Delfinfélék (Delphinidae)
Ismerd meg a csoport állatait!
Delfinfélék (Delphinidae) – amit érdemes tudnod
A delfinfélék (Delphinidae) a fogascetek közé tartozó emlőscsalád. A Mammal Diversity Database 2.5-ös besorolása 19 nemzetséget és 41 ma élő fajt sorol ide, köztük a palackorrú delfineket, a közönséges delfineket, a gömbölyűfejű delfineket, az áldelfineket és a kardszárnyú delfint is. A kategóriában a család felismeréséről, élőhelyeiről, kommunikációjáról, táplálkozásáról, képviselőiről és természetvédelmi kihívásairól olvashatsz.
Mely állatok tartoznak a delfinfélékhez?
A Delphinidae az emlősök Artiodactyla rendjébe és a cetfélék csoportjába tartozó család. A Mammal Diversity Database jelenlegi besorolása szerint 19 nemzetség és 41 ma élő faj alkotja, ezért a család jóval szélesebb csoport a hétköznapi értelemben vett, karcsú testű delfineknél.
A delfinfélék közé sorolják például a palackorrú delfineket, a közönséges delfineket, a csőrös delfineket, a gömbölyűfejű delfineket, az áldelfint és a kardszárnyú delfint. A disznódelfinek külön családba, a Phocoenidae családba tartoznak.
Jellegzetes testfelépítés, sokféle megjelenés
A család legtöbb képviselőjének áramvonalas teste, hátúszója, mellső úszólábai és fogakkal felszerelt állkapcsa van. A koponya elülső részén található homlokpárna a hangképzésben és a visszaverődő hangok érzékelésében is szerepet kap, a külső megjelenés azonban fajonként jelentősen eltérhet.
A palackorrú delfinek rövid, vaskos orrukról ismerhetők fel, míg a kardszárnyú delfin fekete-fehér mintázatú, robusztus testű állat. A legtöbb delfinfélének jól látható hátúszója van, de egyes fajok alakja és mérete, illetve a test színezete alapján sem mindig könnyű biztosan azonosítani őket.
Óceáni, parti és folyótorkolati élőhelyek
A delfinfélék többsége tengerekben él, a part menti sekély vizektől a nyílt óceánig. A palackorrú delfinek öblökben, torkolatokban, kontinentális selfek fölött és nyílt tengeri környezetben is előfordulhatnak, míg egyes fajok elterjedése szűkebb partvidéki térségekhez kötődik.
A család néhány képviselője folyótorkolatokban vagy folyók alsó szakaszain is megjelenik. Az atlanti púposdelfin például Nyugat-Afrika sekély, árapály által befolyásolt part menti vizeiben, homokpadok, delták és mangroveerdők közelében él.
Hangokkal tájékozódnak és tartják a kapcsolatot
A delfinfélék hangok segítségével érzékelik környezetüket, keresik zsákmányukat és kommunikálnak egymással. A visszaverődő, magas frekvenciájú hangok alapján az echolokációval távolságot, alakot és mozgást is felmérhetnek, miközben füttyök, kattintások és más hangjelzések segíthetik a társas kapcsolatokat.
A társas szerveződés családon belül is változatos. A palackorrú delfinek csoportjai gyakran felbomlanak és újraszerveződnek, a kardszárnyú delfinek egyes populációi viszont tartós, rokonsági alapon szerveződő csapatokban élnek. A csoportok méretét és stabilitását a faj, az élőhely és a táplálék elérhetősége egyaránt befolyásolja.
Halaktól a tintahalig: változatos táplálkozás
A delfinfélék étrendjében gyakran halak, tintahalak és rákfélék szerepelnek, de a fogyasztott zsákmány fajonként és élőhelyenként eltér. A zsákmányt fogaikkal megragadják, majd többnyire egészben nyelik le, nem pedig megrágják.
A táplálékszerzés módja is változatos. Egyes palackorrú delfinek egyedül kutatnak, mások összehangoltan terelik a halrajokat. A kardszárnyú delfinek különböző állományai és ökotípusai eltérő vadászati módszereket, valamint halakra, tintahalakra vagy tengeri emlősökre épülő étrendet mutathatnak.
A „bálnának” nevezett delfinfélék
A köznyelvi elnevezés nem mindig jelzi pontosan a rendszertani rokonságot. A kardszárnyú delfin, a hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin, a rövidszárnyú gömbölyűfejű delfin, az áldelfin és a gömbölyűfejű delfin nevében is szerepel a „bálna” szó, mégis a Delphinidae család tagjai.
A kardszárnyú delfin a család legnagyobb képviselője és valamennyi óceánban előfordul. Ezzel szemben a közönséges delfinek nagy, gyakran több száz egyedből álló csoportokban is megjelenhetnek, a palackorrú delfinek pedig parti és nyílt tengeri környezetben egyaránt élhetnek.
Természetvédelmi kihívások fajonként eltérnek
A delfinfélék veszélyeztetettsége nem egységes, mert az egyes fajok elterjedése, állománymérete és életmódja különböző. A halászeszközökbe való belegabalyodás, a zsákmányállatok csökkenése, a hajóforgalom, a víz alatti zaj, a szennyezés és a part menti élőhelyek átalakulása több fajra is hatással lehet.
Az atlanti púposdelfin esetében a kopoltyúhálós járulékos fogás, a zsákmány csökkenése, a part menti fejlesztések és az emberi eredetű zaj is fontos veszélyeztető tényező. A védelemhez ezért az adott faj élőhelyének, táplálékforrásainak és helyi állományainak ismeretére van szükség.