Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Óriáscápa

Cetorhinus maximus

Az óriáscápa (Cetorhinus maximus) a cetcápa után a második legnagyobb ismert cápa és hal. Planktonnal táplálkozik, miközben hatalmas száján átáramoltatja a vizet, majd a kopoltyúfésűivel kiszűri belőle a táplálékot.

Óriáscápa (Cetorhinus maximus)
Óriáscápa · Cetorhinus maximus

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névCetorhinus maximus
TesthosszLegfeljebb körülbelül 12–15 méter
Farok / egyéb méretFélhold alakú farokúszó
TesttömegNincs megbízható egységes maximumadat
ÉlettartamBecsült élettartama legfeljebb 50 év
ElterjedésVilágszerte hideg és mérsékelt tengerekben
ÉlőhelyPart menti és nyílt tengeri pelágikus vizek
TáplálkozásZooplankton, halikra, apró halak és gerinctelenek
Aktív időszakNappal és éjjel is aktív; évszakosan vándorol
Társas életMagányosan, párban vagy nagyobb csoportokban él
Szaporodási időA plankton mennyiségéhez igazodó szezonális vándorlás
Vemhesség / költésBecsült vemhesség: 12–36 hónap
Utódok számaEgy alomban valószínűleg kevés utód születik
UtódgondozásNincs ismert szülői gondozás
PihenőhelyNyílt víz, kontinentális self és mélyebb tengeri rétegek
ÉrzékelésLorenzini-ampullák és fejlett szaglás segítheti a tájékozódást
HangadásNincs megbízható adat jellegzetes hangadásáról
MozgásLassan úszva, nyitott szájjal szűri a vizet
Ökológiai szerepNagy mennyiségű plankton fogyasztó szűrögető ragadozó
Magyarországi jelenlétNincs rendszeres természetes előfordulása; tengeri faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Hatalmas, mégis békés szűrögető

Az óriáscápa a világ egyik legnagyobb hala, de mérete ellenére nem nagy zsákmányállatokra vadászik. Nyitott szájjal, lassan úszva halad a planktonban gazdag vízrétegekben.

A víz a kopoltyúnyílásokon át távozik, a kopoltyúfésűk pedig visszatartják a parányi táplálékot. Ez a módszer különbözik a cetcápa aktívabb szívó táplálkozásától.

Koponyát körülölelő kopoltyúrések

Az öt pár kopoltyúrés rendkívül hosszú, és csaknem körülöleli a fej hátsó részét. Ez a szűrögető életmódhoz kapcsolódó, könnyen felismerhető bélyeg.

Hegyes orra, hatalmas szája, apró fogai és sarló alakú farokúszója alapján jól elkülöníthető a legtöbb más cápától.

Vándorlás a plankton nyomában

Az óriáscápa világszerte előfordul a hideg és mérsékelt tengerekben. A partok közelében gyakran a felszínen táplálkozik, más időszakokban azonban mélyebb vízrétegekbe húzódhat.

Vándorlását elsősorban a plankton időszakos feldúsulása és a vízhőmérséklet változása befolyásolja. Egyes állományok nagy távolságokat tesznek meg a táplálkozó- és telelőterületek között.

Lassan szaporodó veszélyeztetett faj

A nőstények ivarérettsége későn következik be, a vemhesség pedig a becslések szerint egytől három évig tarthat. A szaporodásról kevés közvetlen megfigyelés áll rendelkezésre.

A lassú növekedés, a késői ivarérettség és a kevés utód miatt az állományok nehezen heverik ki a túlhalászat okozta veszteségeket. Az IUCN a fajt veszélyeztetett kategóriába sorolja.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Világszerte hideg és mérsékelt tengerekben

Az óriáscápa kozmopolita faj, amely a hideg és mérsékelt tengerekben világszerte előfordul, gyakran az egyenlítői térségeket elkerülve. A források országlistái elsősorban dokumentált előfordulásokat tartalmaznak, ezért a térképes felsorolás nem pontos elterjedési poligon; a szezonális vándorlás miatt egyes területeken csak időszakosan jelenik meg.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal és éjjel is aktív; évszakosan vándorol

Hogyan él?

