Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Barna óriásacsa

Anax parthenope

A Barna óriásacsa nagy termetű, barna alapszínű acsa, amely főként meleg, álló vagy lassú vizű élőhelyek közelében repül. Európa déli és középső részén, Észak-Afrikában, valamint Ázsia nagy területein fordul elő.

Barna óriásacsa (Anax parthenope)
Barna óriásacsa · Anax parthenope

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névAnax parthenope
Testhossz60–75 mm
Farok / egyéb méretPotroh: körülbelül 38–47 mm
TesttömegNincs megbízható adat.
ÉlettartamNincs megbízható adat.
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika és Ázsia nagy része
ÉlőhelyMeleg tavak, holtágak, csatornák és bányatavak
TáplálkozásRovarok, köztük más szitakötők
Aktív időszakNappali; gyakran hosszan járőrözik
Társas életA hímek területet őriznek
Szaporodási időFőként május végétől októberig
Vemhesség / költésNem alkalmazható; peték fejlődnek
Utódok számaVízi lárvák kelnek ki a petékből
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyVízinövényzet és parti növényzet közelében
ÉrzékelésNagy, összetett szemek; kiváló látás
HangadásNem jellemző hallható hangadás
MozgásGyors, kitartó repülés és lebegés
Ökológiai szerepVízi lárvája és légi imágója is ragadozó
Magyarországi jelenlétMagyarországon több tájegységen előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A Barna óriásacsa tora egyszínű barna, potrohán pedig kékes foltok jelenhetnek meg. A homlokán látható jellegzetes világos folt és a barnás színezet segít elkülöníteni a hasonló acsafajoktól.

Élőhelye

Meleg vizű tavaknál, holtágaknál, csatornáknál, bányatavaknál és növényzettel szegélyezett állóvizeknél találkozhatsz vele. A lárvák többnyire állóvízben fejlődnek, ahol a vízinövényzet búvóhelyet és vadászterületet kínál.

Táplálkozása

A kifejlett szitakötő repülő rovarokra vadászik, és zsákmányát gyakran a levegőben kapja el. A vízben fejlődő lárva kisebb víziállatokat, például rovarlárvákat és ebihalakat is fogyaszthat.

Szaporodása

A párzás után a nőstény a hímmel összekapaszkodva, úgynevezett párzási láncban rakja le petéit növényi anyagokba. A kikelő lárva több vedlésen át fejlődik a vízben, majd a vízből kimászva vedlik át légi életmódú szitakötővé.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika és Ázsia nagy része

A faj természetes elterjedése Európa nagy részétől Észak-Afrikán és a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, az indiai szubkontinensig és Kelet-Ázsiáig húzódik. Ázsiában Japánig, Kínáig és a Koreai-félszigetig is előfordul; a források országonként eltérő részletességgel jelölik az elterjedését, ezért a felsorolás nem tekinthető pontos térképi poligonnak.

01 Egy érdekes részlet

A párzási lánc működése

A Barna óriásacsanél a nőstény a peterakás idején is a hímhez kapcsolódik. Ez a kapcsolat csökkentheti annak esélyét, hogy más hím megtermékenyítse a még lerakatlan petéket.

A nőstény növényi szövetekbe vagy vízbe merülő növényi részekbe helyezi a petéket. A lárvák ezután rejtett vízi ragadozóként élnek, ezért a sekély, növényzettel tagolt vizek különösen fontosak a szaporodás szempontjából.

02 Egy érdekes részlet

Hogyan vadászik a levegőben?

A kifejlett Barna óriásacsa nagy összetett szemei szinte teljes körpanorámát biztosítanak. A repülő zsákmány mozgását a látómező változásai alapján követi, majd lábaival kosárszerűen összefogja.

A zsákmányt rendszerint még repülés közben feldarabolja és elfogyasztja. Ez a vadászati mód gyors reakciót és pontos irányváltást kíván, ezért a faj hosszasan járőrözhet ugyanazon vízparti szakasz felett.

03 Egy érdekes részlet

Melegkedvelő élőhelyek lakója

A faj különösen kedveli a felmelegedő, nyílt vizű élőhelyeket. A lárvák számára a tartósan vagy időszakosan álló víz megfelelő lehet, ha elegendő vízinövényzet és zsákmány áll rendelkezésre.

Az élőhelyek kiszáradása, feltöltése és vízminőségének romlása csökkentheti a szaporodási lehetőségeket. A Barna óriásacsa globálisan nem fenyegetett, de a helyi állományok fennmaradásához fontosak a természetes vagy természetközeli vizes élőhelyek.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Milyen magyar néven ismert az Anax parthenope?

A bevett magyar neve Barna óriásacsa. A barna óriásacsa név is előfordul, de a szakmai magyar forrásokban a Barna óriásacsa használata igazolható.

Csíp vagy veszélyes az emberre?

Nem veszélyes az emberre. Ragadozó rovar, amely más rovarokat ejt el, nem embert támad.

Hol él a Barna óriásacsa?

Meleg tavaknál, holtágaknál, csatornáknál, bányatavaknál és növényzettel szegélyezett állóvizeknél él.

Mikor lehet látni?

Főként május végétől októberig aktív, a melegebb időszakban a legkönnyebb megfigyelni.

Mit eszik?

Repülő rovarokat, köztük más szitakötőket is zsákmányol. Lárvája vízi rovarlárvákat és más kisebb víziállatokat fogyaszt.

Hogyan szaporodik?

A nőstény a hímmel összekapaszkodva rakja le petéit növényi anyagokba vagy azok közelébe. A lárvák vízben fejlődnek.

Magyarországon is előfordul?

Igen. Magyarország több térségében kimutatták, főként melegebb állóvizek és vízparti élőhelyek közelében.

Miben különbözik az óriás szitakötőtől?

A Barna óriásacsa általában kisebb, tora egyszínűbb barna, és repülés közben kevésbé jellegzetesen görbíti fel a potrohát.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) Thorsten Hackbarth, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.