A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje
A tompa hólyagcsiga héja vékony, fényes és általában barnássárgás árnyalatú. A csúcs rövid és lekerekített, a héj szájadéka bal oldalon helyezkedik el.
Táplálkozása
Reszelőnyelvével főként a víz alatti felületeken kialakuló algabevonatot és perifitont legeli. Elhalt növényi anyagokat és más szerves törmeléket is fogyaszthat.
Szaporodása
Hímnős állat, vagyis egyetlen egyedben megtalálhatók a hím- és női ivarszervek. A megtermékenyített peték kocsonyás tokokban, többnyire vízinövények felületén fejlődnek.
Élőhely
Sekély álló- és lassú folyású, növényes vizek
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa édesvizei; Törökországban is jelzett
A faj fő elterjedési területe Európa, ahol több ország édesvizeiben rendszeresen előfordul; magyarországi jelenléte is dokumentált. Egyes források Törökországból, a Kanári-szigetekről, Irakból és Északnyugat-Afrikából is említenek adatokat, de ezek eredete és rendszeressége nem minden esetben tisztázott, ezért a térképes országlista korlátozott.
Miért hólyagcsiga?
A hólyagcsigák a légköri levegőből is fel tudják venni az oxigént, ezért időnként a vízfelszínhez emelkednek, miközben köpenyükön keresztül a vízből is történhet gázcsere.
A felszínre jutás nem véletlenszerű mozdulat: a csiga a víz alatti aljzatról elengedve, nyálkás fonal vagy a vízfelszín feszültségének segítségével gyorsan feljuthat, majd újra lesüllyedhet.
Balra nyíló héj
A tompa hólyagcsiga héja balra csavarodó, ezért a csúccsal felfelé és a szájadékkal a megfigyelő felé tartott héjon a nyílás bal oldalon látható.
Ez a bélyeg terepi azonosításkor hasznos, de a közeli fajok elkülönítéséhez a héj fényességét, falvastagságát, csúcsának alakját és az állat testének mintázatát is figyelembe kell venni.
Apró legelő az aljzaton
A csiga a víz alatti köveken, növényeken és más kemény felületeken kialakuló perifitont legeli, így a mikroszkopikus algák és baktériumok bevonatát közvetlenül fogyasztja.
Ezzel az aljzaton felhalmozódó szerves anyag egy része visszakerül a táplálékhálózatba, miközben maga a csiga halak, kétéltűek és vízimadarak zsákmánya is lehet.
Kérdések és válaszok
Hol él a tompa hólyagcsiga?
Európa sekély álló- és lassú folyású édesvizeiben, főként növényes élőhelyeken.
Mekkora a héja?
A héj magassága általában 7–12 milliméter.
Honnan kapta a hólyagcsiga nevet?
A hólyagcsigák gyakran a vízfelszínre emelkednek levegővételhez, majd visszasüllyednek.
Mivel táplálkozik?
Főként perifitont, algabevonatot és szerves törmeléket fogyaszt.
Balra vagy jobbra csavarodik a héja?
Balra csavarodik; a héj szájadéka szemből nézve bal oldalon van.
Védett faj Magyarországon?
Nincs megbízható adat arra, hogy országos jogszabály alapján védett fajként kezelnék.
Kétéltű állat-e?
Nem, teljes életciklusa vízhez kötött, de a légköri levegőből is képes oxigént felvenni.
Gondozza-e az utódait?
Nem; a petéket kocsonyás tokokban helyezi el, utódgondozásról nincs adat.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0