A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élénk színű apróság
Az aranybékácska mindössze néhány centiméteres, teste mégis feltűnő. Hátoldala az egyed színétől függően sárga, narancssárga vagy vörösesnarancs lehet, szeme rendszerint fekete.
A nőstények nagyobbak és zömökebbek a hímeknél. A fiatal békák kezdetben barnásabbak, kifejlett színezetük fokozatosan alakul ki.
Madagaszkári élőhelyek lakója
A faj kizárólag Madagaszkár keleti részének kis, hegyvidéki területein él. Nedves erdők szélén, mocsaras tisztásokon és sekély vizek közelében fordul elő.
A tojásrakóhelyek többnyire nedves avarban, mohában vagy fakéreg alatt találhatók, mindig olyan helyen, ahonnan az eső a közeli vízbe sodorhatja a lárvákat.
Nappali talajlakó béka
Az aranybékácska nappal aktív, és többnyire a talajon mozog. Táplálékát apró ízeltlábúak alkotják, köztük hangyák, atkák, legyek és ugróvillások.
A hímek rövid, kattogó hangokkal keresik a párjukat. A faj tagjai a szaporodási időszakban területet védhetnek, és a betolakodókat lökdöséssel próbálhatják távol tartani.
Veszélyeztetett endemikus faj
Az aranybékácska elterjedési területe rendkívül kicsi, ezért az élőhelyek feldarabolódása különösen súlyosan érinti. Az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, a bányászat és a szennyezés egyaránt veszélyt jelent.
A faj nemzetközi kereskedelmi szabályozás alá tartozik, a természetvédelmi programok pedig élőhelyvédelmet és fogságban történő tenyésztést is alkalmaznak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Madagaszkár keleti, kis hegyvidéki térségei
Az aranybékácska Madagaszkár keleti részén, kis és erősen tagolt elterjedési területen honos. A források az egyes helyi állományok határait eltérően részletezik, de rendszeres természetes előfordulása más országokból nem ismert.
Miért lehet mérgező a színes bőre?
Az aranybékácska feltűnő színezete figyelmeztető jelzésként működhet: a ragadozó könnyebben észreveszi, hogy a béka nem veszélytelen zsákmány.
A mantellafélék bőrváladékában található alkaloidok részben a táplálékból származhatnak, ezért a fogságban élő állatok kémiai védelme eltérhet a vadon élőkétől. A szín és a kémiai védelem együtt növelheti a túlélési esélyt, de a faj nem tekinthető minden helyzetben azonos mértékben mérgezőnek.
Az eső indítja útjukra az ebihalakat
A peték nem közvetlenül vízbe kerülnek, hanem nedves szárazföldi rejtekhelyeken fejlődnek. Az embriók körülbelül két hét alatt kelnek ki, majd a lárvák az esővízzel jutnak el a sekély medencékbe.
Ez a szaporodási mód összeköti az erdei avart és az időszakos vizeket. Ha az esőzés elmarad, a lárvák nem jutnak el a fejlődésükhöz szükséges vízbe, ezért a csapadék időzítése közvetlenül befolyásolja a szaporodás sikerét.
A kis elterjedési terület nagy kockázata
Az aranybékácska több, egymástól elszigetelt élőhelyfoltban él, amelyek között a megmaradt erdősávok biztosíthatnak kapcsolatot. Amikor ezek a sávok eltűnnek, a helyi állományok genetikai és demográfiai szempontból is sérülékenyebbé válhatnak.
A faj védelmében ezért nem elég egyetlen mocsaras területet megőrizni. A szaporodóhelyek, az erdőfoltok és az őket összekötő természetes élőhelyek együttes kezelése szükséges, miközben a fogságban tenyésztett állatok visszatelepítését is ellenőrizni kell.
Kérdések és válaszok
Hol él az aranybékácska?
Kizárólag Madagaszkár keleti részének kis, hegyvidéki területein őshonos.
Mekkora az aranybékácska?
A hímek általában 20–22, a nőstények 24–26 milliméter hosszúak.
Milyen színű lehet?
Sárga, narancssárga és vörösesnarancs színváltozatai is ismertek.
Mit eszik?
Apró ízeltlábúakat fogyaszt, például atkákat, hangyákat, legyeket és ugróvillásokat.
Mikor aktív?
Nappali faj, amely többnyire a talajon mozog.
Mérgező az aranybékácska?
Bőrváladéka alkaloidokat tartalmazhat, de a kémiai védelem mértéke az étrendtől is függ.
Hogyan szaporodik?
Nedves avarba, mohába vagy fakéreg alá rakja petéit, a lárvákat pedig az eső juttatja vízbe.
Gondozza a szülő az utódokat?
Nem; a peték lerakása után nincs további szülői gondozás.
Mi veszélyezteti leginkább?
Élőhelyének pusztulása és feldarabolódása, valamint a bányászat, a mezőgazdaság és a szennyezés.
Él Magyarországon vadon?
Nincs igazolt őshonos magyarországi előfordulása.
