A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagy termetű édesvízi kagyló
Az amuri kagyló héja rendszerint sárgásbarna vagy sötétbarna, gyakran vöröses árnyalatú. A héj kiemelkedő búbja segíthet elkülöníteni a hasonló tavi kagylótól.
Testhossza kedvező körülmények között elérheti a 30 centimétert, tömege pedig egy kilogramm fölé is kerülhet.
Szűréssel táplálkozik
A kagyló a vizet a kopoltyúin át áramoltatja, és kiszűri belőle a baktériumokat, a lebegő részecskéket, valamint az oldott szerves anyagok egy részét.
A vissza nem tartott anyagok egy része az aljzatra kerül, ezért nagy sűrűségben módosíthatja a fenék anyagforgalmát.
Halak segítségével terjed
Szaporodáskor a nőstény a glochidium nevű lárvákat a vízbe bocsátja. Ezek halak kopoltyúján vagy bőrén tapadnak meg, majd átalakulás után önálló kiskagylóként válnak le.
A sokféle lehetséges gazdahal miatt a faj lárvái haltelepítésekkel és víziállat-szállítmányokkal új víztestekbe is eljuthatnak.
Inváziós faj Magyarországon
Az amuri kagyló Magyarországon idegenhonos faj. A hazai vizekbe feltehetően halimporttal kerülhetett, később pedig természetes és emberi közvetítéssel is terjedt.
Nagy mérete, gyors növekedése és széles körű környezeti tűrőképessége miatt versenyhelyzetet teremthet az őshonos kagylófajok számára.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Kelet-Ázsia; Európában és máshol behurcolt
Őshazája Kelet-Ázsia, különösen Kína, az Oroszország távol-keleti részén fekvő Amur-vidék és Vietnam. Behurcolt állományai Európa számos országában, Délkelet-Ázsiában, a Karib-térségben és az Egyesült Államokban is ismertté váltak; a felsorolás a felhasznált elterjedési adatbázis országlistáját követi, ezért nem feltétlenül tartalmaz minden újabb helyi rekordot.
Hogyan utazik egy helyhez kötött kagyló?
A kifejlett amuri kagyló mozgása lassú, ezért önmagában csak rövid távolságokat képes megtenni. Elterjedését mégis felgyorsítja, hogy lárvái többféle halfajon fejlődhetnek.
A glochidiumok a gazdahal kopoltyúján vagy bőrén tapadnak meg, majd a hal mozgásával új víztestek közelébe is eljuthatnak. Ez a szokatlan életciklus összeköti a kagyló terjedését a halak természetes vándorlásával és a haltelepítésekkel.
Miért lehet sikeres melegebb vizekben?
Az amuri kagyló a magasabb vízhőmérsékletet is jól viseli, és körülbelül 30 Celsius-fokos vízben is aktív maradhat. Meleg vizekben a szűrőtevékenysége más kagylófajokénál erősebb lehet.
Ez előnyt jelenthet felmelegedő vagy mesterségesen fűtött tavakban, ahol a faj hosszabb ideig növekedhet és szaporodhat. A kutatások szerint a hidegebb éghajlatú területeken is képes tartós, önfenntartó állományokat kialakítani.
A lárvák versenye a gazdahalakon
A glochidiumok számára a gazdahal kopoltyúján rendelkezésre álló hely korlátozott. Ha több kagylófaj lárvái ugyanazokra a halakra kerülnek, közöttük verseny alakulhat ki a megtapadásért.
Az amuri kagyló sokféle halfajt képes használni, ezért könnyebben találhat megfelelő gazdát, mint a szűkebb gazdakörű fajok. Ez a tulajdonság hozzájárulhat ahhoz, hogy új élőhelyeken is gyorsan megtelepedjen.
Kérdések és válaszok
Őshonos faj Magyarországon az amuri kagyló?
Nem. Kelet-ázsiai eredetű, Magyarországon idegenhonos és inváziós faj.
Mekkora lehet az amuri kagyló?
Kedvező körülmények között a héjhossza megközelítheti a 30 centimétert.
Mit eszik?
A vízből baktériumokat, szerves anyagokat és lebegő részecskéket szűr ki.
Hogyan szaporodik?
Glochidiumlárvái halakon fejlődnek, majd átalakulva önálló kiskagylóként válnak le.
Veszélyes az emberre?
Önmagában nem támadja meg az embert, de élőhelyi és ökológiai hatásai miatt problémás inváziós faj.
Hogyan kerülhet új vizekbe?
Leggyakrabban fertőzött halakkal, haltelepítéssel, víziállat-szállítással vagy emberi áthurcolással.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatok a turizmusban: miért problémás az elefántlovaglás és a közeli fotózás?
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?Fotó: Francisco Welter Schultes · Wikimedia Commons · CC0