A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Mediterrán eredetű bodobács
A hársbodobács eredeti elterjedési területe a Földközi-tenger nyugati térsége. Az elmúlt évtizedekben természetes terjedéssel és véletlen behurcolásokkal Európa középső és északi részein is megjelent.
Miért a hársfán gyűlik össze?
Ősszel a kifejlett példányok alkalmas telelőhelyet keresnek, ezért gyakran hársfák törzsén és ágain tömörülnek. A kéreg repedései védelmet adnak a hideg, a kiszáradás és részben a ragadozók ellen.
Magvakkal táplálkozik
A faj főként a mályvafélék magvaival és terméseivel táplálkozik. A hárs terméseinek szívogatása általában nem okoz jelentős egészségi károsodást az idős, jó állapotú fáknak.
Magyarországi megjelenése
Magyarországon az 1990-es években vált ismertté, és ma városi parkokban, fasorokban, kertekben is találkozhatsz vele. A nagy telepek látványa feltűnő, de a faj emberre ártalmatlan.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Mediterráneum, Európa több része és Észak-Afrika
Őshonos elterjedése a nyugati Mediterráneumhoz, Észak-Afrika egyes részeihez és a hozzá kapcsolódó szigetekhez kötődik. Európa középső és északi részén több országban behurcolt vagy természetes terjedéssel megtelepedett; az országlista a jelenleg ellenőrizhető elterjedési adatokat követi, és nem minden országban jelzi az állomány nagyságát.
A tömeges telelés működése
A hársbodobácsok ősszel közös telelőhelyeket keresnek, és ilyenkor akár több ezer egyed is összezsúfolódhat egyetlen fatörzsön. A csoportosulás csökkenti az egyedek hőveszteségét, miközben a kéreg repedései további védelmet nyújtanak.
Melegebb, napos téli napokon az állatok átmenetileg előbújhatnak és mozoghatnak a törzsön. Tavasszal a telelő csoportok feloszlanak, az egyedek pedig tápnövényeket és szaporodásra alkalmas terméseket keresnek.
Nem minden vörös-fekete poloska ugyanaz
A hársbodobácsot gyakran összetévesztik a közismert verőköltő bodobáccsal, mert mindkettő vöröses-fekete mintázatú és csoportosan jelenhet meg. A biztos azonosításhoz a testalkat, a szárnyak mintázata és a tudományos fajnév együttes vizsgálata szükséges.
A hársbodobács rendszerint laposabb testű, és a hársfák törzsén kialakuló nagy telepei különösen jellegzetesek. A hasonló színezet önmagában nem bizonyítja, hogy két megfigyelés ugyanahhoz a fajhoz tartozik.
Miért terjedhetett észak felé?
A faj közép-európai terjedését az enyhébb telek, a városi hőszigetek és a sok ültetett hársfa is segítheti. A parkok és fasorok folyamatos tápnövény- és telelőhely-hálózatot alkothatnak a számára.
A terjedési folyamat nem jelenti automatikusan azt, hogy mindenütt súlyos növénykártevővé válik. A magyarországi tapasztalatok szerint a nagy egyedszám feltűnő, de a faj többnyire nem gyengíti számottevően az egészséges hársfákat.
Kérdések és válaszok
Csíp vagy veszélyes a hársbodobács?
Nem ismert, hogy emberre veszélyes lenne, és nem vérszívó rovar.
Miért jelenik meg nagy tömegben a hársfák törzsén?
Őszi és téli telelőhelyet keres, ezért a kéreg repedéseiben és a törzsön csoportosul.
Károsítja a hársfát?
Általában nem okoz jelentős kárt az egészséges hársfákban, főként terméseket és magvakat szívogat.
Mivel táplálkozik?
Elsősorban hárs- és mályvafélék terméseivel, illetve magvaival táplálkozik.
Betelepített faj Magyarországon?
Nem őshonos Magyarországon; az 1990-es évek óta ismert, és természetes terjedéssel is terjeszkedett.
Bejut a lakásokba?
Ritkán előfordulhat, hogy telelőhelyet keresve épületek közelébe vagy belsejébe kerül.
Összetéveszthető a verőköltő bodobáccsal?
Igen, a vörös-fekete színezet miatt könnyű összekeverni őket, ezért fontos a fajbélyegek vizsgálata.
Repülni is tud?
Igen, a kifejlett hársbodobácsok szárnyasak és repülésre képesek.
Mikor látható a legtöbb példány?
Legfeltűnőbb ősszel, télen és kora tavasszal, amikor telelő csoportokat alkot.
Hogyan szaporodik?
Petékkel szaporodik, a fiatal egyedek öt nimfastádiumon keresztül fejlődnek.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Gower · Wikimedia Commons · CC BY-SA 4.0