A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes külseje
A kisfoltos laposacsa teste általában 42–45 milliméter hosszú. A fiatal egyedek vörösbarnák, potrohukon sötét ék alakú mintázat látható, az idős hímek testét kékes viaszbevonat borítja.
Hátsó szárnyain feltűnő, sötét háromszög alakú folt van. Ez a bélyeg, valamint a keskenyebb, kevésbé lapított potroh segít elkülöníteni a széles laposacsától.
Vízhez kötött élet
Lárvái álló- és lassú folyású, többnyire tiszta vagy mérsékelten tápanyagdús vizekben fejlődnek. Kedvelik a nádas, gyékényes és sásos partszakaszokat, ahol búvóhelyet és zsákmányt is találnak.
A faj főként síkvidéken él, rendszerint 500 méteres tengerszint feletti magasság alatt. Az erősen árnyékos vizeket kerüli, a napos vízfelületek viszont fontosak a párzáshoz és a peterakáshoz.
Vadász a vízpart felett
A kifejlett kisfoltos laposacsa leshelyről indul rövid, gyors támadásokra, és többnyire repülő rovarokat zsákmányol. A megszerzett táplálékot gyakran még a levegőben elfogyasztja.
A hímek kiemelkedő növényszárakról figyelik a vízpartot, és elkergetik a betolakodó hímeket. A közeli sűrű növényzet az éjszakai pihenéshez, a rossz idő átvészeléséhez és a frissen kelt egyedek éréséhez is fontos.
Magyarországi előfordulása
Magyarországon védett faj, amely megfelelő élőhelyeken több tájegységen is előfordulhat. Gyakran lassú folyású vizek, holtágak, csatornák és növényzettel benőtt tavak környékén kereshető.
Hazai állományai helyenként szórványosak, ezért a vízparti növényzet megőrzése és a vízminőség védelme fontos számára. A faj természetvédelmi értéke 5000 forint.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, keletre a Kaszpi-tengerig
A faj a Nyugat-Palearktisz endemikus lakója: Európa nagy részén elterjedt, kelet felé a Kaszpi-tengerig és a Kaukázusig fordul elő. A déli és keleti területeken az adatok hiányosabbak lehetnek, ezért a térképes országlista a jelenleg igazolt természetes előfordulásokat követi.
Két év a víz alatt
A kisfoltos laposacsa életének hosszabb szakasza nem a levegőben, hanem a vízben telik. A lárvák a fenéken mozognak, később növényi törmelék közé vagy az üledékbe húzódhatnak, ahol zsákmányra lesnek.
Fejlődésük többnyire két évig tart, bár egyes élőhelyeken rövidebb is lehet. Ez a hosszú vízi szakasz érzékennyé teszi a fajt a kiszáradásra, a vízszennyezésre és a parti növényzet eltávolítására.
A nőstény különös peterakása
A párzás után a nőstény többnyire a hím kísérete nélkül rakja le petéit. Röptében a vízfelszínhez érinti potroha végét, vagy a sekély, növényzettel tarkított részek fölött ejti el a petéket.
A peték az üledékben vagy a vízfenék közelében maradnak, majd a kikelő lárvák azonnal ragadozó életmódot kezdenek. A megfelelő peterakóhelyhez nyílt víztükör és a közelben sűrű parti növényzet is szükséges.
Miért számít a parti növényzet?
A nádasok, gyékényesek és sásosok egyszerre szolgálnak lárvaélőhelyként, búvóhelyként és kirepülési felületként. A lárvabőröket gyakran a vízhez közeli növényszárakon lehet megtalálni, legfeljebb körülbelül fél méterrel a vízfelszín fölött.
A túlzott árnyékolás, a parti növényzet teljes levágása és a vízszint tartós megváltoztatása ezért kedvezőtlen. Európai szinten a faj állománya jelenleg stabil, de helyi szinten a vízgazdálkodás és az élőhelykezelés komoly hatással lehet rá.
Kérdések és válaszok
Mekkora a kisfoltos laposacsa?
A teste általában 42–45 milliméter hosszú, hátsó szárnya 32–38 milliméteres.
Honnan kapta a nevét?
A laposacsa név a nemzetség magyar nevére, a kisfoltos jelző pedig a szárnyfoltokra utal.
Mikor lehet megfigyelni?
Elsősorban április végétől augusztus elejéig repül, a fő időszak tavasszal és nyár elején van.
Hol él?
Napos, növényzettel benőtt állóvizek, holtágak, csatornák és lassú folyású vizek közelében.
Mit eszik a kifejlett rovar?
Főként apró repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket gyakran repülés közben fogyaszt el.
Mivel táplálkozik a lárvája?
Apró vízi gerinctelenekkel táplálkozik, és ragadozó életmódot folytat.
Mennyi ideig fejlődik a lárva?
A fejlődés többnyire két évig tart, ritkábban egy év alatt is lezajolhat.
Vigyáznak-e a szülők az utódokra?
Nem; a nőstény lerakja a petéket, a lárvák önállóan fejlődnek.
Magyarországon védett?
Igen, védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Gyakori fajnak számít?
Európai szinten több térségben gyakori, Magyarországon azonban előfordulása szórványos lehet.
Mi veszélyezteti?
A vízszennyezés, a vízszint megváltoztatása, a vízpartok kezelése és a parti növényzet eltávolítása.
Hogyan különíthető el a széles laposacsától?
Keskenyebb, kevésbé lapított potroha és a hátsó szárnyak jellegzetes sötét foltja segít az azonosításban.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Oleg Kosterin, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0