A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagy termetű szitakötő
A zöld óriásacsa Európa legnagyobb termetű szitakötői közé tartozik. Testhossza rendszerint 66–84 milliméter, a szárnyfesztávolsága pedig megközelítheti a 10 centimétert.
A hím tora élénkzöld, potroha többnyire kék, közepén sötét hosszanti mintázattal. A nőstény hasonló felépítésű, de potroha általában zöldesebb színű.
Tavak fölött járőrözik
A hím rendszeresen ugyanazon a vízparti útvonalon repül, gyakran néhány méterrel a vízfelszín fölött. A területére érkező rivális hímeket és más nagyobb szitakötőket elűzheti.
A faj főként nagyobb, növényzettel benőtt állóvizekhez kötődik, de csatornákban és lassú folyású vizekben is szaporodhat.
A nőstény vízinövényekbe rakja petéit
A párzás rendszerint a víztől távolabb, a parti növényzetben történik. A nőstény ezután egyedül helyezi petéit úszó vagy víz alá merült növények szöveteibe.
Tojásrakás közben gyakran lefelé hajlítja potroha végét. Ez a testtartás csökkentheti annak esélyét, hogy a hím újabb párzásra próbálja kényszeríteni.
A lárva víz alatti ragadozó
A lárva vízinövények között él, és más apró vízi állatokat, például rovarlárvákat, ebihalakat, apró rákokat, ritkábban kishalakat is zsákmányolhat.
Fejlődése általában egy-két évig tart, majd a lárva a parti növényzetre mászik, és ott alakul át kifejlett szitakötővé.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Afrika, Európa, Arábia és Nyugat-Ázsia nagy része
A faj természetes elterjedése Afrika nagy részére, Európa nagy részére, az Arab-félszigetre, a Közel-Keletre és Közép-, illetve Dél-Ázsia egyes térségeire terjed ki. A countries lista az országonként részletesen igazolt európai előfordulásokat, valamint külön forrásokkal alátámasztott afrikai és arabiai adatokat tartalmazza; a trópusi és ázsiai elterjedés országonkénti teljes felsorolása a felhasznált forrásokban nem szerepel egységes formában.
A területőrzés energiába kerül
A hím zöld óriásacsa nem véletlenszerűen repked a víz fölött: rendszeres járőrútvonalat használ, amelyet újra és újra végigjár. A repülés közben a vízfelszínt és a környezetet is figyeli, hogy észlelje a riválisokat és a párzásra kész nőstényeket.
Ez a viselkedés segíti a szaporodást, ugyanakkor jelentős energiafelhasználással jár. A hím ritkán pihen meg hosszabb időre, sőt zsákmányát is gyakran repülés közben fogyasztja el.
Nem minden lárva fejlődik azonos tempóban
A víz hőmérséklete, a táplálék mennyisége és az élőhely adottságai befolyásolják, hogy a lárva egy vagy két év alatt éri-e el a kifejlett állapotot. Hűvösebb körülmények között a fejlődés rendszerint hosszabb ideig tart.
A több évig fejlődő lárvák egy része a telet késői fejlődési állapotban vészeli át. A kifejlett egyedek megjelenése emiatt egy-egy víztestnél időnként tömegesen, összehangoltan történhet.
Új vizeket is gyorsan benépesíthet
A zöld óriásacsa viszonylag jól alkalmazkodik a mesterséges víztestekhez is. Előfordulhat elárasztott kavicsbányákban, újonnan kialakult tavakban és csatornákban, ha megfelelő vízinövényzet áll rendelkezésre.
Ez a terjedőképesség hozzájárult európai elterjedésének északi irányú bővüléséhez. A folyamatot az enyhébb éghajlat is támogathatja, de az új élőhelyek tartóssága és vízminősége továbbra is meghatározó.
Kérdések és válaszok
Mekkora a zöld óriásacsa?
Testhossza általában 66–84 milliméter, szárnyfesztávolsága megközelítheti a 10 centimétert.
Hol él a zöld óriásacsa?
Leginkább növényzettel benőtt tavak, tavacskák, csatornák és lassú folyású vizek körül fordul elő.
Mit eszik?
A kifejlett szitakötő repülő rovarokra vadászik, lárvája pedig különféle apró vízi állatokat fogyaszt.
Csíp vagy veszélyes az emberre?
Nem támadja az embert. Nagy állkapcsa zsákmányszerzésre szolgál, emberre nézve nem jelent veszélyt.
Mikor lehet látni Magyarországon?
Főként májustól szeptemberig aktív, meleg időben gyakran tavak és lassú vizek fölött repül.
Hogyan szaporodik?
A nőstény párzás után vízinövények szöveteibe helyezi a petéit, a lárvák pedig vízben fejlődnek.
Meddig él?
A kifejlett szitakötő élettartama körülbelül négy hét, a lárvaállapot viszont egy-két évig is tarthat.
Gyakori faj Magyarországon?
Igen, Magyarországon országszerte elterjedt, és megfelelő élőhelyeken helyenként gyakori.
Ez is érdekelhet
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Tony Rebelo, some rights reserved (CC BY-SA) · iNaturalist · CC BY-SA 4.0