Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Közönséges herelégy

Eristalis tenax

A közönséges herelégy gyakori zengőlégy, amely megjelenésével a háziméh heréjét utánozza. Lárvája szerves anyagban gazdag, oxigénszegény vizekben fejlődik, a hátulsó légzőcsövével a vízfelszínről vesz levegőt.

Közönséges herelégy (Eristalis tenax)
Közönséges herelégy · Eristalis tenax

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névEristalis tenax
Testhossz10–15 mm
Farok / egyéb méretA lárván hosszú légzőszifon található
TesttömegNincs megbízható adat.
ÉlettartamNincs megbízható adat.
ElterjedésKozmopolita; Európában őshonos, több térségbe betelepítették
ÉlőhelyVirágos területek, kertek, legelők és szerves anyagban gazdag vizek
TáplálkozásImágóként virágnektár és virágpor; lárvaként szerves törmelék
Aktív időszakNappal aktív
Társas életA hímek virágos területeket őrizhetnek
Szaporodási időTöbb nemzedék; Magyarországon szinte egész évben látható
Vemhesség / költésNem alkalmazható; petékből fejlődik
Utódok számaA nőstény tavasszal 80–200 petét is rakhat
UtódgondozásA peték lerakása után nincs szülői gondozás
PihenőhelyKifejlett nőstények védett helyeken telelhetnek át
ÉrzékelésNagy összetett szemek és érzékeny csápok segítik a tájékozódást
HangadásNincs megbízható adat.
MozgásJól repül; lárvája a vízben mozog
Ökológiai szerepFontos viráglátogató és beporzó; lárvája szerves anyagot bont
Magyarországi jelenlétMagyarországon gyakori, általánosan elterjedt faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Méhre emlékeztető megjelenés

A közönséges herelégy teste barnás, szürkés és sötét szőrökkel borított, ezért első pillantásra könnyű összetéveszteni a háziméh heréjével. A has mintázata változatos, de a faj jellegzetes, zömök termetű zengőlégy.

Virágokon keresi táplálékát

A kifejlett legyek sokféle virágot látogatnak, nektárt és virágport fogyasztanak. Különösen fontos beporzók lehetnek olyan tájakon, ahol sok vadon élő vagy termesztett növény egyszerre virágzik.

A lárva szennyezett vízben él

A lárva állóvízben, trágyalében, szennyvízben vagy más, bomló szerves anyagban gazdag nedves közegben fejlődhet. Tápláléka főként mikroorganizmusokból, szerves törmelékből és a vízben lebegő részecskékből áll.

Magyarországon gyakori

Hazánkban sokféle élőhelyen megtalálható, a kertektől és parkoktól a mezőgazdasági területekig. Enyhe időben ősszel és télen is előkerülhet, mivel egyes egyedei kifejlett állapotban telelnek át.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Kozmopolita; Európában őshonos, több térségbe betelepítették

A közönséges herelégy kozmopolita faj, amely Európa nagy részén és Ázsia mérsékelt övében őshonos, majd több más kontinensre behurcolták vagy betelepült. A források globális elterjedést jeleznek, de a faj természetes és betelepített előfordulásának országonkénti teljes elkülönítése nem minden régióban dokumentált, ezért a kódlista nem tekinthető pontos elterjedési poligonnak.

01 Egy érdekes részlet

Miért van a lárvának „farka”?

A közönséges herelégy lárvájának hosszú, visszahúzható hátulsó függeléke nem farok, hanem légzőszifon. A lárva teste közben a vízben maradhat, a szifon végét viszont a felszínhez nyomja, így olyan helyeken is levegőhöz jut, ahol kevés az oldott oxigén.

Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy bomló növényi vagy állati anyaggal terhelt vizekben fejlődjön. A szifon hossza a lárva mozgását is segíti, mert a lárva különböző vízmélységekben kereshet táplálékot anélkül, hogy minden alkalommal a felszínig kellene úsznia.

02 Egy érdekes részlet

Ártalmatlan méhutánzó

A kifejlett közönséges herelégy méhszerű külseje a Bates-féle mimikri egyik példája: egy ártalmatlan légy olyan rovarra hasonlít, amelyet a ragadozók veszélyesebbnek vagy kellemetlenebbnek érzékelhetnek. A légynek nincs fullánkja, és nem képes méhszerű szúrásra.

A hasonlóság főként a szőrös testben, a színezetben és a zömök testalkatban jelenik meg. A repülés, a csápok, a szárnyak száma és a nagy légyfej azonban elárulja, hogy kétszárnyú rovarról van szó.

03 Egy érdekes részlet

A trágyalé ökológiai szerepe

A lárvák gyakran olyan vizekben jelennek meg, amelyeket sok más vízi rovar elkerül a kevés oxigén és a nagy mennyiségű bomló szerves anyag miatt. A lárvák ebben a közegben mikroorganizmusokat és szerves részecskéket fogyasztanak, ezzel bekapcsolódnak a lebontás folyamatába.

Jelenlétük ezért önmagában nem azt jelenti, hogy a víz tiszta vagy természetes állapotú. Inkább azt mutatja, hogy megfelelő, nedves és szerves anyagban gazdag fejlődési hely alakult ki, például trágyalében, szennyvízben vagy komposzt nedves részén.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Megcsípi vagy megszúrja az embert a közönséges herelégy?

Nem. A közönséges herelégy ártalmatlan zengőlégy, nincs fullánkja és nem vérszívó.

Miért hasonlít a háziméh heréjére?

A szőrös test és a színezet méhutánzó megjelenést eredményez, amely védelmet jelenthet a ragadozókkal szemben.

Hol fejlődik a lárvája?

Szerves anyagban gazdag állóvizekben, trágyalében, szennyvízben és más bomló, nedves közegekben.

Valóban farka van a lárvának?

Nem valódi farok, hanem hosszú légzőszifon, amelynek vége a vízfelszínhez érve levegőt vesz fel.

Mit eszik a kifejlett közönséges herelégy?

Virágnektárt és virágport fogyaszt, ezért sokféle virágos növényt látogat.

Fontos beporzó faj?

Igen. Gyakori viráglátogató, és számos vadon élő, illetve termesztett növény beporzásában részt vehet.

Mikor lehet vele találkozni Magyarországon?

Főként tavasztól őszig aktív, de enyhe időben télen is előkerülhet.

Mennyire gyakori Magyarországon?

Általánosan elterjedt és gyakori faj, amely sokféle hazai élőhelyen megtalálható.

Hogyan különböztethető meg a méhtől?

A közönséges herelégynek csak egy pár szárnya van, nagy légyfeje és jellegzetes, rövid csápja van.

Ki kell irtani, ha a kertben látom?

Nem. A kifejlett egyed ártalmatlan, viráglátogató rovar, ezért jelenléte általában nem indokol beavatkozást.

Ez is érdekelhet

Fotó: (c) nevwright, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.