Állatlexikon
209 találat
Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae)
Az Adélie-pingvin az Antarktisz partvidékének jellegzetes, jéghez és nyílt tengeri táplálkozáshoz alkalmazkodott madara. Kolóniákban költ, két tojást rak, és főként…
Megnézem ↗
Rubinfejű királyka jellemzői, táplálkozása és szaporodása
A rubinf ejű királyka Észak-Amerika apró, fürge énekesmadara, amelynek hímje izgalmi állapotban vörös koronafoltját is megmutatja. Fenyvesekben költ, télen délebbre…
Megnézem ↗
Amerikai kékvarjú (Cyanocorax chrysops)
Az amerikai kékvarjú, más néven plush-crested jay, Dél-Amerika erdős és bozótos élőhelyein élő varjúféle. Főként rovarokkal, gyümölcsökkel és más növényi…
Megnézem ↗
Amuri vércse (Falco amurensis)
Az amuri vércse Kelet-Ázsiában költő, Dél- és Kelet-Afrikában telelő, hosszú távú vonuló ragadozó madár. Főként repülő rovarokra vadászik, és vonulás…
Megnézem ↗
Andoki kondor
Az andoki kondor (Vultur gryphus) Dél-Amerika egyik legnagyobb röpképes madara és az Andok jellegzetes dögevője. Élőhelyvesztés, mérgezés, üldözés és a…
Megnézem ↗
Antillai csónakfarkú (Quiscalus niger)
Az antillai csónakfarkú a Nagy-Antillák nyílt, ember által átalakított területeinek gyakori, társas madara. Fényes fekete tollazata, sárga szeme és hosszú,…
Megnézem ↗
Apácalúd (Branta leucopsis)
Az apácalúd fekete-fehér tollazatú, arktikus költőterületekről Európába vonuló vadlúd. Három fő állománya Grönlandon, a Spitzbergákon és az orosz sarkvidéken költ,…
Megnézem ↗
Aranyküllő, vagyis északi hangyászküllő (Colaptes auratus)
Az aranyküllő Észak- és Közép-Amerika nyílt erdeinek, erdőszéleinek és parkjainak feltűnő harkálya. A legtöbb harkálytól eltérően gyakran a talajon keres…
Megnézem ↗
Bagolyfecske (Podargus strigoides)
A bagolyfecske Ausztrália és Tasmania éjszakai madara, amely nappal fakéregre emlékeztető tollazatával és mozdulatlanságával rejtőzik. Neve ellenére nem bagoly és…
Megnézem ↗
Bakcsó (Nycticorax nycticorax) – életmódja, táplálkozása és szaporodása
A bakcsó közepes termetű, főként alkonyatkor és éjszaka aktív gémféle, amely sekély vizekben lesve vadászik. Európa, Afrika, Ázsia, valamint Észak-…
Megnézem ↗
Balkáni gerle
A balkáni gerle közepes termetű, jellegzetes fekete nyakörvéről felismerhető galambféle. Ázsiai eredetű madárként a 20. században gyorsan elterjedt Európában, majd…
Megnézem ↗
Barátcinege (Poecile palustris)
A barátcinege Európa és Ázsia mérsékelt övi erdeinek apró, állandó életmódú énekesmadara. Főként rovarokkal táplálkozik, ősszel és télen pedig magvakat…
Megnézem ↗
Barátkeselyű (Aegypius monachus)
A barátkeselyű Európa legnagyobb keselyűfaja, hatalmas szárnyaival nagy távolságokat képes vitorlázva bejárni. Kizárólag dögöt fogyaszt, Magyarországon pedig ritka kóborlóként fordul…
Megnézem ↗
Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
A barátposzáta Európa, Nyugat-Ázsia és Északnyugat-Afrika gyakori, sűrű növényzethez kötődő énekesmadara. A hím fekete, a tojó és a fiatal madár…
Megnézem ↗
Barázdabillegető (Motacilla alba)
A barázdabillegető karcsú, fekete-fehér tollazatú énekesmadár, amely nyílt területeken, vizek közelében és településeken is gyakori. Főként apró gerinctelenekkel táplálkozik, fészkét…
Megnézem ↗
Barkóscinege
A barkóscinege (Panurus biarmicus) a kiterjedt nádasok jellegzetes, hosszú farkú énekesmadara. Nevétől eltérően nem a cinegefélék közé tartozik, hanem a…
Megnézem ↗
Nagy fülemüle (Luscinia luscinia)
A nagy fülemüle Európa és Nyugat-Ázsia bokros, nedves élőhelyein költő, Afrikában telelő énekesmadár. Magyarországon ma főként vonulóként fordul elő, és…
Megnézem ↗
Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
A barna kánya Eurázsia, Afrika és Ausztrália jelentős részén előforduló, alkalmazkodó ragadozó madár. Dögöt, halat és kisebb állatokat is fogyaszt,…
Megnézem ↗