A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Felismerése
A barna varangy zömök testű, rövid lábú kétéltű. Bőre durva és szemölcsös, hátoldala vörösesbarna, szürkésbarna vagy olívás árnyalatú lehet.
A nőstények rendszerint nagyobbak a hímeknél. A szemek mögött jól látható, bab alakú fültőmirigyek találhatók, amelyek védekező váladékot termelnek.
Táplálkozása
Főként alkonyat után indul táplálékot keresni. Étkezésében bogarak, hangyák, pókok, férgek, csigák és más, talaj közelében élő gerinctelenek szerepelnek.
Zsákmányát többnyire egészben nyeli le, és a mozgó állatokat ragadós nyelvével kapja el. A nagyobb példányok kisebb kétéltűeket is elfogyaszthatnak.
Szaporodása
Tavasszal a barna varangyok vízbe vonulnak szaporodni. A hím a nőstény hátára kapaszkodik, majd a nőstény hosszú, kocsonyás petefüzéreket bocsát a vízbe.
Az ebihalak először kopoltyúval lélegeznek, később lábakat növesztenek, farkuk pedig fokozatosan felszívódik. Az átalakult fiatal varangyok ezután szárazföldi életre térnek át.
Élőhelye és védelme
A faj sokféle környezethez alkalmazkodik, de a szaporodáshoz álló vagy lassan áramló, halaktól lehetőleg mentes vízre van szüksége. A kifejlett állatok az év nagy részét szárazföldön töltik.
Az utakra vándorló varangyokat tavasszal különösen veszélyezteti a járműforgalom. A szaporodóhelyek megőrzése és az időszakos terelő- vagy átvezető megoldások sok állat életét menthetik meg.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Nyugat-Szibéria
A barna varangy Európa nagy részén őshonos, elterjedése kelet felé Nyugat-Szibériáig, Észak-Kazahsztánig és Kína Hszincsiang területének egy részéig ér. Írországból és Európa délnyugati részének több térségéből hiányzik; az országlista a forrásokban igazolt rendszeres előfordulást követi, ezért nem helyettesít pontos elterjedési poligont.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjszaka aktív; télen nyugalmi állapotba kerül
Hogyan él?
Többnyire magányos, a szaporodási időszakban csoportosul
Hogyan mozog?
Jár vagy mászik; rövid, alacsony ugrásokra képes
Mivel táplálkozik?
Rovarok, pókok, férgek, csigák és más gerinctelenek
Szaporodás és utódgondozás
Nincs szülői gondozás; a peték és ebihalak önállóak
Miért talál vissza ugyanahhoz a tóhoz?
A barna varangy szaporodási helyhez való visszatérése az úgynevezett szaporodási helyhűség egyik példája. A tavasszal vonuló állatok gyakran ahhoz a vízhez igyekeznek, ahol maguk is kifejlődtek, ezért a vándorlás útvonalaiként használt utak és árkok különösen fontosak.
A tájékozódás pontos mechanizmusa nem minden részletében ismert, de a varangyok több érzékszervi információt is felhasználhatnak. Ha a tó eltűnik, szennyeződik vagy a megközelítése akadályozottá válik, a helyi állomány szaporodása akkor is romolhat, ha a környező szárazföldi élőhely még megfelelő.
A petefüzér nem békapete-csomó
A barna varangy petéi hosszú, kocsonyás zsinórokban helyezkednek el, amelyeket a nőstény vízinövényekre vagy víz alatti tárgyakra teker. Ez jól megkülönbözteti a fajt több békától, amelyek gyakran tömör petecsomókban rakják le ikráikat.
A kocsonyás burok részben összetartja a petéket, és a vízben lebegő vagy növényzethez rögzült füzér sajátos elhelyezkedést ad nekik. A kikelő ebihalak sötét színűek, kezdetben farkukkal úsznak, majd a metamorfózis során fokozatosan válnak szárazföldi állattá.
Hogyan védekezik a ragadozók ellen?
Veszély esetén a barna varangy mozdulatlanná válhat, testét felfújhatja, és bőrmirigyeinek váladéka miatt kellemetlen zsákmánnyá válhat. A szemek mögötti fültőmirigyek és a bőr mirigyei bufotoxinokat tartalmazó váladékot termelnek, amely egyes ragadozóknál irritációt vagy rosszullétet okozhat.
Ez a védelem nem teszi sebezhetetlenné: kígyók, madarak és emlősök is fogyaszthatják. A varangyot ezért nem érdemes fölöslegesen megfogni, különösen akkor, ha a váladék a szembe vagy a szájba kerülhet; megfigyeléséhez jobb békén hagyni és kezet mosni.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a barna varangy?
A hímek általában 8–9, a nőstények 12–13 centiméteresek.
Hol él a barna varangy?
Erdőkben, réteken, cserjésekben, kertekben és parkokban is előfordul.
Mit eszik?
Főként bogarakat, pókokat, férgeket, csigákat és más gerincteleneket fogyaszt.
Éjszakai állat?
Igen, a kifejlett barna varangy többnyire alkonyat után aktív.
Mikor szaporodik?
Európában rendszerint kora tavasszal, gyakran február és április között.
Hogyan rakja le a petéit?
Hosszú, kocsonyás petefüzérekben, sekély álló- vagy lassú folyású vízben.
Visszatér ugyanahhoz a szaporodóhelyhez?
Gyakran igen, a fajra jellemző a szaporodási helyhez való hűség.
Mérgező a barna varangy?
Védekező bőrváladéka irritáló és mérgező hatású lehet egyes állatoknál.
Meg lehet fogni?
Csak indokolt esetben, óvatosan; utána alapos kézmosás ajánlott.
Védett Magyarországon?
Igen, védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Miért veszélyes számára az út?
A tavaszi szaporodási vándorlás közben sok példányt elüthetnek az autók.
Meddig élhet?
A vadonban akár 12 évig, fogságban megfelelő körülmények között ennél tovább is.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?