A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Páncél és tüskék
A tüskés pikó hátúszója előtt rendszerint három felmereszthető csonttüske található. A test oldalát nem valódi pikkelyek, hanem változó számú csontlemezek védik, amelyek száma és fejlettsége az élőhelyhez is kapcsolódhat.
Sokféle vízhez alkalmazkodik
A faj tengeri, brakkvízi és édesvízi állományokat is létrehoz. Előfordul sekély tengerparti vizekben, növényzettel benőtt folyó- és tópartokon, lassú folyású csatornákban, valamint mocsaras élőhelyeken.
A hím építi a fészket
Az ívási időszakban a hím növényi törmelékből fészket készít, amelyet mirigyváladéka ragaszt össze. A nőstényt a fészekbe tereli, majd az ikrák gondozását teljes egészében átveszi.
Kicsi, mégis fontos kutatási faj
A tüskés pikó az evolúcióbiológia egyik jól ismert modellfaja. Különböző víztípusokban élő állományain vizsgálható a testpáncél, a viselkedés, a párválasztás és a helyi alkalmazkodás változatossága.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Az északi félteke mérsékelt és boreális vizei
A faj természetes elterjedése az Atlanti- és a Csendes-óceán északi térségeire, Észak-Európára, Észak-Ázsiára, Észak-Amerikára, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger egyes vízrendszereire terjed ki. Magyarországon és több kontinentális európai országban idegenhonos állományai is kialakultak; a felsorolt országkódok a forrásokban igazolt rendszeres előfordulásokat jelölik, nem pontos elterjedési poligonokat.
A vörös torok üzenete
Az ívásra készülő hím torka és hasa vöröses színezetet ölthet, a szeme pedig kékes vagy zöldes árnyalatúvá válhat. Ez a színváltozás a nőstények figyelmének felkeltésében és a rivális hímek elriasztásában is szerepet játszik.
A jelzés erőssége nem minden állományban azonos. A tengeri és az édesvízi életmódú formák színezete, testpáncélja és viselkedése eltérhet, ami jól mutatja, hogy ugyanazon fajon belül is erős helyi alkalmazkodás alakulhat ki.
Fészket őrző apák
A hím a fészek elkészítése után több nőstényt is odavezethet, amelyek egymás után rakják le ikráikat. A fészek bejáratánál végzett legyező mozdulatok friss, oxigéndús vizet juttatnak az ikrákhoz.
A hím közben eltávolíthatja a sérült ikrákat és elűzheti a betolakodókat. A kikelés után sem szűnik meg azonnal a gondozás: az ivadékokat a fészek közelében tartja, és a szétszéledő apró halakat visszaterelheti.
A tüskék valódi védelme
A hát- és hasoldali tüskék nem támadásra szolgálnak, hanem megnehezítik, hogy a ragadozó egészben lenyelje a halat. Amikor a pikó veszélyt érzékel, a tüskéket felmereszti, így a teste könnyebben beleakad a ragadozó szájába.
A csontlemezek és a tüskék együtt különösen hatékony védelmet adnak a sekély, növényzettel benőtt vizekben. Ugyanakkor a páncélzat költséggel is jár: a különböző élőhelyeken élő állományoknál ezért eltérő mértékű lehet a lemezek fejlettsége.
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a nevét a tüskés pikó?
A hátán és a hasúszói közelében található felmereszthető csonttüskékről.
Hány tüskéje van?
Jellemzően három hátúszó előtti tüskéje és két hasoldali tüskéje van.
Élhet tengervízben is?
Igen. Tengeri, brakkvízi és édesvízi állományai egyaránt ismertek.
Mit eszik?
Főként apró vízi gerincteleneket, rákocskákat, rovarlárvákat, ikrákat és ivadékokat fogyaszt.
Ki gondozza az ikrákat?
A hím. Ő építi és őrzi a fészket, szellőzteti az ikrákat, majd a kikelő ivadékokat is védi.
Mikor szaporodik?
A szaporodási időszak főként tavasszal és nyáron zajlik, de az időzítés élőhelyenként változhat.
Mekkora lesz a kifejlett tüskés pikó?
Többnyire néhány centiméteres, maximális hossza körülbelül 10–11 centiméter.
Őshonos Magyarországon?
Nem őshonos faj; a hazai állományok idegenhonos eredetűek, és főként a Duna vízrendszerében fordulnak elő.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Bruce Deagle, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0