Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Fedezd fel az állatvilágot

Korongnyelvűbékafélék (Bombinatoridae)

A csoport bejegyzései

Ismerd meg közelebbről

Korongnyelvűbékafélék (Bombinatoridae) – amit érdemes tudnod

A korongnyelvűbékafélék a békák rendjén belül önálló családot alkotnak. A jelenlegi rendszertani adatbázisok szerint a családba két nemzetség, a főként Eurázsiában élő Bombina és a Fülöp-szigeteken, illetve Borneón előforduló Barbourula tartozik; összesen kilenc ismert fajuk van.

Önálló békacsalád két nemzetséggel

A Bombinatoridae a kétéltűek osztályán és a békák rendjén belül elhelyezkedő család. Nem azonos a teljes békacsoporttal, és nem egyetlen faj neve: a család jelenleg két nemzetséget foglal magában, a Bombina és a Barbourula nemzetséget.

A család ismert képviselői között találod a vöröshasú unkát (Bombina bombina), a sárgahasú unkát (Bombina variegata) és az ázsiai tűzhasú unkát (Bombina orientalis). A másik nemzetségbe mindössze két, kevéssé ismert dzsungelbéka tartozik.

Eurázsiától Borneóig terjedő elterjedés

A Bombina fajai Franciaországtól és Olaszországtól Kelet-Európán és Oroszország európai területein át Kelet-Ázsiáig fordulnak elő. Elterjedésük fajonként eltérő, ezért a család nem köthető egyetlen éghajlati övhöz vagy kontinenshez.

A Barbourula nemzetség két faja a Fülöp-szigeteken, illetve Borneó indonéziai részén él. Ez a földrajzi elkülönülés jól mutatja, hogy a Bombinatoridae-n belül jelentős életföldrajzi különbségek alakultak ki.

A feltűnő hasi mintázat főként a Bombina fajaira jellemző

A Bombina fajok hátoldala többnyire rejtőszínű, hasi oldalukon viszont élénk sárga, narancsos vagy vöröses foltok jelenhetnek meg sötét alapon. A vöröshasú unka hasi mintázata például erős kontrasztot alkot a hát szürkésbarna színével.

Ezek a békák kisméretűek és zömök testűek, de a pontos megjelenés fajonként változik. A család valamennyi tagjára nem érdemes automatikusan kiterjeszteni a Bombina fajok látványos hasi színezetét, mert a Barbourula nemzetség képviselői eltérő külsejűek.

Az unka-reflex figyelmeztető védekezés

Veszély esetén több Bombina faj jellegzetes védekező testtartást vehet fel. Ilyenkor a béka megfeszíti és felhajlítja a testét, részben vagy egészben megmutatja élénk színű hasi oldalát, és mozdulatlanná válhat.

Ezt a viselkedést unka-reflexnek nevezik. A feltűnő színezet és a testtartás együtt figyelmeztető jelzésként szolgálhat a ragadozók felé; a reflex megjelenése és erőssége azonban fajonként és az adott helyzettől függően változhat.

Sekély, növényekben gazdag vizek lakói

A vöröshasú unka elsősorban sekély, állóvizekben él, például tavakban, mocsarakban, vízzel telt mélyedésekben, árkokban és elöntött területeken. Szaporodásához olyan vizek kedveznek, amelyekben megfelelő mennyiségű vízinövény található.

A vízhez kötődés nem jelenti azt, hogy minden családba tartozó faj azonos környezetet használ. A Bombina fajok élőhelyei között síkvidéki és hegyvidéki vizek is előfordulnak, míg a Barbourula fajok életmódjáról jóval kevesebb részletes adat áll rendelkezésre.

A szaporodás és a fejlődés vízben zajlik

A Bombina fajok petéiket vízbe rakják, és lárváik vízi fejlődésen mennek keresztül. A vöröshasú unka olyan sekély vizekben szaporodik, ahol a vízinövényzethez rögzített peték és a fejlődő ebihalak megfelelő környezetet találnak.

A család fajai között a szaporodási időszak, a peték száma és az élőhelyhasználat is eltérhet. Ezért egyetlen faj, például a vöröshasú unka szaporodási adatai nem írják le automatikusan a teljes Bombinatoridae családot.

Természetvédelmi helyzetük fajonként különbözik

A Bombinatoridae egészére nem adható egyetlen, minden fajra érvényes veszélyeztetettségi besorolás. A vöröshasú unkát a legutóbbi globális IUCN-értékelés a legkevésbé aggasztó kategóriába sorolja, de helyi állományai csökkenhetnek például a szaporodóhelyek átalakulása, a vízszennyezés, az utak és a halállományok növekedése miatt.

A sekély vizes élőhelyek megőrzése, a szaporodóhelyek összekapcsolása és a vízminőség védelme a Bombina fajok számára különösen fontos. A ritkábban vizsgált Barbourula fajok esetében a pontos elterjedési és állományadatok hiánya önmagában is megnehezíti a természetvédelmi tervezést.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.