Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes)
Válassz alcsoportot!1
A csoport bejegyzései
Szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) – amit érdemes tudnod
A szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) a madarak egyik rendje, nem pedig a szarvascsőrűmadarak családjának másik neve. Az AviList v2026 szerint 75 ma élő faj, 19 nemzetség és három család tartozik ide: a bankafélék (Upupidae), a fakúszóbankafélék (Phoeniculidae), valamint a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae). A rend képviselői között talajon táplálkozó, erdők lombkoronájában élő és nagy termetű, odúban költő madarakat is találsz.
Mely családok tartoznak a rendbe?
A Bucerotiformes rendet az AviList v2026 három családra bontja. A bankafélékhez három faj, a fakúszóbankafélékhez nyolc faj, a szarvascsőrűmadár-félékhez pedig 64 faj tartozik; a rend összesen 19 nemzetséget foglal magába. ([avilist.org](https://www.avilist.org/checklist/v2026/))
A magyar elnevezés ezért szélesebb csoportot jelöl, mint a szarvascsőrűmadár-félék családneve. A búbos banka, a fakúszóbankák és a különféle szarvascsőrűmadarak ugyanabba a rendbe tartoznak, de testfelépítésük és életmódjuk nem azonos.
Feltűnő csőrök és változatos testalkat
A rend több képviselőjének hosszú, erős csőre van, de ennek alakja és szerepe családonként, nemzetségenként és fajonként eltér. A szarvascsőrűmadarak egy részénél a csőr fölött szarvszerű képződmény, úgynevezett sisak is kialakul, amelynek mérete és formája fajonként változó.
A búbos banka jellegzetes bóbitát visel, és karcsúbb testalkatú, mint a nagyobb szarvascsőrűmadarak. A fakúszóbankák hosszú farkukkal és keskeny, lefelé hajló csőrükkel többnyire a fák törzsén és ágain keresik táplálékukat.
Afrikai erdőktől az európai nyílt tájakig
A Bucerotiformes elterjedése főként Afrikához és Ázsiához kötődik, de a búbos banka Európa több térségében is előfordul. A rend fajai erdőkben, erdős szavannákon, ligetes tájakon, mezőgazdasági területeken és nyílt, füves élőhelyeken egyaránt megjelenhetnek.
Az élőhelyhasználat jelentősen különbözik a csoporton belül. Sok szarvascsőrűmadár a lombkoronában mozog, míg a földi szarvascsőrűmadarak elsősorban a talajon járva kutatnak zsákmány után. A búbos banka nyíltabb élőhelyeken, például réteken, legelőkön és ritkás ligetekben is táplálkozhat. ([animaldiversity.org](https://animaldiversity.org/accounts/Buceros_bicornis/?utm_source=openai))
Gyümölcsök, rovarok és kisebb állatok az étrendben
A rend táplálkozása változatos. Sok szarvascsőrűmadár jelentős mennyiségű gyümölcsöt fogyaszt, köztük fügét is, emellett rovarokat, más ízeltlábúakat, gyíkokat, kisebb emlősöket vagy madarakat is zsákmányolhat. Az állati eredetű táplálék aránya fajonként és az évszakok szerint is eltérhet.
A földön élő szarvascsőrűmadarak étrendjében gyakoriak a rovarok és más talajlakó állatok, míg a nagy termetű erdei fajok a lombkoronában szedett gyümölcsökkel is fontos szerepet tölthetnek be. A gyümölcsevő fajok a magok terjesztéséhez is hozzájárulhatnak. ([birdlife.org](https://www.birdlife.org/news/2024/08/30/hornbills-are-more-like-us-than-you-may-think/?utm_source=openai))
Az odúban költő szarvascsőrűmadarak
A szarvascsőrűmadarak többsége meglévő faodúkat használ, mert maga nem képes üreget kivájni a törzsbe. Sok faj esetében a költő nőstény a bejáratot sárral, növényi anyagokkal és más anyagokkal részben vagy majdnem teljesen elzárja, miközben a hím a nyíláson keresztül hordja számára a táplálékot.
Ez a szaporodási stratégia különösen érzékennyé teszi a fajokat a nagy, idős fák eltűnésére és a hímek költési időszakban történő elpusztítására. A földi szarvascsőrűmadaraknál ettől eltérő költési viselkedés figyelhető meg, ezért a rend egészére nem lehet egyetlen fészeképítési mintát általánosítani. ([birdlife.org](https://www.birdlife.org/news/2022/08/09/protecting-hornbills-has-sweet-results-for-an-indigenous-community-in-malaysia/?utm_source=openai))
Búbos banka és fakúszóbankák
A rend legkisebb képviselői közé tartozó bankafélék jellegzetes bóbitájukról és hosszú, keskeny csőrükről ismerhetők fel. A búbos banka főként a talajon keres rovarokat és más kisebb gerincteleneket, csőrével a talaj felszínét vagy a lazább földet vizsgálva.
A fakúszóbankák afrikai madarak: nevük a fák törzsén és ágain végzett mozgásukra utal. Hosszú farkuk és csőrük segíti őket a kéreg repedéseiben és más nehezen hozzáférhető helyeken található táplálék felkutatásában. A rend ezen két családja jól mutatja, hogy a Bucerotiformes nem kizárólag a nagy csőrű szarvascsőrűmadarak csoportja.
Erdőőrök, magterjesztők és veszélyeztetett fajok
A gyümölcsevő szarvascsőrűmadarak nagy távolságra is eljuttathatják a magokat, ezért több erdei ökoszisztémában fontos szerepük van a növények terjedésében. Élőhelyük megőrzése nemcsak a madarak, hanem az általuk használt idős fák és az erdei táplálékhálózat más tagjai miatt is jelentős.
A rend egyes fajait az erdőirtás, a nagy fészkelőfák kivágása, a vadászat és a sisakok vagy más testrészek illegális kereskedelme veszélyezteti. A természetvédelmi programok között ezért a költőfák védelme, a fészkek megfigyelése, az élőhelyek megőrzése és a helyi közösségek bevonása is szerepel. ([birdlife.org](https://www.birdlife.org/news/2022/08/09/protecting-hornbills-has-sweet-results-for-an-indigenous-community-in-malaysia/?utm_source=openai))