Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Sávos mezeipoloska

Miris striatus

A sávos mezeipoloska feltűnő, fekete alapszínű, sárga és narancsos mintázatú mezeipoloska. Lombos fákon, erdőszéleken és sövényekben él, ahol főként levéltetvekre, rovarpetékre és lárvákra vadászik.

Sávos mezeipoloska (Miris striatus)
Sávos mezeipoloska · Miris striatus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMiris striatus
Testhossz9–11 mm
Farok / egyéb méretNem alkalmazható
TesttömegNincs megbízható adat
ÉlettartamA kifejlett egyedek rövid ideig élnek
ElterjedésEurópa nagy része, kelet felé Ukrajnáig és Kis-Ázsiáig
ÉlőhelyLombos fák, erdőszélek, sövények és magányos fák
TáplálkozásRovarok, levéltetvek, peték, lárvák, növényi nedvek és mézharmat
Aktív időszakFőként nappal aktív
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időAz imágók főként májustól júliusig láthatók
Vemhesség / költésNem alkalmazható
Utódok számaA nőstény fás hajtásokba helyezi a petéket
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelyPetéi fás hajtásokban telelnek át
ÉrzékelésCsápjai és összetett szemei segítik a tájékozódást
HangadásNincs megbízható adat
MozgásRepül és a lombon mászik
Ökológiai szerepRagadozó és növényi táplálékot is fogyasztó faj
Magyarországi jelenlétMagyarországon is előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Feltűnő mintázatú poloska

A sávos mezeipoloska teste karcsú, alapszíne fekete, amelyet sárga vagy narancsos hosszanti rajzolatok törnek meg. A szárnyfedők erezete világos, a szárnyfedők csúcsi része, a cuneus pedig sárgásnarancs vagy vörösesnarancs lehet.

Testhossza általában 9–11 milliméter. A hasonló fajoktól a mintázat, a testalkat és a cuneus színezete együtt különíti el.

Lombos élőhelyek lakója

Leggyakrabban lombos fákon és cserjéken található, például tölgyön, galagonyán, mogyorón, nyíren, égeren, fűzön vagy kökényen. Kedveli az erdőszéleket, a sövényeket és a magányosan álló fákat.

A sűrű árnyékot inkább kerüli, ezért naposabb tisztásokon és melegebb erdőszegélyeken könnyebb megfigyelni. Parkokban és kertekben is felbukkanhat, ha megfelelő lombos növényzet veszi körül.

Változatos táplálkozás

A faj főként ragadozó életmódú: levéltetveket, más rovarok lárváit és rovarpetéket szívogat. Táplálkozása azonban nem kizárólag állati eredetű, mert friss hajtásokat és leveleket is fogyaszt.

A levéltetvek által kiválasztott mézharmatot szintén felveszi. Ez a vegyes étrend lehetővé teszi, hogy akkor is táplálkozzon, amikor kevés zsákmányt talál a növényzeten.

Petében telel át

A nőstény a petéket fás hajtásokba süllyeszti, ahol azok átvészelik a telet. Tavasszal kelnek ki a nimfák, amelyek fokozatos átalakulással fejlődnek kifejlett poloskává.

A nimfák megjelenése részben hangyákéra emlékeztethet, ami megnehezítheti a felismerésüket. A rövid életű imágók fő időszaka májustól júliusig tart, de kedvező körülmények között augusztusban is előkerülhetnek.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy része, kelet felé Ukrajnáig és Kis-Ázsiáig

A sávos mezeipoloska európai elterjedésű faj, amely kelet felé Ukrajnáig, illetve Kis-Ázsia térségéig ismert. Közép-Ázsiára vonatkozó szakirodalmi összefoglalók is léteznek, de az országonkénti, egységesen ellenőrzött lista hiányos; a térképes felsorolás ezért a biztosan igazolható országokra korlátozódik.

01 Egy érdekes részlet

Miért hasznos ragadozó a lombkoronában?

A sávos mezeipoloska a lombkorona apró ragadozói közé tartozik. Levéltetveket, rovarpetéket és lárvákat szívogat, így olyan zsákmányállatokat fogyaszt, amelyek nagy számban jelenhetnek meg a fiatal hajtásokon.

Ragadozó szerepe főként helyi jelentőségű: egy-egy fa vagy bokorcsoport apró ízeltlábú-közösségében mérsékelheti bizonyos zsákmányfajok egyedszámát. Mivel növényi nedveket és mézharmatot is fogyaszt, táplálkozása rugalmasabb a kizárólag ragadozó fajokénál.

02 Egy érdekes részlet

A hangyára emlékeztető nimfa

A fiatal nimfák testalkata és mozgása részben hangyákéra hasonlíthat. Ez nem azt jelenti, hogy hangyakolóniában élnek, hanem azt, hogy a külső megjelenésük eltér a későbbi, szárnyas kifejlett alakétól.

A nimfa fejlődése során fokozatosan jelennek meg a kifejlett egyed jellegzetes színei és szárnyai. A felismerést nehezíti, hogy a fiatal poloskákon a sárgás mintázat és a vörösesbarna lábak más arányban láthatók, mint az imágókon.

03 Egy érdekes részlet

A fás hajtás mint téli bölcső

A faj életciklusának különleges szakasza, hogy a telet pete alakban vészeli át. A nőstény a petéket nem a levelek felszínére helyezi, hanem fás hajtások szöveteibe süllyeszti, ahol kevésbé vannak kitéve a lehullásnak és a közvetlen időjárási hatásoknak.

Tavasszal a kihajtó növényzet már táplálékot és búvóhelyet kínál a nimfáknak. Ez a fejlődési stratégia összeköti a faj szaporodását a lombos növények éves ritmusával, ezért a megfigyelési időszaka is szorosan kapcsolódik a tavaszi és kora nyári lombfakadáshoz.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mekkora a sávos mezeipoloska?

A kifejlett egyed testhossza általában 9–11 milliméter.

Csíp vagy veszélyes az emberre?

Nincs ismert jelentős egészségügyi veszélye az emberre nézve.

Mit eszik?

Főként levéltetveket, rovarpetéket és lárvákat fogyaszt, de növényi nedveket és mézharmatot is felvesz.

Hol lehet megtalálni?

Lombos fákon, erdőszéleken, sövényekben, parkokban és kertekben fordulhat elő.

Mikor látható Magyarországon?

Az imágók főként májustól júliusig figyelhetők meg, ritkábban augusztusban is.

Hogyan telel át?

Pete alakban telel át, a petéket a nőstény fás hajtásokba helyezi.

Ez is érdekelhet

Fotó: Sjonnoh · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.