ered.

03 Egy érdekes részlet

Hogyan működik a dingók társas rendszere?

A dingók gyakran szaporodó párból és utódaikból álló családi csoportokban élnek. Területüket szagjelekkel és hangokkal jelzik, a vonyítás pedig a csoport tagjainak összetartását és távol tartását is szolgálhatja.

Nagy zsákmány esetén a csoportos vadászat előnyös lehet, de ez nem jelenti azt, hogy minden dingó állandóan nagy falkában él. A társas szerkezet a táplálék elérhetőségétől, a terület méretétől és a szaporodási időszaktól is függ.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol élnek a dingók?

Ausztrália szárazföldjén és több közeli szigeten, sokféle élőhelyen.

Eljutottak a dingók Tasmániába?

Nem, a dingók természetes elterjedése nem terjedt ki Tasmániára.

Mit eszik a dingó?

Főként emlősöket, például kengurukat, wallabykat, vombatokat és nyulakat.

Vadásznak a dingók falkában?

Nagyobb zsákmánynál együttműködhetnek, kisebb zsákmányra gyakran egyedül vadásznak.

Mikor szaporodnak?

Általában évente egyszer, főként március és június között.

Hány kölyke születik?

Egy alomban többnyire négy-hat kölyök születik.

Meddig vemhes a dingó?

A vemhesség körülbelül kilenc hétig tart.

Hol neveli a kölykeit?

Üreges fatörzsben, sziklaüregben, illetve elhagyott nyúl- vagy vombatüregben.

Veszélyeztetett állat a dingó?

A helyzete térségenként eltér; fő veszélyei a hibridizáció, az üldözés és az élőhelyek feldarabolódása.

Miért vitatott a tudományos neve?

A kutatók eltérően értelmezik a dingó farkassal és házikutyával való rokonságát.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.