Magányosan, párban vagy nagyobb csoportokban él

Hogyan mozog?

Lassan úszva, nyitott szájjal szűri a vizet

Mivel táplálkozik?

Zooplankton, halikra, apró halak és gerinctelenek

Szaporodás és utódgondozás

Nincs ismert szülői gondozás

01 Egy érdekes részlet

Miért nem fullad meg nyitott szájjal?

Az óriáscápa folyamatosan úszva áramoltatja át a vizet a kopoltyúin. A vízmozgás oxigént juttat a kopoltyúlemezekhez, miközben a kopoltyúfésűk a plankton egy részét kiszűrik.

A rendszer energiaigénye kisebb lehet, mint az aktív zsákmányüldözésé, ezért a cápa hosszú ideig képes lassú, egyenletes tempóban táplálkozni. A hatékonyság kulcsa a planktonban gazdag víztömeg megtalálása.

02 Egy érdekes részlet

A mélyben is folytatja vándorlását

A felszínen táplálkozó egyedek mellett mélyebb merüléseket végző óriáscápákat is megfigyeltek. A mélyvízi tartózkodás segíthet elkerülni a kedvezőtlen felszíni körülményeket, és összefügghet a szezonális vándorlással.

A korábbi elképzelésekkel szemben a téli időszak nem feltétlenül jelent valódi téli nyugalmat. A mozgás és a merülési mélység területenként, évszakonként, valamint az elérhető táplálék szerint változhat.

03 Egy érdekes részlet

Miért áll helyre lassan az állomány?

Az óriáscápa hosszú életű, későn válik ivaréretté, és a szaporodási ciklusa is elnyújtott. A faj szaporodásáról kevés adat ismert, mert a vemhes nőstényeket és a frissen született utódokat ritkán figyelik meg.

Ez azt jelenti, hogy egy állomány jelentős csökkenése után a természetes utánpótlás lassú lehet. A halászat, a járulékos fogás és a hajókkal való ütközés ezért aránytalanul nagy hatást gyakorolhat a helyi állományokra.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Veszélyes az óriáscápa az emberre?

Általában nem tekintik veszélyesnek az emberre. Nagy termete miatt azonban a hajókkal való ütközés és a túl közeli megközelítés kockázatos lehet.

Mit eszik az óriáscápa?

Elsősorban zooplanktont fogyaszt, de halikra, apró halak és kisebb gerinctelenek is bekerülhetnek a szűrletbe.

Az óriáscápa ugyanaz, mint a cetcápa?

Nem. Közeli életmódbeli hasonlóságuk, hogy mindketten szűrögetők, de külön fajokhoz és külön családokhoz tartoznak.

Mekkora lehet egy óriáscápa?

A faj elérheti a 12 métert vagy annál is nagyobb méretet, de a legnagyobb adatok bizonytalansága miatt a pontos maximum nehezen határozható meg.

Hol él az óriáscápa?

Világszerte megtalálható a hideg és mérsékelt tengerekben, part menti vizekben, a kontinentális self fölött és nyílt tengeren.

Magyarországon előfordulhat természetesen?

Nem. Magyarország tengerparttal nem rendelkező ország, az óriáscápa pedig kizárólag tengeri környezetben él.

Meddig vemhes az óriáscápa?

A becslések szerint a vemhesség 12–36 hónapig tarthat, de a faj szaporodásáról kevés közvetlen megfigyelés áll rendelkezésre.

Mi veszélyezteti az óriáscápát?

Korábban célzott halászat tizedelte az állományait, napjainkban pedig a járulékos fogás, a hajókkal való ütközés és a lassú szaporodás is gondot jelent.

Ez is érdekelhet

Fotó: Wikimedia Commons · Wikimedia Commons · Public domain

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.