Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Csíkos sügér

Morone saxatilis

A Morone saxatilis az Észak-Amerika atlanti partvidékének vándorló tengeri hala, amely tavasszal folyókba és torkolati vizekbe úszik ívni. A „csíkos sügér” név magyar forrásokban hibridre is utalhat, ezért ennél a fajadatlapnál a pontos latin név marad a címben.

Csíkos sügér (Morone saxatilis)
Csíkos sügér · Morone saxatilis

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névMorone saxatilis
TesthosszLegfeljebb 200 cm teljes hosszúság
Farok / egyéb méretVillás farokúszó; külön farokhossz-adat nincs
TesttömegLegfeljebb 57 kg
ÉlettartamLegalább 30–31 év
ElterjedésÉszak-Amerika atlanti partvidéke; betelepítve más térségekben
ÉlőhelyTenger, torkolat, öblök, folyók és édesvízi tározók
TáplálkozásKifejlettként főként halak, rákok, tintahalak
Aktív időszakNincs megbízható adat
Társas életÍváskor csoportosan, máskor változó
Szaporodási időTavasszal folyóvízi ívóvándorlás
Vemhesség / költésNem alkalmazható; a peték 2–3 nap alatt kelnek
Utódok számaA nőstény több százezer, idősebb korban akár milliónyi petét rak
UtódgondozásNincs szülői gondozás
PihenőhelyTorkolatok, folyódelták, öblök és mélyebb parti vizek
ÉrzékelésNincs megbízható fajspecifikus adat
HangadásNincs megbízható adat
MozgásAnadrom; tenger és édesvíz között vándorol
Ökológiai szerepFontos ragadozó és halászati célfaj
Magyarországi jelenlétNincs igazolt rendszeres természetes magyarországi előfordulás

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Hosszú életű parti ragadozó

A Morone saxatilis teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított, oldalán több sötét, hosszanti csík húzódik. Nagy termetű hal: a legnagyobb hitelesen közölt példányok hossza megközelíti a két métert, tömegük pedig több mint 50 kilogramm lehet.

Tengerből a folyóba

Anadrom faj, vagyis élete nagy részét tengeri vagy torkolati vizekben töltheti, szaporodáskor viszont édesvízbe vagy gyengén sós folyószakaszokra úszik. A tavaszi vándorlást elsősorban a melegedő víz és a folyó megfelelő sodrása segíti.

A fiatalok útja

A megtermékenyített peték a vízoszlopban sodródnak, majd a lárvák a folyók alsó szakaszai és a torkolati nevelőhelyek felé kerülnek. A fiatal halak többnyire két-négy évig maradnak az öblökben és torkolatokban, mielőtt a parti tengerbe vándorolnának.

Változatos élőhelyhasználat

A faj tengeri, brakkvízi és édesvízi környezetben is megélhet. Egyes állományai egész életüket szárazföldi tavakban és tározókban töltik, ezek fennmaradása azonban sok helyen telepítéstől vagy helyi szaporodástól függ.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Észak-Amerika atlanti partvidéke; betelepítve más térségekben

Őshonos elterjedése Észak-Amerika keleti partvidékére és az északi Mexikói-öböl vízrendszereire korlátozódik, Kanadától Florida északi részéig. Betelepített állományai az Egyesült Államok nyugati partvidékén, belső tavaiban és tározóiban, valamint Mexikó egyes térségeiben is előfordulhatnak; a felsorolás a források eltérő térbeli részletessége miatt nem teljes körű.

01 Egy érdekes részlet

Miért sodródnak a peték?

A nőstény a petéket a vízbe üríti, a hím pedig ugyanott bocsátja ki az ivarsejtjeit. A peték nem tapadnak az aljzathoz: a folyó sodrása és a turbulencia a vízoszlopban tartja őket, így oxigéndús vízhez jutnak, miközben fokozatosan a torkolati nevelőterületek felé sodródnak.

Ez a szaporodási mód csak megfelelő folyóvízi viszonyok között működik jól. Ha a vízáramlás túl gyenge, a peték lesüllyedhetnek, ha pedig túl erős vagy az élőhely erősen átalakított, a lárvák könnyebben kikerülhetnek a megfelelő táplálkozóhelyekről.

02 Egy érdekes részlet

A vándorlás nem minden állománynál egyforma

Az atlanti állományok szezonálisan északabbra húzódhatnak nyáron, majd ősszel és télen délebbi parti vizek felé vonulhatnak. A Chesapeake-öbölben megjelölt egyedeket Kanada vizeiben is visszafogták, ami jól mutatja a parti állományok nagy mozgáskörzetét.

A folyókhoz kötődő tavaszi ívás közös alapminta, de az egyes állományok viselkedése eltérhet. A tengerben maradó, a torkolatokban élő és a szárazföldi tározókhoz alkalmazkodott populációk eltérő növekedési és vándorlási mintázatot mutathatnak.

03 Egy érdekes részlet

A termet és a termékenység összefügg

A nőstények által kibocsátott peték száma a testmérettel és az életkorral növekszik. Fiatalabb nőstények százezres nagyságrendben, idősebb, nagyobb példányok akár több millió petével is hozzájárulhatnak az évjárat létrejöttéhez.

A faj hosszú élettartama ezért különösen fontos a populációk szempontjából: a nagy, idős nőstények elvesztése nem pusztán kevesebb egyedet jelent, hanem a következő nemzedék lehetséges peteszámát is csökkenti. Az ívóhelyek és a torkolati nevelőterületek védelme emiatt a halászati gazdálkodás egyik alapja.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

A Morone saxatilis magyar neve csíkos sügér?

A „csíkos sügér” elnevezés magyar forrásban Morone saxatilis és Morone chrysops hibridjére is szerepel. Az azonosság elkerülése miatt ennél a fajadatlapnál a latin név a cím.

Hol őshonos a Morone saxatilis?

Észak-Amerika keleti partvidékén őshonos, a Szent Lőrinc-folyó térségétől Florida északi részéig, valamint a Mexikói-öböl északi partvidékének egyes vízrendszereiben.

Miért úszik fel a folyókba?

Szaporodáskor a folyók édesebb vagy gyengén sós, sodrásos szakaszait keresi. A peték fejlődéséhez szükség van arra, hogy a vízáramlás lebegtesse őket.

Mivel táplálkozik?

A lárvák főként zooplanktont fogyasztanak. A fiatalok rovarlárvákat, kisebb rákokat és halakat, a kifejlett példányok elsősorban halakat, rákokat és tintahalakat esznek.

Mekkora lehet?

A legnagyobb közölt példányok teljes hossza körülbelül 200 centiméter, tömegük pedig elérheti az 57 kilogrammot.

Mennyi ideig élhet?

Hosszú életű hal, a dokumentált legnagyobb életkor legalább 30–31 év.

Gondozza a szülő a petéket vagy a lárvákat?

Nem. A peték és a lárvák önállóan fejlődnek, sodródásukat a folyó vízmozgása és a torkolati környezet alakítja.

Előfordul Magyarországon?

Nincs megbízható adat rendszeres természetes magyarországi előfordulásáról. A magyar forrásokban szereplő hasonló név önmagában nem bizonyítja ennek a fajnak a hazai jelenlétét.

Ez is érdekelhet

Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.