A közönséges szitakötő Európa és Ázsia mérsékelt övi területein élő, állóvizekhez kötődő szitakötőfaj. Magyarországon gyakori, főként növényzetben gazdag tavaknál, mocsaraknál és lassú folyású vizeknél figyelhető meg.
A közönséges szitakötő teste 35–40 milliméteres. A hím potroha vöröses, a nőstényé és a fiatal hímeké sárgásbarna; lábaik sötétek, világos hosszanti csíkokkal.
♧Élőhelye
Leginkább sekély, álló vagy lassú folyású, dús növényzetű vizek környezetében él. Tavaknál, mocsaraknál, holtágaknál, csatornáknál és növényzettel benőtt árkoknál is megtelepedhet.
⌂Szaporodása
A párzás után a nőstény a víz felszínére vagy nedves növényi részekre juttatja petéit. A kikelő lárvák vízben fejlődnek, majd a part menti növényzeten vedlenek át repülő életmódú imágóvá.
◎Élőhely
Állóvizek és lassú folyású, növényzetes vizek
Elterjedés
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Oroszország, Kína és Japán
A faj Európa nagy részén őshonos, keleti elterjedése Oroszországon át Kínáig és Japánig húzódik. Az IUCN országlistája több európai országot részletesen felsorol, míg az ázsiai elterjedést tágabb földrajzi leírással adja meg; a térképes lista ezért nem tekinthető pontos határvonalnak.
01 Egy érdekes részlet
A peték kivárják a tavaszt
A közönséges szitakötő petéi a lerakás után nyugalmi állapotba kerülhetnek, és csak a következő tavasszal kelnek ki.
Ez a stratégia segít átvészelni a hideg időszakot, miközben a lárvák a felmelegedő sekély vizekben kezdhetik meg fejlődésüket.
02 Egy érdekes részlet
A víz alatt kezdődik az élete
A lárva több vedlésen át fejlődik, és a vízben apró víziállatokat zsákmányol.
A fejlődési idő a körülményektől függően néhány hónapig, kedvezőtlenebb helyeken akár tovább is tarthat, ezért a kiszáradó élőhelyek erősen befolyásolják az állományokat.
03 Egy érdekes részlet
Könnyű összetéveszteni rokonával
A közönséges szitakötő különösen a gyakori szitakötővel (Sympetrum striolatum) hasonlítható össze nehezen, mert színezetük és méretük is közel áll egymáshoz.
Az azonosítást a fej fekete, bajuszszerű rajzolata, a tor mintázata és nőstényeknél a potroh végének jellegzetes alakja segítheti.
Amire sokan kíváncsiak
Kérdések és válaszok
Mekkora a közönséges szitakötő?
Testhossza általában 35–40 milliméter.
Hol él a közönséges szitakötő?
Növényzetben gazdag állóvizeknél és lassú folyású vizeknél fordul elő.
Mikor lehet megfigyelni?
Júniustól novemberig repülhet, főként augusztus és október között aktív.
Mit eszik?
Repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket a levegőben vagy leshelyről kap el.
A lárvája is vízben él?
Igen, a lárva vízi életmódú, és ott fejlődik ki az átalakulás előtt.
Gyakori faj Magyarországon?
Igen, Magyarországon gyakori, többféle vizes élőhelyen előfordul.
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?