A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró termet, feltűnő fejdísz
A tüzesfejű királyka mindössze körülbelül 9 centiméteres, tömege általában 4–7 gramm. Zöldes tollazata jól rejti a lombkoronában, a hím narancsos fejtetője és a szem fölötti világos sávja azonban közelről feltűnő bélyeg.
Fenyvesek lakója
Leggyakrabban lucosokban, más tűlevelű erdőkben és sűrű, nedves vegyes erdőkben él. Vonuláskor parkokban és kertekben is megjelenhet, különösen ott, ahol fenyőfák állnak.
Lombkoronai rovarvadász
Apró rovarokat, hernyókat, pókokat és rovarpetéket keres a levelek között, a gallyakon és a kéreg repedéseiben. Fürge mozgással, rövid lebegésekkel és akrobatikus testhelyzetekkel éri el a nehezen hozzáférhető zsákmányt.
Két költés egy szezonban
A tojó mohából, zuzmóból, pókhálóból, szőrből és tollakból épít fészket a sűrű lombozatba. Átlagosan 8–10 tojást rak, és a faj kedvező körülmények között évente két költést is felnevelhet.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Észak-Afrika és Törökország
A tüzesfejű királyka természetes elterjedése Európa nagy részére, Észak-Afrika partvidékére és Törökországra terjed ki. A faj több állományban állandó, másutt részlegesen vonul; Egyiptomból és Libanonból ismert alkalmi előfordulásokat nem vettem fel a rendszeres országlistába.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappali; szinte folyamatosan táplálkozik
Hogyan él?
Költéskor párban, télen laza csapatokban
Hogyan mozog?
Fürge, akrobatikus mozgás a lombkoronában
Mivel táplálkozik?
Apró rovarok, hernyók, pókok és peték
Szaporodás és utódgondozás
A tojó kotlik; mindkét szülő etet
Tüzesfejű királyka hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Tüzesfejű királyka Regulus ignicapilla
Hang: Joost van Bruggen · CC BY-SA 4.0
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Fenyvesekben és vegyes erdőkben keresd, gyakran más apró énekesmadarakkal laza csapatban mozog.
Február · Telelés
Áttelelő példányok rendszeresen előfordulhatnak; a sűrű fenyőágakon pókokat és apró rovarokat szedeget.
Március · Átvonulás
A tavaszi vonulás idején a lombkoronában fürgén mozgó, magas hangú királykákat figyeld.
Április · Költési időszak
A költőhelyeken a párok fenyők vagy más sűrű lombú fák ágai között keresnek táplálékot.
Május · Költési időszak
A költési időszakban a hím feltűnő narancsszínű, a tojó sárga fejtetőcsíkja segíthet az azonosításban.
Június · Költési időszak
Fészek közelében a szülők gyakran egymás után hordják az apró rovarokat és pókokat a fiókáknak.
Július · Költési időszak
A fiókák kirepülése után a család még egy ideig együtt mozog a fák koronájában.
Augusztus · Átvonulás
A nyár végi mozgás idején erdőkben és parkokban is felbukkanhat, főleg tűlevelű fák között.
Szeptember · Átvonulás
Ősszel gyakran csatlakozik cinegékből és más apró énekesmadarakból álló laza csapatokhoz.
Október · Átvonulás
A vonuló példányokat a fehér szemöldöksávról és a fekete szemcsíkról különítheted el a sárgafejű királykától.
November · Telelés
Az áttelelők sűrű fenyvesekben vagy városi parkok örökzöld fáin keresnek apró ízeltlábúakat.
December · Telelés
Télen is aktív; rövid időre rendszerint megállás nélkül egyik ágról a másikra rebben.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Tüzesfejű királyka
A tüzesfejű királyka mindkét ivarban jól látható fehér szemöldöksávot és fekete szemcsíkot visel. A hím fejtetője narancsszínű, a tojóé sárga; a fiatal madár fejtetőcsíkja még hiányzik, de a világos szemöldöksáv általában felismerhető.
