A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Jellegzetes pörölyfej
A közönséges pörölycápa feje oldalirányban széles, elülső peremén azonban nincs kifejezett középső bemetszés. Ez különbözteti meg több közeli rokonától, köztük a csipkés pörölycápától.
Olajzöldes vagy sötétszürke háta és világos hasi oldala áramvonalas testet rejt. A fej alakja vélhetően javítja az érzékelést és a kormányozhatóságot, de pontos működését több tényező együttesen adja.
Nyílt tengeri életmód
A faj a kontinentális és szigeti selfek fölött, partközelben és nyílt vízen is megjelenik. Többnyire a felszínhez közeli, legfeljebb néhány tíz méteres vízrétegben tartózkodik, de 200 méteres mélységig is előfordul.
Elterjedése körülöleli a Föld meleg mérsékelt és trópusi tengereit. Egyes állományai évszakosan észak vagy dél felé mozognak, ezért ugyanazon térségben a jelenléte időszakonként változhat.
Ragadozó étrend
Táplálékának fontos részét a halak, a kisebb cápák és a ráják adják, de rákokat, fejlábúakat, kagylókat és más gerincteleneket is fogyaszt. A zsákmány összetétele a térségtől, az életkortól és az elérhető tápláléktól függ.A pöröly alakú fej szélesebb érzékelési területet biztosíthat a fenék közelében mozgó zsákmány felkutatásához. A ráják és más állatok elektromos jelei különösen hasznos…
Veszélyeztetett faj
A közönséges pörölycápa az IUCN értékelése szerint sebezhető természetvédelmi kategóriájú faj. Lassú szaporodása, késői ivarérettsége és hosszú élettartama miatt az állományok nehezen heverik ki a túlhalászatot.
A halászat járulékos fogása és a célzott cápa-halászat egyaránt veszélyt jelenthet. Nemzetközi kereskedelmét a CITES II. függeléke, vándorló fajként pedig több nemzetközi megállapodás is érinti.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Világszerte trópusi és mérsékelt tengerekben
A közönséges pörölycápa cirkumglobálisan él a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt tengerekben. Az elterjedés az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán több térségére, valamint a Földközi-tengerre és más peremtengerekre is kiterjed; a források országlistái nem minden helyen különítik el a ritka, alkalmi és rendszeres előfordulásokat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Gyors úszású, aktív ragadozó
Hogyan él?
A fiatalok nagy rajokba tömörülhetnek
Hogyan mozog?
Óceánodrom vándorló faj
Mivel táplálkozik?
Halak, ráják, rákok, fejlábúak és kisebb cápák
Szaporodás és utódgondozás
Az anya nem gondozza az utódokat
Miért előnyös a kalapács alakú fej?
A pörölyfej nem pusztán különleges formai bélyeg. A szemek és az orrnyílások oldalra helyeződése, valamint a széles fejfelület segítheti a környezet több irányból történő érzékelését.
A fej szélessége ugyanakkor az úszás közbeni kormányzásban és a zsákmány fenékhez szorításában is szerepet játszhat. A pontos evolúciós előny fajonként eltérhet, ezért a közönséges pörölycápa fejformájának minden részletét még nem ismerjük.
Az elevenszülés működése
A nőstény közönséges pörölycápa méhlepényhez hasonló kapcsolaton keresztül táplálja fejlődő embrióit. Ez különbözik a petézéstől, mert az utódok az anya testében fejlődnek, majd élve jönnek világra.
A vemhesség körülbelül tíz-tizenegy hónapig tart, az alom pedig több tucat, nagyjából félméteres újszülöttből állhat. A fejlett utódok születésük után önállóak, és nincs ismert tartós szülői gondoskodás.
A fiatalok rajainak jelentősége
A fiatal közönséges pörölycápák időnként több száz egyedből álló csoportokat alkotnak. A csoportosulás csökkentheti az egyedek elszigeteltségét, és olyan területeket jelezhet, ahol a táplálék vagy a kedvező hőmérséklet miatt nagyobb a túlélési esély.
Ahogy nőnek, egyre inkább szétszóródhatnak, és nagyobb tengeri területeket járhatnak be. A rajok pontos kialakulását az életkor, a vízhőmérséklet, a zsákmány mennyisége és a ragadozói nyomás együttesen befolyásolhatja.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet a közönséges pörölycápa?
A legnagyobb közölt példány elérte az 5 méteres teljes testhosszt; tömege legfeljebb 400 kilogramm lehetett.
Miben különbözik a csipkés pörölycápától?
A közönséges pörölycápa fejének elülső szegélyén nincs kifejezett középső bemetszés.
Hol él ez a faj?
Világszerte előfordul meleg mérsékelt és trópusi tengerekben, partközeli és nyílt tengeri élőhelyeken.
Mit eszik a közönséges pörölycápa?
Halakat, rájákat, kisebb cápákat, rákokat, fejlábúakat és más tengeri állatokat fogyaszt.
Elevenszülő vagy petéző faj?
Elevenszülő: a nőstény testében fejlődő utódok élve születnek.
Hány utódja születhet?
Egy alomban általában 20–50 utód fejlődik, amelyek születéskor körülbelül 50–60 centiméteresek.
Veszélyes lehet az emberre?
Nagytestű ragadozó, ezért elméletileg veszélyes lehet, de a fajhoz köthető támadások ritkák és nehezen azonosíthatók.
Veszélyeztetett a közönséges pörölycápa?
Igen. Az IUCN sebezhető kategóriába sorolja, fő veszélyei közé a halászat és a járulékos fogás tartozik.
Élhet Magyarországon?
Nem, Magyarországon nincs tengeri élőhelye, ezért rendszeres természetes előfordulása kizárt.
