A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Mesteri álcázás
A vietnámi mohabéka bőre zöld, barna és fekete mintázatú, felszínét pedig szemölcsök és kiemelkedések borítják. Ettől úgy fest, mint egy nedves sziklán növő mohafolt, különösen akkor, amikor mozdulatlanul lapul.
Hegyi vizek lakója
Észak-Vietnam, Laosz és Dél-Kína mészköves, nedves hegyvidékein fordul elő. Elárasztott barlangokban, sziklás patakok partján és vízzel telt hasadékokban keresi a búvóhelyét.
Éjszakai vadász
Éjjel indul táplálékot keresni, és főként rovarokat zsákmányol. Tapadókorongos ujjai a sziklákon és a növényzeten való kapaszkodást, erős hátsó lábai pedig a gyors ugrást segítik.
Különleges szaporodás
A nőstény a víz fölötti sziklafelületre vagy üreg falára rakja petéit. A kikelő ebihalak közvetlenül az alattuk lévő vízbe hullanak, ahol folytatják fejlődésüket.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Vietnam, Laosz és Dél-Kína
A faj természetes előfordulását Kínából, Laoszból és Vietnamból igazolták. Elterjedése hegyvidéki, nedves élőhelyekhez kötődik; a térképes országlista nem jelzi a pontos állományhatárokat és az egyes populációk közötti megszakításokat.
Amikor a béka szinte láthatatlanná válik
A mohaszerű megjelenés nem egyszerűen látványos különlegesség: a szemölcsös bőr megtöri az állat körvonalait, ezért a ragadozók nehezebben ismerik fel. A béka veszély esetén gyakran teljesen mozdulatlanná válik, így az álcázás és a viselkedés együtt működik.
Ha mégis felfedezik, testét összegömbölyítheti és eljátszhatja a halottat. Ez a megtévesztő reakció időt nyerhet, miközben a környezet színei továbbra is elrejtik.
A hang, amely becsapja a megfigyelőt
A vietnámi mohabéka hívóhangja messzebbről is hallható, a hangforrást azonban nehéz megtalálni. A hang terjedése miatt a megfigyelő sokszor nem a béka valódi helyét érzékeli, ami különösen hasznos a sűrű, sziklás élőhelyen.
A fajra jellemző hang a párkeresésben és a területjelzésben is szerepet játszik. A rejtőzködő életmód miatt a hangfelvételek fontos kiegészítői lehetnek a terepi felméréseknek.
Peték a víz fölött
A peték nem közvetlenül a vízbe kerülnek, hanem a vízszint fölötti sziklafalra vagy üregbe tapadnak. Kikelés után az ebihalak a mélybe hullanak, így a szaporodóhely egyszerre biztosít száraz petelerakó felületet és vízi bölcsőt.
Ez a megoldás csökkentheti annak esélyét, hogy a vízben élő ragadozók azonnal elérjék a petéket. A szaporodás ezért szorosan kötődik a vízzel telt barlangokhoz és sziklahasadékokhoz.
Kérdések és válaszok
Miért nevezik mohabékának?
Zöldesbarna, szemölcsös bőre a nedves sziklán növő mohára emlékeztet.
Hol él a vietnámi mohabéka?
Észak-Vietnamban, Laoszban és Dél-Kína egyes hegyvidéki területein fordul elő.
Mekkora lehet egy kifejlett példány?
Testhossza általában körülbelül 6,4–8,9 centiméter.
Mivel táplálkozik?
Főként rovarokat és más kisebb gerinctelen állatokat zsákmányol.
Mikor aktív?
Éjszakai életmódú, nappal többnyire rejtőzködik.
Milyen helyen szaporodik?
Víz fölötti sziklafelületeken, vízzel telt barlangokban és hasadékokban rak petéket.
Hány petét rak?
Egy fészekaljban rendszerint 8–10 pete található.
Mennyi idő alatt kelnek ki a peték?
A peték körülbelül 7–14 nap alatt kelnek ki.
Tud-e mászni a vietnámi mohabéka?
Igen, tapadókorongos ujjai segítik a sziklákon és növényeken való kapaszkodást.
Veszélyeztetett faj?
A globális értékelés szerint nem fenyegetett, de élőhelyét a fakitermelés, a fejlesztések és a kedvtelési célú kereskedelem veszélyeztetheti.
Ez is érdekelhet
Fotó: Jean-Etienne Poirrier · Wikimedia Commons · CC BY-SA 2.0