A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élénkpiros hímek
A kifejlett hím teste, feje és lábai is feltűnően vörösek, a potroh pedig rövid és széles. A nőstények és a fiatal hímek sárgásbarna színűek, ezért könnyebben összetéveszthetők más acsafélékkel.
Meleg vizek lakója
Főként sekély, gyorsan felmelegedő állóvizekben, bányatavakban, mocsarakban, holtágakban és lassú csatornákban szaporodik. A vízparton a nyílt, napos részeket és a ritkás növényzetet kedveli.
Ragadozó lárva
A lárva víz alatt fejlődik, és fogóálarcával apró víziállatokat, rovarlárvákat, ebihalakat, sőt kedvező helyzetben kisebb halivadékot is zsákmányolhat. Az utolsó lárvastádiumban kimászik a vízből, majd a növényzeten vedlik át szárnyas rovarrá.
Magyarországi terjeszkedő
Hazánkban korábban főként ritka, déli eredetű fajként tartották számon, ma viszont rendszeresebben és nagyobb számban figyelhető meg. Elterjedésének északi bővülésében a melegebb éghajlat és a megfelelő mesterséges víztestek is szerepet játszhatnak.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Afrika, Dél-Európa és Nyugat-Ázsia
A déli szitakötő természetes elterjedési központja Afrika, a Mediterráneum, Dél-Európa és Nyugat-Ázsia. Európában észak felé terjeszkedik, de az egyes országokban az állandó állományok és az alkalmi észlelések elkülönítése nem minden térségben egyformán dokumentált; a térképes országlista ezért a megbízhatóan jelzett előfordulásokat foglalja össze.
Miért vörös a hím?
Az érett hím élénkpiros színe nem közvetlenül a kikeléskor jelenik meg: a fiatal példányok még sárgásbarnák. A színváltozás az ivarérettséghez kapcsolódik, és a vízparton a hím felismerését, valamint a területvédő viselkedésben való jelzést is segítheti.
A vörös színezet mellett a széles, lapított potroh is fontos bélyeg. Ez a testforma különösen jól elkülöníti a Skarlát szitakötőt a hasonlóan vörös, de általában karcsúbb Sympetrum-fajoktól.
A víz alatti fejlődés
A nőstény a víz felszínére vagy a vízbe ejti tojásait, miközben a hím gyakran a közelben őrjáratozik és elűzi a riválisokat. A kikelő lárvák rejtetten, a sekély vízben élnek, ahol a növényzet és az iszapos törmelékes aljzat búvóhelyet ad nekik.
A közép-kaukázusi vizsgálatok szerint a tojásfázist is beleszámítva a fejlődés 81–104 napig tarthat. A metamorfózis megindulásában a víz körülbelül 18 Celsius-fokos felmelegedése fontos szerepet játszik, ezért a faj fejlődése erősen kötődik a meleg, napos élőhelyekhez.
Észak felé terjedő faj
A Skarlát szitakötő eredetileg főként Afrika, a Mediterráneum és Nyugat-Ázsia melegebb térségeiben volt gyakori. Az utóbbi évtizedekben Európában északabbra is megjelent, és több helyen rendszeresen szaporodó állományokat alakított ki.
A terjeszkedés nem jelenti azt, hogy minden új megfigyelési helyen tartós populáció él. A melegedő éghajlat kedvez a túlélésének, de az állandó jelenléthez megfelelő sekély víz, elegendő vízinövényzet és a lárvák számára alkalmas, lehetőleg nem túl mély élőhely is szükséges.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a Skarlát szitakötő a nevét?
Nevét eredeti, főként déli elterjedési súlypontjáról kapta. Magyarországon ma már rendszeresen előfordul.
Milyen színű a nőstény?
A nőstény többnyire sárgásbarna, a tor hátán világos csíkokkal. Idősebb korban vörösesebb árnyalatúvá válhat.
Csíp vagy veszélyes az emberre?
Nem veszélyes az emberre, és nem támadja meg az embereket. Ragadozóként főként kisebb repülő rovarokat fog.
Hol lehet vele találkozni?
Sekély, napos tavaknál, mocsaraknál, holtágaknál és lassú csatornák mellett. A frissen kialakult bányatavakat is elfoglalhatja.
Mikor repül Magyarországon?
Általában májustól októberig látható, a rajzás nyári hónapokban erősebb.
Mivel táplálkozik a lárvája?
A vízben élő lárva különféle apró víziállatokat és rovarlárvákat zsákmányol. Nagyobb példányok ebihalat vagy halivadékot is elkaphatnak.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Alvesgaspar · Wikimedia Commons · CC BY 2.5