Dunai Galóca vs. Pénzes pér – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Dunai Galóca és Pénzes pér
Dunai Galóca
Hucho hucho
A Dunai Galóca a Duna vízrendszerének nagy termetű, édesvízi ragadozó hala. Hideg, gyors folyású, oxigéndús vizekben él, állományait a folyószabályozás, a duzzasztások, a szennyezés és a túlhalászat is veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pénzes pér
Thymallus thymallus
A pénzes pér hideg, tiszta és oxigéndús folyóvizek jellegzetes hala, amelyet magas, zászlószerű hátúszója tesz könnyen felismerhetővé. Európa nagy részén őshonos, Magyarországon azonban jelenleg nem alkot állandó, rendszeres állományt.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Dunai Galóca | Pénzes pér |
|---|---|---|
| Tudományos név | Hucho hucho | Thymallus thymallus |
| Testhossz | Legfeljebb 150 cm; ritka nagy példányok 1,5 m körüliek | Gyakori hosszúság kb. 30 cm; maximum 60 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs megbízható adat. | Farokhossza: Nincs megbízható adat. |
| Testtömeg | Legfeljebb 52 kg-os hitelesített adat | Közölt legnagyobb tömeg: 6,7 kg |
| Élettartam | Legfeljebb 20 év | Közölt legnagyobb életkor: 14 év |
| Elterjedés | A Duna vízgyűjtőjének hideg, gyors folyású folyói | Európa és Oroszország nyugati, északi területei |
| Élőhely | Oxigéndús, kavicsos medrű folyók mélyebb részei | Hideg, tiszta, gyors folyású, kavicsos folyók |
| Táplálkozás | Fiatalon gerinctelenek; felnőttként főként halak | Rovarok, lárvák, férgek és kis rákok |
| Aktív időszak | Többnyire magányos, területtartó ragadozó | Nappal is aktív; a vízoszlopban és a fenék közelében táplálkozik |
| Társas élet | Főként magányos; íváskor párzási kapcsolatban él | Gyakran csapatokban vagy kisebb rajokban él |
| Szaporodási idő | Ívás általában március és május között | Ívása többnyire március és május között zajlik |
| Vemhesség / költés | Nem alkalmazható; ikrából fejlődik | Nem alkalmazható; külső megtermékenyítésű hal |
| Utódok száma | Egy nőstény 2000–6000 ikrát rakhat | A nőstény több ezer ikrát rakhat |
| Utódgondozás | Mindkét ivar kaviccsal fedi és rövid ideig őrzi az ívóhelyet | A szülők nem gondozzák az ikrát vagy az ivadékot |
| Pihenőhely | Mély folyómedri gödrök, kövezések és árnyékos partok | Sziklák mögötti mélyedések és parti növényzet árnyéka |
| Érzékelés | Jól fejlett látás és oldalvonalérzékelés segíti a zsákmányszerzést | Jól fejlett látás és oldalvonalérzékelés |
| Hangadás | Nincs megbízható adat. | Nincs megbízható, jellegzetes hangadat |
| Mozgás | Rövid távon felfelé vándorol az ívóhelyekhez | Áramló vízben gyors, pontos úszással mozog |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozóként a folyami halközösség fontos tagja | Tiszta, oxigéndús folyóvizek állapotának jelzőfaja |
| Magyarországi jelenlét | Ritka, fokozottan védett faj; a Duna, Dráva és Tisza vízrendszerében fordul elő | Jelenleg nem állandó; ritka sodródó előfordulás ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.