A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A fülcsiga héja vékony, világos sárgásbarna vagy szaruszínű, alakja erősen duzzadt. A legutolsó kanyarulat a héj nagy részét elfoglalja, a széles szájadék pedig jellegzetesen fül alakú.
Élőhelye
Leginkább tavakban, holtágakban, mocsaras vizekben és lassú folyású szakaszokon él. A finom iszapos aljzatot és a vízinövényekkel benőtt, nyugodt részeket kedveli.
Táplálkozása
Reszelőnyelvével algabevonatokat és vízinövények felszínén kialakuló élőbevonatot fogyaszt. A szerves törmelék és az elhalt növényi anyag is bekerülhet a táplálékába.
Légzése és életmódja
Tüdőscsigaként a vízfelszínre emelkedve vesz levegőt, ezért oxigénszegény vízben is képes fennmaradni. Mozgása lassú, a növényzeten és az iszapos aljzaton kúszva keresi táplálékát.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia; Észak-Amerikában betelepített
A faj természetes elterjedési területe Európa és Ázsia, de az országonkénti határok a forrásokban nem teljesen egységesek. Észak-Amerikában és Új-Zélandon betelepített állományai is ismertek; a felsorolás a közvetlenül ellenőrizhető forrásadatokra korlátozódik.
Miért fül alakú a héja?
A faj nevét a héj széles, lekerekített szájadékáról kapta. Ez a rész az utolsó kanyarulathoz képest feltűnően nagy, ezért a héj oldalról nézve nem a magas, kúpos formájú mocsárcsigákra emlékeztet.
A héj alakja nem teljesen állandó: a növekedési ütemet az élőhely, a vízmozgás és a táplálék mennyisége is befolyásolhatja. A Bajkál-tóban vizsgált állományok például a hullámzásnak kitett részeken tömörebb, szélesebb szájadékú héjformákat mutattak.
A vízfelszínre jár levegőért
A fülcsiga nem kopoltyúval lélegző vízi csiga, hanem tüdőüreggel rendelkezik. Időről időre a felszínhez kúszik, és a köpenyüregében található levegővel cseréli ki a gázokat.
Ez a légzési mód lehetővé teszi, hogy olyan állóvizekben is életben maradjon, ahol a fenék közelében kevés az oldott oxigén. A faj ugyanakkor a vízminőség szélsőséges romlását nem minden élőhelyen viseli egyformán.
A héja nemcsak védelem
A héj védi a puha testet, de az állat mozgásában is szerepet kap. A fülcsiga széles talpával szilárdan tapad a növényekhez és az aljzathoz, így lassú folyású vízben is képes helyben maradni.
A héj mérete és alakja a populáción belül is változatos lehet. A legtöbb egyed nem éri el a fajra megadott legnagyobb méretet, mert a növekedést a táplálék, a hőmérséklet és az élőhely stabilitása korlátozza.
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a fülcsiga?
Héja kedvező körülmények között körülbelül 35 milliméter magasra nőhet, de sok egyed ennél kisebb marad.
Hol él a fülcsiga?
Édesvízi tavakban, holtágakban, mocsarakban és lassú folyású, iszapos aljzatú folyószakaszokon.
Mit eszik?
Elsősorban algabevonatokat, vízinövényi törmeléket és elhalt növényi anyagot fogyaszt.
Kell-e a felszínre emelkednie?
Igen. Tüdőscsigaként rendszeresen a vízfelszín közelében vesz levegőt.
Van-e operculuma, vagyis zárófedője?
Nincs. A héj szájadékát nem zárja kemény, különálló operculum.
Mikor szaporodik?
A rendelkezésre álló adatok szerint főként tavasszal és nyáron szaporodik.
Gondozza-e az utódait?
Nem. A peték lerakása után nincs ismert utódgondozása.
Él Magyarországon?
Igen, magyarországi édesvizekből is ismert.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Fotó: Aung · Wikimedia Commons · Public domain