A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Élénkvörös hímek, sárgás nőstények
Az ivarérett hím potroha vérvörös, a nőstényé és a fiatal egyedeké többnyire sárgásbarna. Mindkét ivar lába fekete, a potroh pedig a középső szakaszán jellegzetesen elkeskenyedik.
Növényzetes vizek lakója
Elsősorban sekély tavak, mocsarak, vízzel telt árkok és lassú folyású csatornák partján szaporodik. A sűrű parti növényzet fontos támasztékot ad a lárváknak és a frissen átalakult imágóknak.
A víz alatt kezdődik az élete
A nőstény a vízfelszínre, növénycsomókra vagy nedves iszapra juttatja petéit. A lárvák a vízben fejlődnek, és főként apró vízi állatokat zsákmányolnak.
Nyári és őszi repülő
Magyarországon rendszerint júliustól októberig találkozhatsz vele. A napos vízpartokon a hímek gyakran kiülnek egy-egy növényszárra, majd gyorsan felszállnak zsákmány vagy párzópartner után.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Nyugat-Szibéria és Észak-Afrika
Az alföldi szitakötő Nyugat-Európától Dél- és Közép-Európán át Nyugat-Szibériáig fordul elő, délen Észak-Afrikában és Törökországban is megtalálható. A felsorolt országkódok a szakirodalomban és természetvédelmi adatbázisokban igazolt előfordulási térség összefoglalói; a hatalmas elterjedési területen belül a helyi állományok sűrűsége és folyamatossága eltérő.
Miért alföldi, ha hegyvidéken is él?
A magyar név történeti elnevezés, nem a faj kizárólagos élőhelyére utal. Az alföldi szitakötő Magyarországon sokféle tájon előfordul, ha megfelelő, sekély és növényzetben gazdag vízfelületet talál.
Ezért dombsági és egyes hegyvidéki völgyekben is megjelenhet. A név inkább a hazai síkvidéki gyakoriságára utal, mintsem szigorú földrajzi korlátozásra.
A peték kivárhatják a tavaszt
A késői szezonban lerakott peték fejlődése gyakran nyugalmi állapotba kerül, és csak a következő tavasszal kelnek ki. Ez a stratégia összeköti a faj szaporodását a sekély víztestek tavaszi vízborításával.
A lárvák a vízinövények gyökerei között rejtőznek, ahol zsákmányra lesnek és a nagyobb ragadozók elől is védettebbek. Fejlődésük rendszerint egy évet vesz igénybe, majd a kifejlett szitakötő egy növényszáron bújik elő.
A hím őrzi a párzóhelyet
A kifejlett hím egy kisebb partszakaszt vagy vízparti tisztást rendszeresen ellenőriz. Gyakran ugyanazokra a kiülőhelyekre tér vissza, és elűzi a közeledő rivális hímeket.
A nőstény érkezésekor a hím gyorsan elfogja, majd a pár a petézés helyére repül. A peték lerakása közben a hím többnyire a nőstény közelében marad, ami csökkentheti a riválisok beavatkozásának esélyét.
Kérdések és válaszok
Mekkora az alföldi szitakötő?
A teste körülbelül 31–39 milliméteres, hátsó szárnya nagyjából 23–29 milliméter hosszú.
Honnan lehet felismerni a hímet?
Élénkvörös, középen elkeskenyedő potroháról, fekete lábáról és sötét potrohvégéről.
Hol él az alföldi szitakötő?
Sekély, növényzetben gazdag tavaknál, mocsaraknál, árkoknál és lassú folyású csatornáknál.
Mit eszik?
A kifejlett egyed repülő rovarokat zsákmányol, a lárva pedig apró vízi állatokat fogyaszt.
Mikor repül Magyarországon?
Leggyakrabban júliustól októberig figyelhető meg.
Védett faj Magyarországon?
Nincs megbízható, ebben a fajlapban ellenőrzött jogszabályi adat a védettségi státuszáról.
Összetéveszthető más szitakötőkkel?
Igen. A közönséges szitakötőhöz hasonlíthat, de az alföldi szitakötő potroha középtájon feltűnőbben elkeskenyedik, lábai pedig feketék.
Mennyi ideig él?
A teljes életciklus rendszerint körülbelül egy év, amelynek nagy részét lárvaként tölti a vízben.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Pavel Smirnov, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0