Homokpadi cápa vs. Kékcápa (Prionace glauca) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Homokpadi cápa és Kékcápa (Prionace glauca)
Homokpadi cápa
Carcharhinus plumbeus
A homokpadi cápa világszerte meleg és mérsékelt tengerek partközeli vizeiben élő, nagy termetű cápa. Lassú növekedése, késői ivarérettsége és kevés utóda miatt a túlhalászásra különösen érzékeny.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kékcápa (Prionace glauca)
Prionace glauca
A kékcápa a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi óceánok egyik legszélesebb körben elterjedt, nyílt vízi cápája. Hosszú vándorlásai, elevenszülő szaporodása és halászati járulékos fogásai miatt fontos kutatási és természetvédelmi faj.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Homokpadi cápa | Kékcápa (Prionace glauca) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Carcharhinus plumbeus | Prionace glauca |
| Testhossz | Legfeljebb körülbelül 2,4–3 m | Legfeljebb körülbelül 4 m |
| Farok / egyéb méret | Nincs megbízható adat | Félhold alakú, hosszú felső lebenyű farokúszó |
| Testtömeg | Legfeljebb 117,9 kg | Legnagyobb közölt tömeg: 205,9 kg |
| Élettartam | Legalább 30 év; becslések szerint 35–41 év | Körülbelül 15–20 év; a becslések eltérnek |
| Elterjedés | Világszerte trópusi és meleg mérsékelt tengerekben | Világszerte trópusi és mérsékelt övi óceánok |
| Élőhely | Partvidék, öblök, torkolatok, kontinentális talapzat | Nyílt, főként epipelágikus óceáni vizek |
| Táplálkozás | Halak, ráják, fejlábúak, rákok és puhatestűek | Főként halak és fejlábúak; rákok és kisebb zsákmányok is |
| Aktív időszak | Főként fenékközeli, nappal és éjjel is aktív | Többnyire nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Kor és nem szerint elkülönülő állományok | Gyakran kor és nem szerint elkülönülő csoportokban |
| Szaporodási idő | Egyes térségekben évszakosan vándorol | A szaporodási és vándorlási időzítés térségenként eltér |
| Vemhesség / költés | Körülbelül 11–12 hónap | Körülbelül 9–12 hónap |
| Utódok száma | 1–14 utód, gyakran 5–12 | Almonként 4–135, többnyire 15–30 utód |
| Utódgondozás | A nőstény a méhben táplálja az embriókat | Születés után nincs szülői gondozás |
| Pihenőhely | Sekély öblök, torkolatok és part menti bölcsőhelyek | Nyílt vízi bölcsőterületek; nem épít fészket |
| Érzékelés | Elektroérzékelés, szaglás és rezgésérzékelés | Szaglás, látás, oldalvonal és elektromos érzékelés |
| Hangadás | Nincs ismert hangképzése | Nincs ismert hangadás |
| Mozgás | Úszással vándorol, részben partkövető | Hosszú távú, gyakran óceánokon átívelő vándorlás |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozó és halászati mellékfogás | Halak és fejlábúak ragadozója, halászati járulékos fogás érinti |
| Magyarországi jelenlét | Nincs természetes előfordulása Magyarországon | Természetes magyarországi előfordulása nincs |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A „Nincs megbízható adat” jelzés hiányzó ismeretet jelent, nem nulla értéket.