Sárgafejű királyka
Regulus regulus
A sárgafejű királyka arcán nincs olyan éles fehér szemöldöksáv és fekete szemcsík, mint a tüzesfejű királykánál. A hím fejtetője sárga, középen narancsszínű lehet, a tojóé sárga.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó egyedül kotlik a rendszerint 7–10 tojásból álló fészekaljon.
Fészekben fejlődés
A fiókák fészeklakók, és mindkét szülő apró rovarokkal, hernyókkal és pókokkal eteti őket.
Fészekelhagyás
A fiókák elhagyják a függő fészket, de ekkor még nem önállók, és a szülők tovább etetik őket.
Repülés és önállósodás
A fiatalok fokozatosan ügyesebben repülnek, miközben a szülők a fák koronájában tovább gondozzák őket.
A pókháló tartja össze a fészket
A fészek anyagai önmagukban könnyűek és lazák lennének, ezért a királyka pókhálóval erősíti össze a mohát, a zuzmót és a növényi szálakat. A pókháló rugalmas kötőanyagként működik: a fészek a fiókák növekedésével tágulhat, miközben nem szakad le könnyen az ágról.
A mély, függő fészek és a kis bejárat a tojásokat és a fiókákat is védi a kihullástól. Ez a megoldás jól illik a faj lombkoronai életmódjához, mert a fészek nehezen látható a sűrű ágak között.
A második költés már az első mellett indulhat
A tüzesfejű királyka szaporodási stratégiájának különlegessége, hogy a tojó a második fészek építését már akkor elkezdheti, amikor az első költés fiókái még nem teljesen önállók. Ilyenkor a hím nagyobb szerepet vállal az első fészekalj etetésében és gondozásában.
Az átfedő költések időt takarítanak meg a rövid tenyészidőszakban, és növelhetik annak esélyét, hogy egy pár több utódot neveljen fel. A stratégia ugyanakkor nagy energiaigényű, ezért csak akkor működhet, ha elegendő apró ízeltlábú áll rendelkezésre.
Vonuló és áttelelő példányok ugyanabban a tájban
A faj egyes állományai egész évben ugyanazon a területen maradnak, az északabbra költő madarak viszont délebbre húzódhatnak télire. Magyarországon ezért ősszel és tavasszal vonuló példányokkal, télen pedig áttelelő madarakkal is találkozhatunk.
A hideg időszakban a királykák gyakran más apró énekesmadarakhoz csatlakoznak, ami segítheti a táplálékfoltok felfedezését és a ragadozók észlelését. A városi parkok fenyői ilyenkor menedéket és a lombkoronában elérhető rovarokat kínálhatnak, de az üvegfelületek és a házi macskák veszélyt jelentenek rájuk.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a tüzesfejű királyka?
Körülbelül 9 centiméter hosszú, tömege általában 4–7 gramm.
Hogyan különíthető el a sárgafejű királykától?
Legbiztosabban a szeme fölötti világos sáv és az azt kísérő sötét szemöldöksáv alapján.
Mit eszik a tüzesfejű királyka?
Főként apró rovarokat, hernyókat, pókokat, rovarpetéket és lárvákat fogyaszt.
Hol fészkel?
Leginkább tűlevelű és vegyes erdők sűrű lombkoronájában, gyakran lucfenyőkön.
Hány tojást rak?
Egy fészekaljban átlagosan 8–10 tojás található.
Vonuló madár-e?
Részben vonuló faj: az északi állományok délre húzódhatnak, más populációk állandók.
Előfordul Magyarországon?
Igen. Ritka költőfaj, szórványos vonuló, és minden évben akadnak áttelelő példányok.
Mikor érdemes keresni?
Ősszel és tavasszal vonuláskor, télen pedig fenyvesekben, parkokban és kertekben is felbukkanhat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?