A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élénk színek a lombok között
Hátoldala többnyire levélzöld, oldalán kékes vagy lilás alapon világos sávok láthatók. Piros szeme és narancsos talpa nappal a levelek között rejtőzik, éjszaka viszont hirtelen felvillanva meglepheti a ragadozót.
Fákon élő béka
A faj főként nedves trópusi erdőkben él, és ritkán távolodik el a növényzettől. Ujjain tapadókorongok segítik a leveleken és ágakon való kapaszkodást, a szaporodáshoz pedig időszakos vagy állandó víztestekre van szüksége.
Esős évszakban szaporodik
A párosodás rendszerint az esős évszakban zajlik. A nőstény a víz fölé hajló levél fonákjára rakja a tojásokat, a kikelő ebihalak pedig a vízbe jutva folytatják fejlődésüket.
Éjszakai rovarvadász
Sötétedés után válik aktívvá, amikor rovarokra és más kisebb ízeltlábúakra vadászik. A faj a trópusi erdei táplálékhálózat része, miközben maga is madarak, kígyók, denevérek és vízi ragadozók zsákmánya lehet.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig
A jelenlegi taxonómiai összefoglalók szerint a faj természetes elterjedése Mexikó egyes térségeitől Hondurason, Nicaraguán, Costa Ricán és Panamán át Kolumbiáig húzódik. A korábban Agalychnis callidryas néven kezelt északi állományok egy részét újabb munkák külön fajként, például Agalychnis taylori néven választották le, ezért a régebbi elterjedési térképek nagyobb areát mutathatnak.
Az ebihalak időzített kelése
A tojásokból kikelő embriók érzékelik a környezet rezgéseit és a tojáscsomót érő hatásokat. Ha ragadozó, például kígyó vagy darázs veszélyezteti őket, a kelés felgyorsulhat, így az ebihalak hamarabb elhagyhatják a száraz levelet.
Ez a viselkedés a fejlődés egyik rugalmas védekezése: a lárvák a vízben más veszélyekkel találkoznak, de a levélen maradás sok esetben még kockázatosabb. A kelés időzítése ezért a közvetlen fenyegetéshez igazodhat.
A tojások útja a levéltől a vízig
A nőstény olyan levélre rakja a tojásokat, amely víz fölé hajlik, de a levél gyakran nincs közvetlenül a vízfelszín fölött. A kikelő ebihalaknak rövid időn belül el kell jutniuk a vízbe, különben kiszáradhatnak.
Az eső és a tojáscsomó saját nedvessége elősegítheti, hogy az ebihalak lecsússzanak a levélről. A megfelelő szaporodóhely ezért egyszerre biztosítja a tojások védelmét és a lárvák vízbe jutását.
A piros szemek megtévesztő villanása
Nappal a béka becsukott szemmel, mozdulatlanul pihen, zöld teste pedig beleolvad a levelek közé. Amikor éjszaka egy ragadozó közel kerül hozzá, a hirtelen kinyíló élénkpiros szemek rövid időre megzavarhatják a támadót.
Ez az úgynevezett meglepetésszerű védekezés nem feltétlenül riasztja el végleg a ragadozót, de pillanatnyi előnyt adhat az ugráshoz. A béka ilyenkor a rejtőszínezést gyors meneküléssel kombinálja.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Miért vörös a vörösszemű levelibéka szeme?
A feltűnő szemszín a ragadozót meglepheti, amikor a béka hirtelen kinyitja a szemét.
Mekkora a vörösszemű levelibéka?
A kifejlett példányok testhossza általában 4–7 centiméter.
Hol él természetes körülmények között?
Mexikó, Közép-Amerika és Északnyugat-Dél-Amerika nedves trópusi erdeiben.
Mit eszik?
Főként rovarokat és más kisebb ízeltlábúakat fogyaszt, általában éjszaka vadászik.
Mikor aktív?
Éjszakai faj, nappal többnyire leveleken pihen és rejtőzik.
Hová rakja a tojásait?
Víz fölé hajló levelek fonákjára, ahonnan az ebihalak a vízbe jutnak.
Gondozza a szülő a tojásokat vagy az ebihalakat?
Nem; a tojásrakás után a szülők nem gondozzák az utódokat.
Magyarországon őshonos faj?
Nem, Magyarországon nincs őshonos természetes előfordulása.
