Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Afrikai manátusz

Trichechus senegalensis

Az Afrikai manátusz Nyugat- és Közép-Afrika folyóiban, tavaiban, torkolataiban és part menti vizeiben élő nagy termetű vízi emlős. Főként vízinövényeket fogyaszt, de állományaival szemben a vadászat, a halászeszközök és a folyók átalakítása is komoly veszélyt jelent.

Trichechus senegalensis
Afrikai manátusz · Trichechus senegalensis

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTrichechus senegalensis
TesthosszKifejletten általában 3–4 m
Farok / egyéb méretLapos, evező alakú farokúszó
TesttömegLegfeljebb körülbelül 750 kg
ÉlettartamLegalább 39 év; valószínűleg több
ElterjedésMauritániától Angola északi részéig, folyókon messze a szárazföld belsejében
ÉlőhelyFolyók, tavak, mocsarak, torkolatok és sekély part menti vizek
TáplálkozásFőként vízinövények, mangrovelevelek; alkalmanként kagylók és halak
Aktív időszakRészben éjszakai; sok időt táplálkozással és pihenéssel tölt
Társas életTöbbnyire magányos; anya és borja szoros kapcsolatban él
Szaporodási időSzaporodása egész évben lehetséges; az esős évszak hatása valószínű
Vemhesség / költésKörülbelül 13 hónap
Utódok számaTöbbnyire egy borjú; ikrek ritkán
UtódgondozásA borjú akár két évig is függhet az anyjától
PihenőhelySűrű növényzetű, sekély és nyugodt vízrészek
ÉrzékelésTapintás és kémiai érzékelés; bajuszszálai segítik a tájékozódást
HangadásHangadásáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre
MozgásLassú úszó; mellső úszólábait kormányzásra is használja
Ökológiai szerepVízinövényeket fogyaszt, és a vizes élőhelyek táplálékhálózatának része
Magyarországi jelenlétMagyarországon vadon nem honos; rendszeres természetes előfordulása nem ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

Az Afrikai manátusz teste orsó alakú, hátsó végtagjai hiányoznak, mozgását pedig páros mellső úszólábak és széles, lapos farok segíti. A kifejlett állatok többnyire 3–4 méter hosszúak, tömegük elérheti a 750 kilogrammot.

Élőhelye

A faj folyókban, tavakban, mocsarakban, torkolatokban és sekély part menti vizekben fordul elő. A sósabb vizeket is elviseli, de rendszerint olyan élőhelyeket választ, ahol édesvíz és sűrű vízinövényzet is elérhető.

Táplálkozása

Táplálékának zömét vízinövények adják, emellett mangroveleveleket és a folyóparti növényzet részeit is fogyasztja. Megfigyelések szerint kagylók, valamint kisebb halak is bekerülhetnek az étrendjébe, ami a manátuszok között szokatlanul változatos táplálkozásra utal.

Szaporodása és védelme

A vemhesség körülbelül 13 hónapig tart, és az anya rendszerint egy borjút hoz világra. Az Afrikai manátusz sebezhető faj; vadászata, a halászeszközökbe kerülés, a gátak és az élőhelyek átalakítása egyaránt csökkenti a fennmaradási esélyeit.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Mauritániától Angola északi részéig, folyókon messze a szárazföld belsejében

Az afrikai manáti természetes elterjedése Mauritániától Angola északi részéig húzódik Nyugat- és Közép-Afrika folyó- és part menti vizeiben. A faj a szárazföld belsejében, többek között Mali, Niger és Csád folyórendszereiben is előfordulhat; a pontos helyi elterjedésről azonban hiányosak az adatok, ezért a térképes országlista nem feltétlenül jelöli a tényleges állományok minden részét.

01 Egy érdekes részlet

Miért különleges a táplálkozása?

Az Afrikai manátusz főként növényevő, ám egyes állatok gyomrában kagylómaradványokat is találtak, és kisebb halak fogyasztását is megfigyelték. Ez különösen figyelemre méltó, mert a manátuszokat általában kizárólag növényevőként ismerik.

A növényi táplálék feldolgozásában a bélrendszer mikroorganizmusai is részt vesznek. A hosszú emésztőrendszer és a lassú anyagcsere lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű, rostos vízinövényt hasznosítson.

02 Egy érdekes részlet

Hogyan jut el messze a szárazföld belsejébe?

A faj nem csak a partvidéken él: nagy folyókon keresztül a szárazföld belsejébe is eljuthat. Előfordulását a Niger folyóban több ezer kilométerrel a tengerparttól is dokumentálták.

A folyók összeköttetései és a vízszint változása meghatározza, hogy az állatok mely táplálkozó- és pihenőhelyeket érhetik el. A gátak ezért nem pusztán az élőhely méretét csökkentik, hanem az állományok közötti mozgást is akadályozhatják.

03 Egy érdekes részlet

Miért nehéz kutatni?

Az Afrikai manátusz rejtőzködő, gyakran zavaros és növényzettel sűrűn benőtt vizekben él, ezért vadon ritkán figyelhető meg közvetlenül. Sok viselkedési és szaporodási adatot a rokon manátuszfajok ismerete alapján értelmeznek.

Ez magyarázza, hogy az állomány nagyságáról és a helyi mozgásokról még mindig hiányos a kép. A faj védelméhez ezért a helyi megfigyelések, a halászeszközök okozta pusztulás felmérése és a folyórendszerek állapotának követése egyaránt szükséges.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él az Afrikai manátusz?

Nyugat- és Közép-Afrika folyóiban, tavaiban, torkolataiban, mocsaraiban és sekély part menti vizeiben.

Mekkora lehet egy Afrikai manátusz?

A kifejlett példányok általában 3–4 méter hosszúak, tömegük akár 750 kilogramm is lehet.

Mit eszik?

Főként vízinövényeket és mangroveleveleket fogyaszt, de kagylók és kisebb halak is szerepelhetnek az étrendjében.

Igaz, hogy tengervízben is élhet?

Igen, torkolati és part menti, sósabb vizekben is előfordul, de édesvízhez rendszerint hozzáfér.

Hány borja születik egyszerre?

Többnyire egy borjú születik, az ikerborjak ritkák.

Meddig gondozza az anya a borját?

A borjú akár két évig is függhet az anyjától.

Mi veszélyezteti leginkább?

A vadászat, a halászeszközökbe kerülés, a gátak, a hajózás és a vizes élőhelyek átalakítása.

Él-e vadon Magyarországon?

Nem. Magyarország nem része a faj természetes elterjedési területének.

Ez is érdekelhet

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.