Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Fossza

Cryptoprocta ferox

A fossza Madagaszkár legnagyobb szárazföldi ragadozója, mégsem macskaféle: a Falanukfélék (Eupleridae) családjába tartozik. Erdőkben élő, ügyes mászó, amely főként makikkal és más kisebb gerincesekkel táplálkozik.

Fossza (Cryptoprocta ferox)
Fossza · Cryptoprocta ferox

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCryptoprocta ferox
TesthosszTeljes hossza körülbelül 140–160 cm
Farok / egyéb méretFarka általában 65–80 cm
TesttömegKörülbelül 5–15 kg
ÉlettartamVad populációban legfeljebb 15 év; fogságban 20 évig
ElterjedésMadagaszkár erdős területei
ÉlőhelyEsőerdők, hegyvidéki és tüskés erdők
TáplálkozásMakik, tenrekek, madarak, hüllők, kétéltűek
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív lehet
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időSzaporodási időszak: főként szeptember–október
Vemhesség / költésKörülbelül 3 hónap
Utódok számaÁltalában 2–4 kölyök
UtódgondozásA kölyköket az anya egyedül neveli
PihenőhelyFaodvak, üregek és sűrű növényzet
ÉrzékelésJó látás, hallás és szaglás
HangadásNyávogó és más rövid hangokat adhat ki
MozgásJól mászik, ugrik és a farkával egyensúlyozik
Ökológiai szerepMadagaszkár csúcsragadozója; élőhelye fogy
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkertekben fordulhat elő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Madagaszkár különleges ragadozója

A fossza Madagaszkár endemikus ragadozója, vagyis természetes körülmények között csak ezen a szigeten él. Testalkata macskaszerű, de rendszertanilag a madagaszkári ragadozók közé tartozó Falanukfélék rokona.

Kiváló mászó

Hosszú farka a fák koronájában segíti az egyensúlyozást, erős végtagjai és részben visszahúzható karmai pedig a kapaszkodást. Rugalmas bokája miatt a törzseken fejjel lefelé is képes mozogni.

Magányos vadász

A fossza rendszerint egyedül jár, és többnyire akkor kerül kapcsolatba fajtársaival, amikor szaporodik. Táplálékát főként makik alkotják, de madarakat, hüllőket, kétéltűeket, rovarokat és más kisebb emlősöket is elejt.

Élőhely

Esőerdők, hegyvidéki és tüskés erdők

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Madagaszkár erdős területei

A fossza természetes elterjedése Madagaszkár egész szigetének erdős vidékeihez kötődik, így a világon csak Madagaszkáron őshonos. A térképes országlista az államhatárt jelzi, az erdőfoltok pontos kiterjedését nem.

01 Egy érdekes részlet

A nőstény választja ki a találkozóhelyet

A párzási időszakban a nőstény gyakran egy jól meghatározott fát választ, amelyhez több hím is eljuthat a sűrű erdőben.

A megfigyelések szerint ugyanazokat a párzóhelyeket több évben is használhatják, ami segítheti a ritkán találkozó, magányos állatok egymásra találását.

02 Egy érdekes részlet

Szokatlan fejlődés a nőstényeknél

A fiatal nőstényeknél átmenetileg megnagyobbodott, csontszerű képlettel támogatott csikló alakulhat ki, amely külsőleg a hím nemi szervére emlékeztet.

Ez a jellegzetesség a növekedéssel visszafejlődik, ezért különösen ritka példája az emlősök átmeneti maszkulinizációjának.

03 Egy érdekes részlet

Fontos szerep az erdei táplálékhálózatban

A fossza a madagaszkári erdők egyik csúcsragadozója, ezért jelenléte hatással van a makik és más kisebb gerincesek állományaira.

Mivel nagy kiterjedésű, összefüggő erdőkre van szüksége, védelme egyben számos más, ugyanazon élőhelyhez kötődő faj megőrzését is szolgálja.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

A fossza macska?

Nem. A fossza csak külsőre hasonlít macskára, rendszertanilag a Falanukfélék (Eupleridae) családjába tartozik.

Hol él a fossza?

Természetes élőhelye Madagaszkár erdős vidéke, az alföldi erdőktől a hegyvidéki és tüskés erdőkig.

Mit eszik?

Leggyakrabban makikat és más kisebb emlősöket zsákmányol, de madarakat, hüllőket, kétéltűeket és rovarokat is fogyaszt.

Magányosan él?

Többnyire igen. A kifejlett egyedek általában egyedül vadásznak, és főként a szaporodási időszakban keresik egymás társaságát.

Milyen ügyesen mászik?

Erős végtagjai, kapaszkodásra alkalmas karmai és hajlékony bokája miatt kiválóan mozog a fákon, akár fejjel lefelé is.

Hány kölyke születik?

Egy alomban általában 2–4 kölyök születik, amelyeket az anya egyedül nevel.

Veszélyeztetett faj?

Igen. Az IUCN szerint sebezhető, elsősorban az erdőirtás és az élőhelyek feldarabolódása miatt.

Ez is érdekelhet

Fotó: Ran Kirlian · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.