A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró erdei akrobata
A hegyi fakusz mindössze nagyjából 12–13 centiméteres madár. Barnás, foltos háta jól beleolvad a fakéreg mintázatába, ezért gyakran csak a mozgása árulja el.
Legjellegzetesebb viselkedése, hogy a fatörzs aljától indulva csavarvonalban kapaszkodik felfelé. Amikor eléri az ágakat vagy a törzs tetejét, rendszerint átrepül egy másik fa aljára, és újrakezdi a keresgélést.
A kéreg repedéseinek vadásza
Hegyes, enyhén lefelé hajló csőrével rovarokat, pókokat és más apró ízeltlábúakat szed ki a kéreg alól. Télen a táplálékot kisebb mennyiségű fenyőmag egészítheti ki.
Leginkább idős, szerkezetgazdag erdőkben találja meg a számára fontos táplálékot és fészkelőhelyeket. A korhadó, laza kérgű fák ezért a faj szempontjából különösen értékesek.
Rejtett fészek a fakéreg mögött
Fészkét keskeny farepedésbe, laza kéreg mögé, ritkábban faodúba vagy épület résébe rejti. A fészek növényi rostokból, mohából, kéregdarabokból és pókhálóból készülhet, belsejét tollakkal és más puha anyagokkal bélelheti.A tojásokat a tojó költi ki, a fiókák gondozásában azonban mindkét szülő részt vesz. A költési időszakban a rejtett fészekhely fontos védelmet jelent a ragadozókkal és a kedvezőtlen…
Állandó madár, mozgó északi állományok
Magyarországon a hegyi fakusz alapvetően állandó madár, de télen alacsonyabb térszínekre is lehúzódhat. Elterjedésének északi részén egyes állományok a költés után délebbre húzódnak vagy kóborolnak.
A hideg éjszakákon több példány közös pihenőhelyet is használhat. Ez a viselkedés csökkentheti a hőveszteséget, miközben nappal a madarak ismét önállóan keresik táplálékukat.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia erdős térségei
A hegyi fakusz természetes elterjedése Európa nagy részét, a Kaukázust és Ázsia mérsékelt övi, illetve boreális erdőségeit foglalja magában, kelet felé Japánig. A nyugati és déli állományok többnyire állandók, az északi populációk egy része a költési időszak után délebbre húzódik; a felsorolt országok a forrásokban jelzett természetes előfordulási területet követik.
Miért csak felfelé mászik?
A hegyi fakusz merev középső faroktollai támasztékként működnek, miközben erős lábujjaival a kéregbe kapaszkodik. Így a madár teste közel marad a törzshöz, csőre pedig pontosan eléri a kéreg repedéseiben rejtőző zsákmányt.
A felfelé tartó spirális útvonal csökkenti annak esélyét, hogy ugyanazt a felületet újra és újra átvizsgálja. Lefelé általában nem mászik vissza: egy rövid repüléssel új fa aljához tér, ahol folytathatja a módszeres keresést.
A fészek anyaga pókhálót is tartalmazhat
A fészek felépítésében a kéregrostok, mohák, fűszálak és növényi részek mellett pókhálók, pókok petetokjai és állati szőrök is szerepet kaphatnak. A pókháló rugalmas kötőanyagként segíthet összefogni a könnyű fészekanyagot.
A fészek helye gyakran egy keskeny rés a fa és a leváló kéreg között, ezért kívülről alig látható. Ez a rejtettség különösen jelentős a fiókák védelmében, mert a faj nyílt ágakon ritkán épít fészket.
Téli közös pihenők
A hegyi fakuszok a költési időszakban elsősorban párjuk közelében mozognak, éjszakára azonban hideg időben közös pihenőhelyeket is választhatnak. Ilyenkor több madár szorosan egymás közelében húzódhat meg egy védett üregben vagy kéreg alatti résben.
Az északi állományok költés utáni délebbre húzódása miatt télen olyan területeken is megjelenhetnek, ahol nyáron nem fészkelnek. Magyarországon ezért a hideg hónapokban az alföldi erdős területeken is gyakrabban találkozhatunk velük.
Kérdések és válaszok
Mekkora a hegyi fakusz?
Testhossza általában 12–13 centiméter, tömege 8–11 gramm.
Hol él a hegyi fakusz?
Európa és Ázsia erdős térségeiben fordul elő, főként idős lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben.
Mit eszik?
Elsősorban rovarokat, pókokat és más apró ízeltlábúakat keres a fakéreg repedéseiben.
Hogyan különíthető el a rövidkarmú fakusztól?
A két faj elkülönítése nehéz; a hang, az élőhely és a csőr, illetve a lábujjak arányai együtt segíthetnek.
Mikor költ?
A költési időszak főként március végétől júniusig tart, és gyakran két költése is lehet egy évben.
Hol épít fészket?
Leggyakrabban laza kéreg mögött vagy farepedésben, ritkábban faodúban, épület résében vagy falrepedésben.
Vonuló madár a hegyi fakusz?
A déli és nyugati állományok többnyire állandók, az északi állományok egy része viszont délre húzódhat.
Védett Magyarországon?
Igen. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Ekytza · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0