Az álcserepesteknős a mérsékelt és trópusi tengerek nagy termetű tengeri teknőse. Erős állkapcsával főként tengerfenéki gerincteleneket roppant össze, tojásait pedig homokos partokon rakja le.
Élete során szárazföldi, nyílt tengeri és partközeli, úgynevezett neritikus környezetet is használ. A fiatal egyedek hosszú ideig sodródhatnak a nyílt óceánban, a kifejlett teknősök gyakran part menti vizekben táplálkoznak.
♧Homokos partokon szaporodik
A nőstények éjszaka másznak ki a partra, ahol hátsó lábaikkal fészket ásnak. A tojásokból kikelő fiatal teknősök önállóan indulnak a tenger felé, szülői gondozást nem kapnak.
⌂Világszerte veszélyeztetett tengeri teknős
A faj egyik legfontosabb veszélye a halászeszközökbe való véletlen belegabalyodás. A költőpartok beépítése, a mesterséges fény, a járműforgalom és a fészkek taposása szintén ronthatja a szaporodási sikert.
◎Élőhely
Part menti vizek, kontinentális talapzatok, torkolatok
Elterjedés
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt és trópusi öve
Az álcserepesteknős körülbelül a világ összes mérsékelt és trópusi óceáni térségében előfordul, az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánban, valamint a Földközi-tengerben. A countries lista a CMS fajprofiljának felsorolt rendszeres előfordulási országait követi; a tengeri elterjedés miatt a határok és az egyes állományok útvonalai nem írhatók le pontos szárazföldi poligonnal.
01 Egy érdekes részlet
Évtizedekig vándorolhat az óceánban
Az álcserepesteknősök egyes állományai életük korai szakaszában óceáni áramlatokkal sodródva nagy távolságokat járnak be. A nyílt tengeri időszak akár évtizedekig is tarthat, mielőtt az állatok tartósabban partközeli, tengerfenéki élőhelyeken telepednek meg.
Ez a vándorló életmód összeköti a távoli országok természetvédelmi feladatait. Egyetlen teknős több ország felségvizein és halászati területén is megfordulhat, ezért a védelemhez nemzetközi együttműködés szükséges.
02 Egy érdekes részlet
A fészek hőmérséklete nemet is befolyásolhat
A tojások fejlődési hőmérséklete a tengeri teknősöknél hatással lehet a kikelő utódok nemarányára. A melegebb fészkekben általában több nőstény fejlődik, ezért a tartós éghajlati melegedés megváltoztathatja az állományok ivararányát.
A part árnyékolása, a növényzet eltávolítása vagy a homok nedvessége szintén módosíthatja a fészek mikroklímáját. A jelenség pontos hatása helyszínenként eltér, ezért a kutatók hosszú távú fészek- és hőmérsékletméréseket használnak.
03 Egy érdekes részlet
A mágneses tér segíti a tájékozódást
Az álcserepesteknősök tájékozódásában szerepet játszik a Föld mágneses tere. A fiatal állatok képesek lehetnek érzékelni az óceáni térségek jellegzetes mágneses mintázatait, ami segítheti őket a vándorlási útvonalak követésében.
Ez a képesség különösen fontos egy olyan faj számára, amely nagy távolságokat tesz meg a táplálkozó- és költőhelyek között. A mesterséges elektromos és mágneses zavarások jelentőségét még vizsgálják, ezért ezek hatásáról nem áll rendelkezésre minden régióra érvényes eredmény.
Amire sokan kíváncsiak
Kérdések és válaszok
Hol él az álcserepesteknős?
Az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán mérsékelt és trópusi vizeiben, valamint a Földközi-tengerben fordul elő.
Mit eszik?
Főként tengerfenéki gerincteleneket, például kagylókat, csigákat, rákokat és tüskésbőrűeket fogyaszt.
Mekkora lehet?
A kifejlett példányok páncélhossza rendszerint 70–110 centiméter körüli, tömegük akár 110 kilogramm vagy több is lehet.
Hol rakja le a tojásait?
Homokos tengeri partokon ás fészket, rendszerint éjszaka.
Gondozza a nőstény a kikelő utódokat?
Nem. A nőstény a tojások lerakása után elhagyja a fészket, a kikelő teknősök önállóan indulnak a tenger felé.
Mi veszélyezteti leginkább?
Elsősorban a halászeszközökbe való véletlen befogás, továbbá a költőpartok zavarása, beépítése, mesterséges megvilágítása és a klímaváltozás hatásai.
Él rendszeresen Magyarországon?
Nem. Magyarországi rendszeres természetes előfordulása nem igazolt, mert tengeri faj.
