Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Ékfoltos zengőlégy

Episyrphus balteatus

Az ékfoltos zengőlégy gyakori, feltűnő zengőlégy, amely virágokon nektárral és virágporral táplálkozik. Lárvái sokféle levéltetvet fogyasztanak, ezért a természetes és mezőgazdasági élőhelyeken is jelentős ragadozók.

Ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus)
Ékfoltos zengőlégy · Episyrphus balteatus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névEpisyrphus balteatus
Testhossz9–12 mm
Farok / egyéb méretNem alkalmazható
TesttömegNincs megbízható adat
ÉlettartamNincs megbízható fajspecifikus adat
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika, Ázsia és Ausztrália
ÉlőhelyKertek, rétek, szántók, gyümölcsösök, erdőszélek
TáplálkozásImágóként nektár és virágpor; lárvaként főként levéltetvek
Aktív időszakNappali
Társas életTöbbnyire magányosan táplálkozik
Szaporodási időEgész évben előfordulhat; nyáron különösen gyakori
Vemhesség / költésNem alkalmazható; petékkel szaporodik
Utódok számaA nőstény petéit levéltetűtelepek közelébe rakja
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyVédett növényi részek és telelőhelyek
ÉrzékelésÖsszetett szemek és érzékeny csápok
HangadásRepülés közben zümmögő hangot kelthet
MozgásGyors repülés, lebegés és hirtelen irányváltás
Ökológiai szerepBeporzó; lárvája fontos levéltetű-ragadozó
Magyarországi jelenlétOrszágszerte gyakori, sík-, domb- és hegyvidéken is él

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

Az ékfoltos zengőlégy karcsú, körülbelül 9–12 milliméteres zengőlégy. Potrohán narancsos alapon fekete, ékszerű mintázat látható, amely a faj egyik legfontosabb felismerési bélyege.

A sárgás-feketés rajzolat darazsakra emlékeztet, ám ez a légy teljesen ártalmatlan, nem tud szúrni. A mintázat a ragadozók megtévesztését szolgáló utánzás része lehet.

Virágokon táplálkozik

A kifejlett egyedek virágokon keresnek nektárt és virágport. Gyakran látogatják az ernyősvirágzatú növényeket, valamint a fészkesvirágzatúak és más, gazdag nektárforrást kínáló növények virágait.

Táplálkozás közben virágról virágra repülnek, így részt vesznek a beporzásban is. A virágos kertek ezért táplálkozóhelyet és megfigyelési lehetőséget egyaránt kínálnak számukra.

Lárvája levéltetvekre vadászik

A faj lárvái ragadozó életmódot folytatnak. Leggyakoribb zsákmányuk a levéltetű, de a lárvák többféle, növényeken élő apró rovarral is táplálkozhatnak.

A nőstények rendszerint levéltetűtelepek közelébe rakják petéiket, így a kikelő lárvák rövid úton táplálékhoz jutnak. Ez a kapcsolat a fajnak fontos szerepet ad a levéltetű-populációk természetes szabályozásában.

Gyakori és vándorló faj

Az ékfoltos zengőlégy Európa egyik leggyakoribb zengőlegye, Magyarországon pedig változatos élőhelyeken rendszeresen megfigyelhető. A kifejlett egyedek enyhe időben télen is előkerülhetnek.

Észak- és Közép-Európában a faj egyedei részben dél felé vándorolhatnak, részben védett helyeken telelhetnek át. A két stratégia aránya az időjárástól, a földrajzi helytől és az egyedek állapotától is függ.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika, Ázsia és Ausztrália

Az ékfoltos zengőlégy széles körben elterjedt a Palearktiszban: Európától Észak-Afrikán és Ázsián át a Csendes-óceán térségéig megtalálható, elterjedése pedig délen a keleti régiókig és Ausztráliáig ér. A felsorolt országok és területek a felhasznált elterjedési forrásokkal igazolhatók; Ázsia egyes térségeiben a részletes országlista és az őshonos, illetve behurcolt státus elkülönítése nem teljesen egységes.

01 Egy érdekes részlet

Miért hasznos a mezőgazdaságban?

Az ékfoltos zengőlégy lárvája a levéltetvek egyik jelentős természetes ellensége. A lárvák a növényeken mozogva keresik a zsákmányt, és fejlődésük során sok levéltetvet fogyasztanak el.

Ez a ragadozó kapcsolat különösen ott értékes, ahol a levéltetvek nagy telepeket hoznak létre. A zengőlegyek jelenléte önmagában nem szüntet meg minden kártételt, de hozzájárulhat a kártevők állományának mérsékléséhez.

02 Egy érdekes részlet

A hideg és a vándorlás dilemmája

A faj számára a tartós hideg nehézséget jelent, ezért Európában a telelés és a dél felé irányuló vándorlás egyszerre is szerepet kaphat. Az áttelelő nőstények tavasszal észak felé terjedhetnek, majd az utódnemzedékek fokozatosan követik őket.

A vándorló és helyben telelő egyedek között nem minden vizsgálat talált egyértelmű genetikai különbséget. Ez arra utal, hogy a viselkedést a környezet és az egyedi állapot is erősen befolyásolhatja, nem csupán öröklött eltérés.

03 Egy érdekes részlet

Ártalmatlan darázsutánzó

A fekete-sárga vagy fekete-narancs színezet sok zengőlégynél a darazsakhoz hasonló megjelenést eredményez. A hasonlóság a ragadozók számára figyelmeztető jelzésként hathat, miközben az ékfoltos zengőlégy nem rendelkezik a darazsak szúrófegyverzetével.

A mintázat nem teljesen egyforma minden egyednél. A színeződés erősségét a fejlődési körülmények is befolyásolhatják, ezért a faj meghatározásakor a potroh mintázata mellett a testalkatot és más bélyegeket is érdemes figyelembe venni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Meg tud csípni az ékfoltos zengőlégy?

Nem. Ez egy légy, ezért nincs a darazsakhoz hasonló fullánkja.

Miért hasonlít darázsra?

Fekete-narancsos mintázata a ragadozók megtévesztését szolgáló utánzás része lehet.

Mit eszik a kifejlett ékfoltos zengőlégy?

Elsősorban nektárt és virágport fogyaszt a virágokon.

Mit eszik a lárvája?

Főként levéltetveket, de más apró, növényeken élő rovarokat is fogyaszthat.

Hasznos rovarnak számít?

Igen, mert lárvája levéltetveket ragadozik, imágója pedig beporzóként is működik.

Hol találkozhatok vele?

Kertekben, réteken, szántókon, gyümölcsösökben és erdőszéleken is előfordul.

Mikor aktív Magyarországon?

Enyhe időben egész évben látható, leggyakrabban nyáron figyelhető meg.

Áttelel Magyarországon?

Igen, egyes egyedek védett helyeken áttelelhetnek, mások dél felé vándorolhatnak.

Mekkora az ékfoltos zengőlégy?

Testhossza általában körülbelül 9–12 milliméter.

Hogyan különböztethető meg a darazsaktól?

Lebegő repülése, légyre jellemző testfelépítése és a fullánk hiánya segít az elkülönítésben.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) carnifex, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.